197830. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-ciklohexil- 5,6-trimetilén-uracilt és S-n-propil-N,N-di-n propil-tiokarbamátot tartalmazó szinergizált herbicid készítmény
A találmány tárgya hatóanyagként 3-ciklohexil-5,6-trimetilén-uracilt (a továbbiakban: lenacil) és S-n-propil-N,N-di-n-propil-tiolkarbamátot (a továbbiakban: vernolát) tartalmazó szinergizált herbicid készítmény. A két hatóanyag és a vernolát antidótumai ismert vegyületek, kombinációjuk viszont új. A lenacilt a 3 235 360 sz., a vernolátot a 2 913 327 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokból ismerhetjük meg. Herbicid tulajdonságukat G. W. Cussane (Proc. Br. Weed Control Conf., 7th, 1964. 2, 671); R. A. Gray és mtsai. (Proc. North. Cent. Weed Control Conf., 1962,19, 19); ill: J. Antognini és mtsai. (Proc. Northeast. Weed Control Conf. 1957. 2. oldal), valamint Kádár Aurél szerkesztésében megjelent Gyomirtás, vegyszeres termés szabályozás (Mezőgazdasági Kiadó, 1982. 42, 44, 45, 222 és 289 oldalak) című kézikönyvben írták le. A vernolátot előnyösen 1—20 tömeg% ismert antidótummal együtt alkalmazzák. Ilyen antidótumok például a 2,2-diklór-acetil-hexametilén-imid; az , N-(diklór-acetil)-1- -oxa-4-aza-spiro-(4,5)-dekán; A 2- (diklór-metil)-2-metiI -1,3-díoxalán; az N,N-diallil-2,2-diklór-acetamid (diklóramid) stb. lehetnek. (4 137 070 sz. amerikai egyesült államokbe-' li, 165 736, 168 977, 176 784 és 187 284 számú magyar szabadalmi leírások; Kádár Aurél: Gyomirtás, vegyszeres termés szabályozás (Mezőgazdasági Kiadó, 1983. 519 o.); Növényvédőszerek, műtrágyák (Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1987. 437 o.); Dutka F:. Magyar Kémikusok Lapja, XLII. évf. 3. szám, 81 — 86. o.) A fenti hatóanyagokból (a lenacilból, illetve a vernolátból) egyéb herbicidekkel már készítettek két- vagy többkomponensű kompozíciót, melyeket például Charles R. Worthing szerkesztésében megjelent The Pesticide Manual 8. kiadásából 501. o. (1987), Dougles Hartley és Harish Kidd: The Agrochemical Handbook-ból (1983), illetve egyéb szabadalmi leírásokból ismerhetünk meg. A 207 848 sz. NDK-beli szabadalmi leírás szelektív herbicid kombinációt ismertet, amely különösen répakultúrák gyomirtására alkalmas. A készítmény hatóanyagként N-ciklohexil-N-etil-S-etil-tiolkarbamátot (cikloát) és diklór-karbamidot tartalmaz, adott esetben tiokarbamidok vagy lenacil mellett. Példáiban a két vagy három hatóanyagot tartalmazó készítmény biológiai hatását csak répakultúrában mutatja be. Ismeretes a piridazon és lenacil kombinációs készítménye is, amely e két komponens mellett egy, a herbológiában használatos tiolkarbamátot is tartalmazhat. Ilyen tiolkarbamát például a diaiiát, a triallát, a cikloát, a butilát, az EPTC stb. lehet (24 60 474 sz. NSZK-beli nyilvánosságra hozatali irat). A kombinációk herbicid hatása jobb, mint az egyes komponenseké külön-külön. A készít1 2 ményeket azonban csak cukorrépa kultúrában vizsgálták 4—5 héten át, tehát a biológiai példákból a hatástartamra következtetni nem lehet, továbbmenőleg a felsorolt tiolkarbamátok közül csak a diallátot, a tria 1 látót vagy a cikloátot tartalmazó hármas kombináció herbicid hatékonyságát és fitotoxicitását mutatja be. A 23 52 537 sz. NSZK-beli nyilvánosságra hozatali iratból a benzofurán származékok számos két, illetve hármas kombinációját ismerhetjük m,eg. A három hatóanyagot tartalmazó készítmények között szerepel olyan kombináció is, amely egyidejűleg lenacilt és diallátot vagy trial látót tartalmaz. Olyan kombinációs készítményt azonban nem ismertetnek, amely csak két komponensből áll és a két komponens lenacil és vernolát (a kombinációban a tiolkarbamát csak diailát, illetve triallát lehet). A biológiai példákban kultúrnövényként csak cukorrépát alkalmaznak és a vizsgálatokat 1—4 hétig folytatják, azaz ebben a leírásban sem találtunk adatokat a kombinációs készítmény hatástartamára. A technika állását összegezve megállapítható, hogy a) lenacil-tioikarbamát kombinációt csupán répafélék, elsősorban cukorrépa kultúrában preemergensen, illetve posztemergensen alkalmaztak, b) a lenacil kombinációi dominálnak, így például a kombinációs partnerek a klóridazon, benztiazuron, a linuron, az isokarbamid, a profam, a cikloát, a fenmedifam, a (klóridazon + metolaklór) és a (proximfam-f-profarn) lehetnek, c) a vernolátot atrazinnal kombinálták. A felsorolt elnevezések a szakirodalomból ismert „common name"-k (The Pesticide Manual 8. kiadás, 1987); kloridazon=5-amino-4-klór-2-fenil-piridazin-3 (2H) -on; benztiazuron=1 - (1,3-benzotiazol-2-il) -3-metilkarbamid; linuron=3- (3,4-diklór-fenil) -1 -metoxi-l-metilkarbamid; DCU= 1,3-bisz (2,2,2-triklór -1 -hidroxietil) - -karbamid; izokarbamid=N-izobutil-2-oxoimidazolidin-1 - -karboxamid; prafam=izopropil-karbanilát; proximfam=0-(N-fenil-karbamoil)-propanon-oxim; cikloat=S-etil-N-ciklohexíl-H-etil (tiolkarbamát); feumedifam=metil-3- (3-metil-karbaniloxi) - -karbanilát; metolaklor=2-klór-6’-etil-N- (2-metoxi-1 -metil-etil) -aceto-toluidin; atrazin=2-klór-4-etilamino-6-izopropilamino-1 3,5-triazin. A kukorica vegyszeres gyomirtását a negyvenes évek végén az ötvenes évek elején a szimmetrikus klór-triazinok felfedezése tette lehetővé. A kukorica fiziológiás szelekti2 197830 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
