197596. lajstromszámú szabadalom • Mikrobiológiai eljárás antraciklin származékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

197596 A találmány új, antraciklin típusú vegyü- Ietek mikrobiológiai úton történő előállításá­ra vonatkozik. Az új vegyületek az (la), il­letve (Ib) képletnek felelnek meg. Az anti­biotikumokat kezarirodinoknak nevezzük. A kezarirodinokat úgy állítjuk elő, hogy a HPL Y-11472 jelű, DSM 2658 szám alatt deponált mikroorganizmust fermentáljuk és a fermen­tálás során kémiai inhibitorként nátrium-azi­­dot, vas(III)-kloridot vagy aszkorbinsavat adunk a tenyészethez. Az új vegyületeknek baktériumölő hatása van Gram-pozitív kórokozók ellen; hatnak to­vábbá jó néhány tumorfajta ellen is. Mint a képletekén látható, szerkezetük a cukorkom­­bináeióban Különbözik meg. Az (la) képletű vegyület a rődozamin-dezoxifukóz-rodinóz cukorkombinációt (röv.: Roa-dF-Rod, lásd képletrajz), az (1b) képletű vegyület a rodoz­­amin-rodinóz-rodinóz cukorkombinációt (röv.: Roa-Rod-Ród) tartalmazza. Az alábbiakban a vegyületeket A-kezarirodinnak, illetve B-ke­­zarirodinnak nevezzük. A kezarirodin előállításához alkalmazott mikroorganizmus: Streptomyces purpurascens (házi jel: HPL Y-l 1472, letétbehelyezési szám: DSM 2658, azaz a _Deutsche Sammlung von Mjkroorganismen gyűjteményben van depo­nálva). A mikroorganizmus az Actinomyceta­­les rendbe, a Streptomycetaceae családba és a Streptomyces nemzetséghez tartozik. A mik­roorganizmust az alábbiakban DSM 2658 S. purpurascensként vagy termelő törzsként em­lítjük. Bebizonyosodott, hogy különböző Strepto­myces törzsek antraciklin-típusú antibiotiku­mokat termelnek; ezeket az irodalom leírta. Az antraciklin-típusú antibiotikumokat a gyó­gyászatban rákos daganatok visszaszorítá­sára, valamint antibakteriális hatóanyagként alkalmazzák. Az ismertté vált antraciklin tí­pusú antibiotikumok közül klinikailag eddig a daunomicint és az adriamicint alkalmazzák. Rodomicin, izorodomicin, valamint a rodo­­micinnel rokon antibiotikumok az irodalom­ból ismertek (J. Med. Chem. 20, 957—960 ( 1977) ). Az aklacinomicint a 3 988 315 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, valamint Oki és társai cikke (J. Anti­biotics 28, 830 (1975); 32, 791—812 (1979)) részletesen ismerteti. Az A- és B-cinerubin a 846 130 sz. brit és a 3 864 480 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból, valamint a szakiroda­­lomból (Keller-Schierlein és társai: Antimic­robial Agents and Chemoterapy 1970, 68. old.; C.A. 54, I466i (I960), J. Antibiotics 28, 830 (1974)) ismert. Egyéb antraciklin típusú antibiotikumokat az „Index of Antibiotics from Actinomycètes" (főkiadó: Hamao Umezawa, University Park Press, State College, Pennsylvania, USA (1967)) az alábbi oldalokon tárgyal: Antibiotikum Oldalszám A- és B-aklacinomicin 101 —102 adriamicin 122 1 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 Antibiotik'um Oldalszám karminomicin I 225 galirubinok 405—408 rodomicin X és Y 879—880 ß-rodomicin 881—885 y-rodomicin 886—892 steffimicin 945. A találmány szerinti eljárással az (I) ál­talános képletű, antracjklin-típusú kezarirodin antibiotikumokat úgy állítjuk elő, hogy a DSM 2658 sz. S. purpurascens termelő törzset 6,5 és 8,5 közötti pH érték mellett 24—40°C-on aerob körülmények között fermentáljuk szén­forrást és nitrogénforrást, valamint szervet­len tápsókat és nyomelemeket tartalmazó táp­közeg felhasználásával. A fermentálást hab­­zásgátló (pl. szilikonolaj vagy Desmorphen* gyártja: Beyer, Leverkusen, NSZK jelen- vagy távollétében, de kémiai inhibitor jelenlétében végezzük, és a hatóanyagokat ismert módon különítjük el a micéliumból és a tenyészléből. A szénforrás lehet glükóz, szacharóz, ke­ményítő, glicerin, dextrin, fruktóz, melasz, zabliszt, maltóz, laktóz, galaktóz. Előnyös a glükóz, keményítő és szacharóz alkalma­zása. Nitrogénforrásként szójaliszt, élesztő­liszt, élesztőkivonat, húskivonat, malátakivo­nat, agar, pepton, kazein, gyapotmagolaj, csicseriborsó magjából nyert liszt, valamint szervetlen vegyületek, így pl. ammónium­­-szulfát, nátrium-nitrát, ammónium-klorid vagy kálium-nitrát jönnek számításba. Kívánt esetben tápanyagként szervetlen sókat adagol­hatunk, például az alábbiakat: magnézium­­-szulfát, nátrium-klorid, kálium-klorid, káli­um-hidrogén- és -dihidrogén-foszfát, kalcium­­-klorid, kalcium-karbonát, ammónium-hidro­­gén-foszfát, nátrium-hidrogén- és -dihidrogén­­-foszfát, magnézium-foszfát vagy kalcium­­-foszfát. Nyomelemként vas-, mangán-, réz-, cink- és egyéb nehézfémsók alkalmazhatók. Inhibitorként az alábbiak kerülnek felhasz­nálásra: A DSM 2658 sz. S. purpurescens termelő törzset 24°C és 40°C közötti hőmérsékleten, 6,5 és 8,5 közötti pH érték mellett fermentál­juk. Előnyösen 27°C-on, aerob körülmények között, 7,0 pH érték mellett végezzük. A kémiai inhibitort, így vas (III)-kloridot, nátrium-azi­­dot vagy aszkorbinsavat a fermentálás 20— 36. órájában adagolhatjuk, 10—80 mg/I vég­koncentráció elérése érdekében. Előnyösen a 27. óra után nátrium-azidot adagolunk, hogy a végkoncentráció 20 mg/1 legyen. 48—56 óra fermentálás után, miután a kívánt vegyü­letek optimálisan feldúsultak, a tenyésztést megszakítjuk. A fermentálást előnyösen sül­lyesztett fermentálásként valósítjuk meg. Az elején 0,025% mennyiségig a Desmophen Ba­yer, Leverkusen habzásgátlót adagolhatjuk. A kapott tenyészlében a feldúsult kezar­irodin részben a micéliumban, részben a fe­­lülúszóban van. A fermentáció előrehaladását és az antra­ciklin típusú vegyületek képződését a tenyész-2

Next

/
Thumbnails
Contents