197586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bestatin előállítására
197586 metil-etil-keton; halogénezett szénhidrogének, például a metilén-klorid vagy a kloroform; amidok, például a dimetil-formamíd vagy a dimetil-acetamid; vagy nitrilek, például az acetonitril. A kondenzációs reakció befejezését követően a védőcsoport eltávolítását bármely hagyományos, a peptidkémiában e célra ismert módszerrel elvégezhetjük, a konkrét esetben alkalmazott védőcsoporttól függően megválasztva az adott módszert. így például végezhetünk katalitikus redukciót palládiumkatalizátorral; hidrogén-bromidos kezelést ecetsavban; trifluor-ecetsavas kezelést; hidrogén-kloridos kezelést szerves oldószerben; bázissal elszappanosítási; hidrazinos kezelést; fém-nátriumos kezelést folyékony ammóniában; vagy folyékony hidrogén-fluoridos kezelést. A találmány szerinti eljárásban kiindulási vegyületekként használt (II) általános képletü vegyületek közé tartozik a (4R, 5S)-4- -benzil-5- (metoxi-karbonil ) -2-oxa zol id inon, (4R, 5S) -4- (4-hidroxi-benzil) -5- (metoxi-karbonil)-2-oxazolidinon és a (4R, 5S)-4-(4-metoxi-benzil)-5- (metoxi-karbonil )-2-o\azol id inon. A találmány szerinti eljárás értelmében a fenil-vajsav-származék előállítható a megfelelő (II) általános képletü vegyületekből bármiféle racemát képződése nélkül. így tehát a találmány szerinti eljárás igen alkalmas bestatin szintetizálására. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként használt (II) általános képletü vegyületek a következőképpen állíthatók elő. N- ( ben zil oxi-kar boni 1) - (R) -fenil-al an in valamelyik rövidszénláncú alkilészterét, például N- (benziloxi-karbonil) - (R)-fenil-alanin-etilésztert, N- (benziloxi-karbonil) - (R) -4-hidroxi-fenil-alanin-etilésztert vagy N-(benzil-oxikarbonil) - (R) -4-metoxi-fenil-alanin-etilésztert egy fém-halogeniddel, így például diizobutil-alumínium-hidriddel (a továbbiakban a „DIBAL-H" rövidítés alatt említjük), lítium-alumínium-halogeniddel, lítium-butoxi-alumíníum-halogeniddel vagy nátrium-dihidro-bisz-metoxi-etoxi-alumináttal redukálunk, majd egy így kapott aldehidet metil-trifenil-foszfónium-jodid és kálium-hidrid reagáltatásával kapott metilén-trifenil-foszforánnal reagáltatunk, egy megfelelő fenil-butént, azaz például 3R- (benziloxi-karbonil-amino) -4-fenil(vagy -4-hidroxi-fenil- vagy 4-metoxi-fenil) - -butént kapva. Egy így kapott fenil-butént benzil-bromiddal reagáltatunk az aminocsoport amino-benzilcsoportként való megvédése céljából és végül az aminocsoportján védett fenil-butént jóddal reagáltatjuk, a megfelelő (4R, 5S)-jód-metil-2-oxazolidinont kapva. Egy (4R, 5S)-jód-metil-2-oxazolidinon ezüst-acetáttal végzett reagáltatása után a kapott reakcióelegyet metanol és 1 n nátrium-hidroxid-oldat elegyével kezeljük vagy ezüst-trifluor-acetáttal reagáltatjuk, és ezt követően az így kapott terméket 2 n sósavoldattal 3 kezeljük. Egy így kapott megfelelő 5-(hidroxi-metil)-2-oxazolidinont ezután cseppfolyós ammóniában fém-nátriummal reagáltatunk, hogy a 3-as helyzetű benzilcsoportot eltávolítsuk. Az így kapott vegyületet, például a (4R, 5S)-4-benzil- (vagy 4-hidroxi-benzil- vagy -4-metoxi-benzil) -5- (hidroxi-metil )-2-oxazolidinont ezután égy megfelelő oxidálószerrel, például Jones-féle reagenssel reagáltatjuk a megfelelő karbonsav előállítása céljából, majd az utóbbit egy szokásos észterezőszerrel, például egy rövidszénláncú diazo-alkánnal, kénsav és egy rövidszénláncú alkohol elegyével, gázalakú hidrogén-kloriddal telített rövidszénláncú alkohollal vagy tioni 1 -klórid és egy rövidszénláncú alkohol elegyével reagáltatjuk, az előállítani kívánt (II) általános képletü vegyületet kapva. A találmányt közelebbről a következő kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. I. példa (1) (2S, 3R)-3-(Benziloxi-karbonil-amino)-2-hidroxi-4-fenil-vaj sav 700 mg (3,0 millimól) (4R, 5S)-4-benzi!-5- -(metoxi-karbonil)-2-oxazolidinon 10 ml metanollal készült oldatához 10 ml 2 n vizes lítium-hidroxid-oldatot adunk, majd az így kapott reakcióelegyet 110°C-os olajfürdőben visszafolyató hűtő alkalmazásával 6 órán át forraljuk. Ezután a pH értékét 7-re beállítjuk 2 n sósavoldattal, majd a metanolt ledesztilláljuk. A maradék pH-értékét újból 7-re állítjuk, majd 100 ml desztillált vizet adagolunk,és a vizes elegyet az aminocsoport cseréje, illetve befogása céljából 70 ml. H+-formájú Amberlite IR-120 B gyantára felvisszük. Miután a gyantát 1 liter desztillált vízzel alaposan átmostuk, az eluálást 2 n vizes ammónium-hidroxid-oldattal végezzük. Az eluátumot közel 30 ml térfogatra betöményítjük, majd pH-értékét 7-re beállítjuk. Ezután 10 ml dietil-étert, majd 3 ml 1 n vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk hozzá és az így kapott elegyet jeges fürdőben lehűtjük. A jéghideg reakcióelegyhez intenzív keverés közben három adagban 1 óra leforgása alatt 4,45 ml 1 n vizes nátrium-hidroxid-oldatot és 640 pl (4,45 millimól) benziloxi-karbonil-kloridot adagolunk. Az adagolás befejezése után a reakcióelegy keverését szobahőmérsékleten 1 órán át jégfürdőben és 3 órán át szobahőmérsékleten folytatjuk. Ezt követően a reakcióelegyet meglúgosítjuk, majd 30—30 ml dieti 1 -éterrel kétszer extraháljuk. A vizes fázis pH-értékét 1-re beállítjuk 2 n sósavoldattal, majd 100—100 ml etil-aeetáttal háromszor extraháljuk. Az egyesített etil-acetátos fázisokat telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk és vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk. Az oldószert ledesztilláljuk, majd a maradékot csökkentett nyomáson szárítjuk, 704 g (2,12 millimól) mennyiségben 72%-os kitermeléssel a cím szerinti vegyületet kapva. Analitikailag tiszta minta kapható étiI- acetát és hexán elegyéből végzett átkristá-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
