197820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés talajművelésre

197820 5 Ezek a vonólemezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a szolonyec-talaj kényszerűen lefelé moz­duljon el az emelőlapról, ezzel pedig a szo­­lonyec talaj-réteg és az az alatti talajréteg között tökéletesebb keveredést érünk el. Célszerűen minden vonólemez csavart felületű. Az ilyen kivitellel a teljes felületen egyen­letesebb behatolást érünk el a szolonyec-ta­­lajréteg eltolandó szakaszába. A vonólemez alsó széle előnyösen vágó­éllel van ellátva. Ez a szolonyec-szakasz jobb és egysze­rűbb elkülönítését segíti, amelyet egyébként az emelőlap tol le. A találmány szerinti megoldás révén a szolonyec-talajok eredményes meliorációs, azaz talajjavító mélyszántása végezhető el, méghozzá különösképen előnyösen a köze­pes és mély elhelyezkedésű szolonyec-tala­­joké. Ennek során a fellazított humusz-r-é­­teg (a szolonyec-réteg fölötti réteg) a meg­munkált szolonyec-réteg tetejére kerül, egyút­tal ez alatt a réteg alatt fizikai-mechanikai tulajdonságait tekintve egyenértékű talajré­teg jön létre, amelyet a szolonyec-réteg alat­ti karbonátos rétegnek a szolonyec-réteggel és részben a humusz-réteggel való keveré­séből képezzük. Ezáltal a megmunkált réteg­ből elvezetjük a sókat, javítjuk a talajleve­gőzést és szabad utat engedünk a nedvesség behatolásának, mindezek pedig a szolonyec­­talajok termőképességének növelését ered­ményezik. Megjegyezzük, hogy a találmány szerin­ti eljárás és berendezés alkalmazásával kö­zepes szoionyec-talajokná! a munkateljesít­mény 1,6-szorosára, a terméseredmény pedig 30—35%-kai nőtt a kísérleti eredményeink szerint. A találmány szerinti eljárás foganatosí­tására való berendezés a mezőgépgyártás­ban szokásos berendezésekkel gyártható. Megjegyezzük, hogy „szolonyec-talajok" alatt a Szovjetunióban gyakori szikes jelle­gű termőtalaj értendő. A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajzon: — az 1. ábra vázlatos elrendezésben mu­tatja a talajrétegek elhelyez­kedését a találmány szerinti művelés előtt; — a 2. ábra az 1. ábra szerinti talajt szán­tás után szemlélteti; — a 3. ábra a találmány szerinti beren­dezés példakénti kiviteli alak­jának oldalnézete; — a 4. ábra a 3. ábra szerinti megoldás felülnézete; — az 5. ábra a 3. ábra szerinti megoldás elölnézete; — a 6. ábrán az 5. ábra szerinti megoldás változata látható; — a 7. ábra a 6. ábra szerinti megoldás felülnézete; 6 — a 8. ábra a találmány szerinti berende­zés másik példakénti kivite­li alakjának oldalnézete; — a 9. ábra a 8. ábra szerinti megoldás felülnézete; — a 10. ábra a találmány szerinti beren­dezés ismét további példakén­ti kiviteli alakját mutatja ol­dalnézetben, járulékos eke­vassal és vonólemezekkel. Szolonyec-talajok találmány szerinti meg­munkálásához teljes mélységben alávágunk a szolonyec-rétegnek, azt lazítjuk, eltoljuk a talajban meglévő meliorantumokat — ame­­'yek például a szolonyec-réteg alatt elérhe­tő mélységben helyezkednek el, pl. a karbo­nátokat — . Ezeket a szolonyec-rétegbe és részben (25%-ig) annak felső szakaszába juttatjuk emelés révén a szolonyec-réteg alat­ti rétegből. Eközben a meliorantumokat el­toljuk és összekeverjük a szolonyecrétegek­­kel, mégpedig a szolonyec és karbonátos ré­tegek magasságában, amint ez kitűnik az 1. ábrából, amelyek a szolonyec-talaj sajátos rétegződése látható: „A"-val a szolonyec-réteg feletti rétege­(humusz-réteget); „B"-vel a szolonyec-réteget; „C"-vel a szolonyec-réteg alatti réteget karbonátos réteget) jelöltük. A „B” és „C” rétegekben központi „b”, illetve „c" szakaszok láthatók. A szélső sza­kaszokat ugyanezzel a hivatkozási jellel je­löltük. Az 1. ábrán nyilakkal jelöltük az egyes szakaszok elmozdulási irányát, amely elmoz­dulások a találmány szerinti megmunkálás során történnek. A találmány szerinti technológia a követ­kező részműveleteket tartalmazza: „Emelés", „Eltolás", valamint „Lesüllyesztés". Az „eme­lés” művelet a c+b szakaszok emelését jelenti a B és C rétegek középső szakaszában; Az „el­tolás" művelet a fenti műveletnél keletkezett szabad tér kitöltését jelenti, mégpedig azál­tal, hogy a C réteg oldalsó c szakaszaiból ta­lajrétegeket tolunk a középső térségbe. To­vábbá, a „lesüllyesztés" művelete alatt az értendő, hogy a B réteg szélső b szakaszai­ból a C réteg eltolt c szakaszait megtöltjük. Ennek során a termő A réteg a növényi ma­radványokkal együtt változatlanul felülma­rad a megmunkált szolonyec-réteg fölött. A találmány szerinti eljárás révén a fenti tech­nológia alkalmazásával olyan talajszerke­zetet nyerünk, amilyen pl. a 2. ábrán látha­tó. Felül A-FC talajrétegek helyezkednek el, amelyek főleg az A talajrétegből és részben (legfeljebb 25%-ban) a C rétegből áll. Ez alatt B+C rétegekből kevert réteg találha­tó, amely az 1. ábra szerinti központi b+c szakaszok összekeveréséből és elmozdításá­ból keletkezett. Legalul C+B rétegekből ál­ló talajréteg helyezkedik el, amely az 1. áb­ra szerinti szélső b+c szakaszokból jön létre. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 35 4

Next

/
Thumbnails
Contents