197852. lajstromszámú szabadalom • Autokláv laboratóriumi anyagvizsgálathoz

ia/oú£ dése" révén. A fenti kialakítással egyúttal a tömítő felületek nagysága, és így a herme­­tikus lezáráshoz szükséges erőhatások csök­kennek. A zárókupak hengeres része a találmány szerint előnyösen úgy van kialakítva, hogy a reakciós hüvely belsejébe legalább a nyak mélységéig benyúlik és a reakciós hüvely bel­ső felületén alakzáróan fekszik fel. Ez a ki­alakítás kiküszöböli a reakciós hüvely falá­nak a hermetikus lezárás körvonala mentén a hermetikus lezáráshoz szükséges erőhatá­sok által létrejövő deformálódását, és egy­úttal biztosítja a zárófedél megbízható rög­zítését, így a reakciós hüvely megbízható le­zárását az autokláv külső házán kívül is. A találmány szerinti autokláv célszerű­en kialakítható úgy, hogy a reakciós hüvely­ben koaxiálisán hengeralakú, felfelé nyitott edény van elrendezve, amelynek oldalfalán és felső peremén furatok vannak kiképezve. A felfelé nyitott edény a reakciós hüvelyben úgy van elrendezve, hogy az edény és a reak­ciós hüvely köpenyfala, illetve feneke között zárt térköz alakul ki. A találmány szerinti autokláv ebben a kialakításban hőcserélővel van ellátva, amely lényegében a reakciós hü­vely feneke alatt van elrendezve. Ez a kialakítás lehetővé teszi vizsgálan­dó minták gőz-gáz-oldásának végrehajtását, valamint meghatározott hőmérsékletgradiens létrehozásával valamely analizálandó objek­tum mintáinak oldási folyamatának, a mat­­rixelem és az idegenanyag-elemek elválasz­tásának, valamint analitikai idegenanyag­­-koncentrátumok nyerésének összekapcsolá­sát szilárd gyűjtőn, vagy egy minimális ol­dattérfogatban történő összekapcsolását. Az oldószer desztillációs műveletének vég­rehajtásához a találmány szerinti autokláv további hőcserélővel látható el, amely elő­nyösen a reakciós hüvely zárókupakján van elrendezve. A találmány szerint célszerű a reakciós hüvely zárókupakjának hengeres részében üreges teret kiképezni, amely furatokon ke­resztül a reakciós hüvely belső terével van összekötve. A zárókupaknak ekkor a reakci­ós hüvely belsejébe benyúló hengeres kiug­ró része (nyúlványa) van, amely furatokkal ellátott karimában végződik. A karima bel­ső hengerfelülete menetes kialakítású, amely­ben menetes kapcsolat révén tölcsérszerű elem kisátmérőjü része (szára) van koaxiálisán rögzítve. A karima lefelé néző homlokfelü­lete és a tölcsérszerű elem nagyátmérőjű ré­szének (fejének) felfelé néző homlokfelüle­te között furatokkal, előnyösen zsákfuratok­kal ellátott gyűrűs elem van elrendezve. A zárókupak hengeres részében kialakított üre­ges térből kiinduló összekötőfuratok, a hen­geres kiugró rész karimájának megfelelő fu­ratai és a gyűrűs elem megfelelő furatai (zsák­furatai) egymás alatt, koaxiálisán vannak kikép ve, illetve elrendezve. A találmány 5 4 szerinti autokláv ezen változatát célszerű hő­cserélővel ellátni, amely lényegében a reak­ciós hüvely feneke alatt rendezhető el. A gyű­rű zsákfurataiban és a hengeres kiugró rész zsákfuratok fölötti furataiban kisátmérőjü hengeres edények rendezhetők el, amelyek belsejében a vizsgálandó anyagminták van­nak elhelyezve. Ez a kialakítás a reakciós hüvely alján lévő oldószer gőzeinek irányított áramlását hozza létre. A hevített oldószer gőzei a záró­kupak hengeres részének csőszerű kiugró ré­szében kialakított központos axiális furaton keresztül a zárókupak hengeres részében lé­vő üregben, majd onnan a furatokon keresz­tül az edényekben elhelyezett analizálandó objektumokhoz áramlik. Ez a megoldás tehát a minta komponen­seinek szelektív oldását — kiválasztását — te­szi lehetővé, és a reakciós hüvely feneke alatt elrendezett hőcserélő révén a matrixelem és az adalékelemek elválasztását, valamint ana­litikai idegenanyag-koncentrátumok több min­tából egyetlen reakciós hüvelyben történő nye­rését teszi lehetővé. A találmányt részletesebben a rajz alap­ján ismertetjük. A rajzon: Az 1. ábrán a találmány szerinti autokláv példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, hossz­­metszetben; A 2. ábrán a találmány szerinti autokláv reakciós hüvelyben elrendezett nyitott edény­nyel ellátott és hőcserélővel kiegészített pél­dakénti kiviteli alakját tüntettük fel, hossz­­metszetben; A 3. ábrán a találmány szerinti autokláv reakciós hüvely zárókupakján elrendezett hőcserélővel ellátott változatát tüntettük fel, hosszmetszetben; A 4. ábrán a találmány szerinti autokláv reakciós hüvelyben elrendezett tölcsérszerű elemmel ellátott példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, hosszmetszetben. Az 1. ábrán feltüntetett találmány sze­rinti autokláv a vizsgálandó minta folyadék­­fázis-felbontására mintegy 250°C hevítési hőmérsékletig alkalmas. Amint a rajzból kitűnik, a találmány sze­rinti autoklávnak lényegében hengeres 1 kül­ső háza és lényegében ugyancsak hengeres 2 fedele van, amely az 1 külső házon 3 mene­tes kapcsolat révén van rögzítve. Az 1 külső házban hengeres 4 reakciós hüvely és azt lezáró 5 zárókupak van elren­dezve. A 4 reakciós hüvely és az 5 zárókupak előnyösen fluortartalmú anyagból van kiala­kítva. Az 5 zárókupaknak 6 hengeres része van, amelynek végződése a 4 reakciós hüvely belsejébe benyúló 7 kúpfelületként van kiké­pezve. A zárókupaknak továbbá gyűrűalakú külső 8 pereme van, amely a 6 hengeres rész­szel 9 gyűrűs hornyot képez (1—4. ábra). A 4 reakciós hüvely 10 feneke 11 betéten fek­szik fel, amely az 1 külső ház 12 alján lévő 11 betétre van állítva. A 11 betétben 13 cent­rikus furat van kiképezve. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents