197844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd halmazállapotú, dihidropiridin származékokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

A találmány tárgya eljárás gyorsan fel­szívódó, szilárd halmazállapotú, dihidropiri­­din-származékot, polivinil-pirrolidont és tér­­hálósodott polivinilpirrolidont tartalmazó gyógyszerkülönlegesség előállítására. A dihidropiridinek, valamint kalcium-anta­­gonista hatásuk ismert (1 173 862 és 1 358 951 sz. brit szabadalmi leírás). Ezen hatóanyag­­-csoport számos képviselője igen fényérzé­keny, és vizes közegben gyakorlatilag old­hatatlan. A nifedipin oldékonysága például csak 10 mg/litey víz, a nimodipin oldékony­­sága'2 mg/l. E különleges tulajdonságok alap­ján a hatóanyagok kiszerelése során számos nehézség merül fel, amit a dihidropiridin­­-származékok kiszerelésével kapcsolatos sza­badalmi bejelentések nagy száma is bizonyít. A 3784684 sz. amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírás szerint a nifedipint ol­dott állapotban zselatinkapszulába zárják, hogy a koszorúerekre előnyösen fejtse ki ha­tását. Az 1 456 618 sz. brit szabadalmi leírás szilárd halmazállapotú gyógyszerkészítményt ismertet, amely állítólag a dihidropiridin ható­anyag biológiai hozzáférhetőségét biztosítja. A 2 822 882 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat szintén szilárd halmazállapotú gyógyszer­­készítményt ismertet; a leírás szerint a dihid­ropiridin hatóanyagok rossz oldékonyságát oldódást közvetítő anyagok és felületaktív anyagok alkalmazásával próbálják kompen­zálni. Az 1 247 sz. európai szabadalmi bejelen­tés szerint a nifedipin felszívódását polieti­­lénglikol (PEG) és bizonyos porózus anyagok alkalmazásával igyekeznek javítani. E beje­lentés leírása arra is kitér, hogy a nifedipin rossz oldékonysága kiegyensúlyozható azzal, hogy nifedipinből és polivinilpirrolidonból (PVP) vegyes csapadékot képeznek, amelyben a nifedipin amorf állapotban szilárd oldat­ként van jelen. Az említett vegyes csapadékot úgy készí­tik, hogy nifedipint és PVP-t szerves oldószer­ben feloldják, majd az oldószert elpárolog­tatják; üveges massza marad vissza (2 822 882 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat). Ipa­ri mennyiségek esetén az oldószer elpáro­logtatósa nagy műszaki ráfordítással járna, ugyanis a PVP-massza erősen köti az oldó­szert, és közvetlenül beszáradás előtt a masz­­sza viszkozitása erősen nő. Terebélyes, habzó massza keletkezik, amely a szárítási művelet végén igen nyúlós, más nem keverhető és ne­hezen dolgozható fel. Az oldószer teljes eltá­volítása gyakorlatilag lehetetlen. A nifedipin­­-PVP vegyes csapadék további hátránya, hogy tabletta készítéskor a csapadék a többi segéd­anyagokkal keverhető ugyan, de vizes oldat­tal nem granulálható. A nem granulált, egy­szerű keverék azonban a további gépi feldol­gozás, például a tablettázás vagy kapszulák­ba töltés során szétválásra hajlamos, ami végső soron olyan készítményhez vezet, ahol 1 az egyes tabletták vagy kapszulák hatóanyag­tartalma különböző (a „content uniformity" hiányzik). Ez erős hatású anyagok, így a nife­dipin esetében nagyon nem kívánatos. A ren­delkezésre álló egyéb segédanyagokból nincs nagy választék, főleg tabletták esetén, mert a PVP kötőanyagként is hat, és nagyobb meny­­nyiségű PVP jelenlétében (tablettánként vagy kapszulánként 30—100 mg) a készítmény nem esik szét. A 3 142 853 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat szerint a fenti hátrányok azzal küszöböl­­hetők ki, hogy a dihidropiridin hatóanyagból és PVP-ból álló vegyes csapadékot aceton­­ban feloldják és az oldatot nagyobb meny­­nyiségű segédanyagokkal abszorbeáltatják. Az ilyen készítmény elfogadható, ha a ható­anyag csak alacsony dózisban kerül alkal­mazásra. Nagyobb dózis, pl. 30 vagy 100 mg esetén (mert a hatóanyag; segédanyag arány állandónak kell lennie) igen nagy méretű ké­szítmény keletkezik, amelyet a beteg rosszul tud lenyelni (pl. 2 g súlyú tabletta). A találmány tárgya eljárás szilárd halmaz­­állapotú, gyorsan felszívódó, egyenletes ható­anyag-eloszlású dihidropiridin-készítmények előállítására. A hatóanyqgtartalom relatív standard eltérése legfeljebb 1,5%. A talál­mány szerinti eljárásra jellemző, hogy 1 tö­megrész dihidropiridin típusú hatóanyagot és 0,01 —1,5 tömegrész 15 000—50 000 átlagos móltömegű polivinilpirrolidont szerves oldó­szerben feloldunk, az oldatot 1 —12 tömeg­rész térhálósodott, oldhatatlan polivinilpir­­rolidonnal (PVPP) mint adszorbenssel granu­láljuk, adott esetben további segédanyago­kat adagolunk és a keveréket gyógyszerké­szítménnyé alakítjuk. Előnyösen olyan készítményeket állítunk elő, amelyekben egy adagolási egység 1 — 100 mg, előnyösen 5—70 mg hatóanyagot tar­talmaz. Dihidropiridin típusú vegyületként vala­mely (I) általános képletü vegyületet alkal­mazunk. Az (I) általános képletben R jelentése nitrofenilcsoport, R2 és R3 jelentése 1—4 szénatomos alkilcso­­port és R1 és R4 jelentése 1—6 szénatomos alkilcso­­port, amely 1—4 szénatomos alkoxi­­csoporttal szubsztituált lehet. (I) általános képletű hatóanyagként nifedi­pint, nitrendipint vagy nimodipint alkalma­zunk. A találmány szerinti eljárás során külö­nösen előnyösen 1 tömegrész dihidropiridin típusú vegyü letre 0,05—1,5 tömegrész, leg­előnyösebben 0,1 — I tömegrész PVP-t és 2—8 tömegrész, különösen 2—6 tömegrész PCPP-t számítunk. Segédanyag gyanánt például az alábbiakat alkalmazhatjuk; nedvesítőanyagok, például, nátrium-laurilszulfát és Tween^l legfeljebb 1 tömeg% mennyiségben. Csúsztató anyagok, így magnézium-sztearát. Töltőanyag, így cu­2 197844 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents