197758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az L 17392 antibiotikum (deglukoteikoplanin) előállítására

197758 sett sóját kicsapjuk oly módon, hogy egy nem­­-oldószert, pl. etilétert adunk a szerves fázis­hoz. A vizes rövidszénláncú alkanolra egy kitüntetett példa a vizes butanol. A kitüntet­ett víz/butanol arány kb. 30:70. 5 Az L 17392 antibiotikum bázisokkal képe­zett sóira jellemző példák az alkálifémekkel — így nátriummal vagy káliummal — képezett, valamint az ammonium- és az alkilammónium­­-sók. Ezekhez a bázisokkal képezett sókhoz 10 tartoznak a bázisos aminosavakkal— így li­­zínnel vagy argíninnel — alkotott sók is. Az L 17392 antibiotikum savakkal képe­zett sóira jellegzetes példák a következő sa­vakkal alkotott addíciós sók: sósav, hidrogérf- 15 bromid, kénsav, foszforsav, glikolsav, tejsav, piroszőlősav, malonsav, borostyánkősav, fu­­mársav, almasav, borkősav, citromsav, asz­­korbinsav, maleinsav, hidroximaleinsav, ben­­zoesav, hidroxibenzoesav, fenilecetsav, fahéj- 20 sav, 2-fenoxi-benzoesav, metánszulfonsav és 2-hidroxi-etánszulfonsav. Az L 17392 antibiotikum in vitro antibakte­­riális aktivitása meghatározását mikrotitrá­­!ó rendszerben, a kétszeres hígításos módszer 25 alkalmazásával végeztük el. Todd-Hewitt (Difco) levest használtunk a streptococcusok és Isosensitest (Oxoid) levest a staphyloco­­ccusok és a gramm-negatív baktériumok eseté­ben. Az egy éjjelen át tenyésztett leves-kul- 30 túrákat úgy hígítjuk, hogy a végső inokulum kb. 104 telepképző egységet (tke) tartalmaz­zon milliliterenként. Minimális gátló koncent­rációnak (MIC) azt a legalacsonyabb kon­centrációt tekintjük, amely mellett 18—24 35 órai, 37°C-on történő inkubálás után nem lép fel látható növekedés. A kapott eredményeket az I. Táblázatban mutatjuk be. I. Táblázat 40 Az L 17392 antibiotikum in vitro antibak­teriális aktivitása 3 Organizmus MIC (pg/ml) Staphylococcus aureus ATCC 6538 0,025 45 Staphylococcus aureus Tour 0,05 Staphylococcus aureus Toura) 0,2 50 Staphylococcus aureus Tour*) 0,2 Staphylococcus epider­midis ATCC 12228 0,0125 Streptococcus pyogenes 55 C 203 0,05 Streptococcus pneu­moniae UC 41 0,05 Streptococcus facalis ATCC 7080 0,1 60 Escherichia coli SKF 12140 25 Proteus vulgaris X 19 H ATCC 881 50 Pseudomonas aerugino­sa ATCC 10145 100 felett 65 a) inokulum: 106 tke/ml b) 30% szarvasmarhaszérum jelenlétében meghatározva Azt találtuk, hogy az L 17392 antibiotikum nagyon aktív staphylococcusokkal (S. aureus, S. epidermidis) szemben. Különösen nagyon hatásosnak bizonyult különböző klinikai izo­­látamokból kinyert meticillin-rezisztens sta­­phylococcusokka! (S. aureus, S. epidermidis) szemben. Néhány kísérleti eredményt a II. Táblázatban mutatunk be. 11. Táblázat 4 Oi ganizmus S. aureus L 1096 S. aureus L 1087 S aureus L 1524 S. aureus L 1526 S epidermidis L 785 S epidermidis L 835 S epidermidis L 1142 S epidermidis L 1372 S epidermidis L 1378 MIC (|xg/ml) 0,05 0,05 0,1 0,05 0,05 0,05 0,05 0,2 0,05 Ismeretes, hogy valamennyi cukor-mara­dék eltávolítása egy bonyolult molekulából — amilyen egy glukopeptid antibiotikum — min­dig számos nehézséggel jár. Az enyhén savas körülmények valójában rendszerint a cukor­­-maradékok csak részleges eltávolítását ered­ményezik, míg az erősen savas hidrolízis-kö­ri lmények elősegíthetik a szubsztrátum rész­leges elbomlását és/vagy változásokat idéz­hetnek elő a sztereokémjai konfigurációban., a királis centrumokon. Így pl. az avoparcin néven ismert glukopeptid antibiotikum valódi aglukonját még nem sikerült elkülöníteni, n ivei ennek az anyagnak — mint más hasonló anyagoknak a vonatkozásában — még nem s került olyan szelektív hidrolízis körülmé­nyeket meghatározni, amelyek alkalmasak valamennyi cukor maradék eltávolítására, a „peptid mag" szerkezetének megváltoztatása nélkül. Az előbbi megfontolásokat a tudományos i odalomból vett következő helyekre alapoz­zuk: G.A. Ellestad et- a 1., J. Antibiotics 36, 1683, (1983); C. M. Harris et ah, J. Am. Chem. Soc. 105, 6915, (1983); W. J. McGahren et ah, J. Antibiotics 36, 1671, (1983). Az előbbi irodalmi hivatkozásokban sem­miféle olyan utalás nem található, amely kü­lönleges hidrolízis-körülményeket javasolna a teikoplanin vegyületnek vagy egy teikop­­laninhoz hasonló vegyületnek a megfelelő íeikoplanin aglukonná (ez az L 17392 anti­biotikum vagy deglukoteikoplanin) való át­­ilakítására. Ezenkívül figyelemre méltó, hogy a (következőkben meghatározandó) teikop­­anin szerű vegyületből az összes cukor-mara­­iék eltávolításának — az L 17392 antibioti­kum előállítására — anélkül kell megtörtén­nie, hogy egyidejűleg bármiféle változás kö­vetkezzék be a szubsztrátum kémiai szerke-3

Next

/
Thumbnails
Contents