197609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás térszín alatti kúszható vagy annál nagyobb méretű előregyártott elemekből álló vezetékeknek keskeny munkaárokban való építésére

197609 miközben a gumitömlő visszahúzását is fo­lyamatosan végezzük. A találmány szerinti eljárás segítségé­vel — amint ezt az 5. ábrával érzékeltettük — 13 tokos csőelemekből is megépíthető a 30 csa­torna. Ebben az esetben a csőelem 13a tokjá­nak a külső palástfelülete nem esik egybe a csőelem többi részének a palástfelületével, hanem attól kijjebb húzódik, ezért ezt a Aß átmérő-különbséget ki kell egyenlíteni, ami az egészében 9 hivatkozási számmal jelölt tá­masztó-csúsztató elemek segítségével törté­nik. Az 5. ábra szerinti példa esetében 13 tókos csőelemenként két-két ilyen támasztó-csúszta­­tó elemet alkalmazunk, amelyek elvesző se­gédszerkezetek (mint ahogy, az egész 40 veze­tőpálya is az), hiszen a lineáris vezetőelemek és a vezető betontest a szerkezetbe beépül­nek. A 9 támasztó-csúsztató elemeknek 9a bilincse és ahhoz alul rögzített két 9b csúszó­szánja van, amelyek azokon a helyeken van­nak a 13 tókos csőelem csőtagjához erősít­ve, ahol a csőelem behúzásakor vagy betolá­­sakor a 40 vezetőpálya 5a, 5b lineáris vezető­elemei húzódnak. A 9b csúszószánok rugal­mas anyagból, pl. gömbacélból haj 1 ítással készülnek, és a magasságuk úgy van meg­választva, hogy a 13a tokkal együtt feküd­jenek fel az 5a, 5b lineáris vezetőelemekre, és biztosítsák a néhány cm-es 7 hézagot a 13 tokos csőelemek palástfelülete és a 4 vezető betontest felső felülete között (l.a 3. ábrát is). A 9 támasztó-csúsztató elemeket a 13 tokos csőelemekre ezeknek az la leadóaknába eresz­­tése előtt szereljük fel. A 7 hézagot ugyan­így 10 ágyazóhabarccsal kell kitölteni (injek­tálni), mint ahogy azt korábban leírtuk. A 13 tokos csőelemek összehúzása vagy -tolása során előnyös lehet a fentiekben említett, a csőelem-végre szerelt tölcsérszerű szerelési segédeszköz alkalmazása. Ha a műtárgy, pl. a 30 csatorna stabili­tásának a biztosítása megköveteli a nagyobb mérvű beágyazást, a 3. ábra szerint a 4 vezető betontestre kétoldalt E vastagságú 6 ágyazó betontestek készíthetők miután a csőfektetési munka elkészült, de a dúcolatot még nem tá­­volítottuk el. Ebben az esetben előnyös, ha a 10 ágyazóhabarcsot a 6 ágyazó betontestek elkészülte után juttatjuk a 7 hézagba. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: a munkaárok-kiemelés minimális földmun­kát igényel, az ismeri, hagyományos eljárá­sokkal összehasonlítva jelentős megtakarítás jelentkezik. A dúcolás vonatkozásában ugyan­csak tetemes a megtakarítás, hiszen az-árok­fenéken történő csőmozgatás miatt nem kell az elhelyezendő előregyártott elemek hossz­méretére tekintettel lenni, ezért a függőleges földpartok megtámasztásához egyszerű, taka­rékos dúcolási módszer alkalmazható. További előnyt jelent, hogy a munkaárok minimális szélessége sok esetben lehetővé te­szi, hogy az építendő vezetékkel, vagy más 6 9 10 : vonalas műtárggyal párhuzamosan futó egyéb közművezetékeket ne kelljen átépíteni, vagy ki­váltani, amire a jelenleg alkalmazott, széles munkaárkot igénylő technológiák esetében gyakran szükség van. A keskeny munkaárok­ba visszatöltött föld vonatkozásában silóhatás érvényesül, így a vezetékre ható függőleges ter­helés csökken, ami lehetővé teszi a csőelemek kisebb falvastagsággal történő gyártását. Előnyös tényező továbbá, hogy a leadó­­aknak az építéshely legmegfelelőbb pontjai­ra telepíthetők, és csak ezeken a pontokon kell megoldani a daruzással kapcsolatos problé­mákat. így az árok mentén — mivel nincs da­ruzás — nem szükséges a daru részére helyet biztosítani, és értelemszerűen csökkennek a gépköltségek is. Ily módon a nyitott munka­árkos, vezetéképítési technológia olyan mun­katerületen is megvalósítható, ahol jelenleg — a szükséges munkaterületi sáv hiánya miatt — erre nincs lehetőség. Lényeges előnyt jelent az is, hogy az elő­regyártott elemek lerakása vízszintes és füg­gőleges értelemben pontosan, terv szerint rög­zített vezetőpályára, általában sínekre törté­nik, és az e vezetőpálylán mozgatott elemek kapcsolata az összehúzáskor, illetve -tolás­kor automatikusan létrejön. így ugyanis a kapcsolat-szerelési munkaműveletek elmarad­nak, ami további munka-, költség- és időmeg­takarítást eredményez, és hozzájárul az egyéb­ként is jelentős építési sebesség növeléséhez. A találmány természetesen nem korláto­zódik az eljárás fentiekben részletezett foga­­natosítási módjaira, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle mó­don megvalósítható. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy bár az előzőekben részletezett példa elő­regyártott vasbeton csövekkel és csatorna­­építéssel kapcsolatos, a találmány kiterjed minden hasonló jellegű létesítmény, műtárgy, vezeték, közműalagút, sib. építésére, és nem csak (vas) beton elemeket kell érteni „előre­gyártott elemeken", hanem más elemeket, pi. öntöttvas csöveket is. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1) Eljárás vonalas mérnöki létesítmények, főként kúszható vagy járható szelvényű csa­tornák elöregyártott elemekből — különösen dúcolt — munkaárokban történő építésére, amely eljárás során az előregyártott eleme­ket a munkaárokban elhelyezzük és közöt­tük kapcsolatokat hozunk létre, azzal jelle­mezve, hogy a munkaárokban (1) a megépí­tendő, vonalas létesítmény tervezett hossz­irányú és magassági helyzetét biztosító ve­zetőpályát (40) készítünk, és az előregyár­tott elemeket indítóállásból e vezetőpályán (40) a munkaárok (1) hosszirányában — adott esetben a dúcolat (2) legalsó áttámasz­tó dúcai (11) alatt — csúsztatva elmoz­gatjuk, és e művelettel az előregyártott ele­meket egymáshoz csatlakoztatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents