197741. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibiotikumok azetidinon származék köztitermékei előállítására

197741 reakcióvázlattal szemléltetett módon előállt tott észtert a megfelelő savvá hidrolizáljuk, majd a savat savkloriddá alakítjuk, és ezt használjuk fel a cikloaddíciós reakcióban. A savkloriddal cikloaddíciós reakcióba vitt (III) általános képletű imint ismert mód­szerekkel állítjuk elő az R3NH2 általános képletű aminból és az R2CHO általános kép­letű aldehidből kiindulva. Eljárhatunk például úgy, hogy az amint és az aldehidet egy vízzel nem elegyíthető oldószerben, például benzol­ban vagy toluolban, egy szárítószer, például molekulaszűrő jelenlétében egyszerűen össze­keverjük. Egy másik módszer szerint az imint úgy is előállíthatjuk, hogy az amint és az aldehidet tartalmazó reakcióelegyből a vizet azeotrop desztilláció útján eltávolítjuk. Az (I) általános képletű azetidinon-származékok előállításához felhasználható iminek például a 4-metoxi-analinbő! mint amin-összetevőből, és fahéjaldehidből mint aldehidből előállított imi­nek. A (III) általános képletű iminek egy to­vábbi előállítási módszere, amely nem az R3NH2 általános képletű aminokon keresztül megy, abban áll, hogy a C-reakcióvázlattal szemléltetett módon egy azidból indulunk ki. Eszerint az R3N3 általános képletű azidot valameiy alkalmas oldószerben a foszfor egy három vegyértékű származékával, például tri­­fenil-foszfinnal vagy trialkoxi-foszíinnal rea­­gáltatjuk, és így köztitermékként foszfor-ilidet állítunk elő. Ezt az ilidet elkülönítés nélkül reagáltatjuk az aldehiddel, ily módon az imin­­hez jutunk, melléktermékként trifenil-foszfin­­-oxid keletkezik. Az így kapott imint közvet­lenül felhasználhatjuk a cikloaddíciós reak­cióhoz, a reakciót a íoszfin-oxid nem befolyá­solja. Ez a módszer különösen jól használ­ható olyan esetekben, amikor az amin nem stabil, vagy nehéz előállítani, viszont az azid lozzáférhető. Az (I) általános képletű azetidin 2-on­­-származékok előállításához használt cikload­díciós reakciót körülbelül 15°C és körülbelül TÁBLÁZAT 3 35°C közötti hőmérsékleten, semleges oldó­szerben hajtjuk végre. Az imint és az imidazo­­lidinon-acetil-kloridot molárisán körülbelül azonos mennyiségekben használjuk, de al- 5 kalmazhatjuk bármelyik reagenst fölöslegben is. Előnyösen az imint használjuk fölösleg­ben. A reakció gyorsan lejátszódik, és labo­ratóriumi méretben általában egy óra alatt, vagy ennél rövidebb idő alatt befejeződik. 10 A terméket, az azetidinon-származékot a szo­kásos ismert módszerekkel különítjük el. így péld ául élj árhatunk úgy, hogy 1 -benzil­­oxi-karbonil-2,5-difenil-imidazolidin-4-on-3-il­­-acetil-kloridot trietil-amin jelenlétében reagál- 15 tatjuk a fahéjaldehidből és p-anizidinből elő­állított iminnel, és így az azetidinon-szárma­­zékhoz, az l-(4-metoxi-fenil)-3-(l-benziloxi­­-karbonil-2,5-difenil-imidazolidin-4-on-3-il) -4- -sztiril-azetidin-2-onhoz jutunk. 20 Az (I) általános képletű azetidinon-szár­mazékok előállításához használt, imidazoli­­dinon-gyűrűt tartalmazó királis segédvegyü­­letek segítségével a cisz-azetidinon-származé­­kokhoz juthatunk, amely utóbbiak térszerke- 25 zete megegyezik a természetes penicillin- és cefalosporin-származékokban található ilyen gyűrűk térszerkezetével. A királis segédve­­gyületekben két aszimmetriacentrum van, a 2-es és 5-ös helyzet, ezek közül a 2-es helyzetű 30 szénatom térszerkezete szabja meg az azeti­­dínon-származék térszerkezetét. Ha a királis segédvegyületet egy D-a-aminosavból, pél­dául D-fenil-glicinből kiindulva állítjuk elő, akkor a segédvegyületben az R és R, csoport- 35 nak egymáshoz képest transz-helyzetben kell lenniük, míg ha L-a-aminosavból indulunk ki, akkor a megfelelő kiralitású azetidinon-szár­­mazék keletkezésének elősegítése érdekében az R és R, csoportnak egymáshoz képest 40 cisz-helyzetűnek kell lenniük. Ezeket a cisz- és transz-izomereket a (Ila) és (Ilb) képlettel szemléltetjük. Az alábbi táblázatban megadjuk két (I) általános képletű cisz-azetidinon-származék­­ban szereplő R, R,, Z, R2 és R3 jelentését. 4 Vegyület száma R Rt Z R2 R5 1 f enil f enil benziloxi­-karbonil-N sztiril 4-metoxi-fenil 2 f enil f enil benzoil-N sztiril 4-metoxi-fenil Különösen előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, ahol R és R, egymáshoz képest transz-térhelyzet­­ben van. Az NH-csoport előnyös védőcsoportja a 4-metoxi-fenil-csoport. Ilyen előnyös vegyület például az l-(4- -metoxi-fenil) -3- (1 -benziloxi-karbonil-2,5-di­­fenil-imidazolidin-4-on-3-il) -4-sztiril-azetidin­­-2-on. Az (I) általános képletű azetidinon-szár­mazékok hasznos köztitermékek, amelyeket antibiotikumok előállításához használhatunk. Így például az azetidinon-gyűrű 3-as hely- 60 zetében levő heterociklusos királis segédcso­portot eltávolítva a megfelelő 3-amino-azeti­­dinon-származékhoz jutunk. Az (I) általános képletű azetidinon-származékot először hidro­lízisnek vagy hidrogenolízisnek vetjük alá, 65 és így eltávolítjuk az R’ csoportot. 3

Next

/
Thumbnails
Contents