197830. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-ciklohexil- 5,6-trimetilén-uracilt és S-n-propil-N,N-di-n propil-tiokarbamátot tartalmazó szinergizált herbicid készítmény
197830 vitása a klór-triazinokkal szemben módot adott arra, hogy az évek során mind nagyobb és nagyobb triazin adagokkal próbálják elejét venni a toleráns — elsősorban egyéves egyszikű — gyomnövények felszaporodásán nak. A klór-triazinok növekvő dózisai következtében a kukorica monokultúrás termesztése valósulhatott csak meg, azok perzisztens volta miatt. Ez aztán nem csupán a toleráns (egyéves egyszikű és évelő) gyomnövények, hanem rezisztens biotípusok (Amaranthus sp., Senecio sp., Conysa canadensis stb.) elterjedését is maga után vonta. A káros utóhatás (perzisztencia) az agrotechnikai gyomirtás egyik jól bevált módszerét, a vetésváltást nem tette lehetővé. A kalászosokban ekkor már széles körben használt 2,4-D-ről kiderült, hogy károsítja a kukoricát. A triazin rezisztens Amaranthus sp. biotípusok irtását a vernolát bevezetésével igyekeztek megoldani. Más, érzéketlenebb kétszikű gyomnövények irtására a szimmetrikus klór-triazinok kivételével más, főként a magról kelő kétszikűekre ható herbicidet a vernoláttal egyidejűleg bedolgozva a kukorica nem tűri el. Ezért főként triazin rezisztens gyomnövényekkel fertőzött területen, illetve monokultúra kiváltása előtt, szekvenciális (kétmenetes) gyomirtás válik szükségessé. Ebben presowing inkorporálva (vetés előtt bedolgozva) a vernolátot juttatják ki, majd vetés után (preemergensen) permeteznek ki egy karbamid típusú herbicidet. Ezek helyzeti szelektivitásúak, biztonságosan csak egyenletes vetésmélység mellett alkalmazhatók. Kijuttatásukat követő nagyobb menynyiségű csapadék még ilyen esetben is káros, mert a hatóanyagok jó talajbeli mozgékonysága miatt a kultúrnövény gyökereihez mossa' azokat. Az eljárásban szereplő gyomirtószerek aktivitása, egy tenyészidőszakra terjedő hatástartama magyarázza, hogy a technológia használata széles körben elterjedt, csírájában hordozva a tartós használatukból fakadó hátrányokat: a szerrotáció hiánya miatt a gyomirtás hatásfokának és hatástartamának romlását, a triazin rezisztenciához hasonló karbamid rezisztens gyomnövény biotípusok megjelenését (Pölös E. — Mikulás J: Herbicide resistance of horseweed (Conysa canadensis) in Hungarian vineyards, Proceedings of the 1985 British Crop Protection Conference—Weeds, Vol 1., 187—194. p. Brighton, 1985). Lényegében hasonló a napraforgó és a szója vegyszeres gyomirtása is azzal a különbséggel, hogy a szimmetrikus triazinok közül a klór-triazinokkal szemben e kultúrák nem szelektívek, de a napraforgó jól tolerálja a merkapto-triazint (prometrint), a szója pedig az aszimmetrikus metribuzint. Presowing inkorporálva a tiolkarbamátok előtt a dinitro-anilin származékok terjedtek el. Az utóbbi években a mezőgazdaságilag müveit területeken a gyomflóra jelentős vál3 tozáson ment keresztül, melynek okai közül a legfontosabbak: a növénytermelési technológiák változása, az egyoldalú vagy helytelen herbicid felhasználás, a talajsavanyodás, fajtaváltás. Következményeként egyes fajok esetében országos védekezési nehézségek léptek fel. Ezért a növényvédelmi hatóság országos felmérést végzett a jelentős kárral fenyegető gyomnövényekből (MÉM- Növényvédelmi és Agrokémiai Központ (1986): Tíz jelentős kárral fenyegető gyomnövény országos felmérése, Budapest, 57. o.), melyek közül kukorica, napraforgó és szója területeken az Abutilon Theophrasti, az Ambrosia elatior, a Datura stramonium és a Xanthium strumarium egyéves kétszikű fajok elterjedése jelentős. A találmány feladata ezért olyan gyomirtó készítmény kidolgozása főként kukorica, napraforgó és szója kultúrákra, amely nem perzisztens és lehetőséget ad a szerrotációra, ezzel igazodva a gyomnövények alkalmazkodóképességéhez és fékezve az azonos típusú gyomirtószer környezetet terhelő voltát. A találmány szerinti készítmények abban különböznek a standard készítményektől, hogy — a kijuttatás flexibilisebb, presowing inkorporálva egy menetben, szükség esetén presowing inkorporálva+preemergensen, illetve presowing inkorporálva+korai postemergensen szekvenciálisán is kijuttatható, míg a standard karbamid származékot tartalmazó eljárás fitotoxieitási veszély nélkül csak a tiolkarbamát presowing bedolgozás után preemergens szekvenciában alkalmazható, — az általánosan káros Chenopodium album, a veszélyesen felszaporodó Abutilon theophrasti és Datura stramonium ellen bizonyult hatásosabbnak. A találmány szerinti készítményekben a két hatóanyag — a lenacil és a vernolát — aránya és dózisa a felhasználás körülményeitől függően (pl. a gyomosodás mértéke, a kultúrnövény faja és fajtája, a talaj típusa, a meteorológiai viszonyok stb.) aránylag tág határok között változhat. Ügyelni csupán arra kell, hogy a kultúrnövényhez viszonyított fitotoxieitás mértékét ne lépjük túl. \ két hatóanyag aránya a találmányunk szerinti készítmény esetében a lenacil és a vernolát sorrendjében 1:1 —1:20, előnyösen 1:1 —1:10; dózisa 2—10 kg.ha"“1, előnyösen 4,8—8,0 kg.ha'1. A találmányt az alábbi példák szemléltetik, anélkül, hogy oltalmi igényünket a példákra korlátoznánk. \ találmány értelmében a hatóanyagokat ismert módon készítményekké dolgozzuk fel (Pesticide formulations, Edited by Wade Van Valkenburg, Marcel, Dekkel, Inc. New York 1973), például emulzióképző koncentrátumokká (EC), szuszpenzió koncentrátumokká (SC), granulátumokká (G) vagy egyéb formákká. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
