197554. lajstromszámú szabadalom • Impregnáló készítmény beton és más pórusos építőipari anyagok védelmére

A találmány tárgya impregnáló készítmé­nyek beton és más pórusos építőipari anyagok védelmére. A találmány csapadékvíznek és/vagy fagy­nak, olvasztósónak kitett beton és más póru­sos építőipari anyagok védelmére alkalmas im­pregnáló készítményre, valamint annak előál-1 ítasi eljárására vonatkozik. A készítmény ala­pozóréteg és fedőréteg kialakítására alkalmas oldatból áll. Abban az esetben, ha beton és más poró­zus építőipari anyagokat a találmány szerinti készítménnyel impregnálunk, csökken a csapa­dékvíz beszivárgása és megnő faggyal és ol­vasztósókkal szembeni ellenállása. A közúti forgalom növekedésével szüksé­gessé vált, hogy a közutak használhatósága bármilyen időjárási viszonyok között bizton­ságos legyen. Legnagyobb problémát az utakra fagyott eső, letapadt hó, általában az eljegesedett út­burkolat jelenti. Az eljegesedés hatására a gép jármüvek csúszásveszélye megnő és a közle­kedés biztonsága nem tartható fenn. A csúszásveszély csökkentésére számos el­járás ismert. Az érdesítő anyagok, például ho­mok, salak kiszórásával a jeges útbúrkolatok csúszási tényezői csökkenthetők, de ennek mér­téke rendszerint kicsi. Jó hatás érhető el akkor, ha az útburkolatra ráfagyott jeget megolvaszt­ják. Az olvasztásra elterjedten olvasztósókat nátrium-kloridot, kálcium-kloridot, magnézi­­um-kloridot használnak. Olvasztáskor általá­ban a búrkolat felülete hirtelen lehűl és ez át­meneti zsugorodáshoz vezet. A mechanikai (zsugorodás) igénybevéte­lén túlmenően a megolvadt sóslé a burkolat­ba (betonba) beszivárog és ott korróziót okoz­hat. Tapasztalható az is, hogy a só nélküli csa­padékvíz, például eső, olvadt hóié, ha a beton­ba szivárog és a pórusokban megfagy, káro­sító hatást fejt ki. A beton felső rétegét lazít­ja, porlandóvá teszi. Hasonló jelenség figyelhető meg a tetőfe­dő anyagok közül a cserépnél és a palánál. Ezeknél az anyagoknál is a felületbe beszivár­gott víz megfagy és a képződő jégkristályok hatására (növekedés miatt) a felület porlé­­konnyá válhat. Tapasztalatunk szerint a8—lOéves palabo­rítású épületeken a felület 5—20%-a fagykárt szenvedett. A károsodások helyén a romlás se­bessége megnő, mivel az ép felületekhez képest lazább és szivacsosabb szerkezet alakult ki. A sózás okozta korróziós károk csökkenté­sére a 2,847.350 számú NSZK-beli szabadal­mi leírásban olyan olvasztósó összetételt is­mertetnek, amely korróziós inhibitort is tartal­maz. A leírás nem tér ki arra, hogy megakadá­lyozható-e a megolvadt sólének vagy víznek a felületbe való behatolása. A 2,527.071 számú NSZK-beli szabadalmi leírás szórható, permetezhető anyag alkalma-2 1 zása ráfagyást gátló és rátapadást megaka­dályozó bevonatok előállítására vonatkozik. A leírás szerinti készítmény hatóanyaga a kenőolaj és kőolajfrakciók pirolízisénél ke­letkező párlat után visszamaradt, túlnyomó­­részt aromás szénhidrogénekből tevődik össze. A készítmény használatával megakadályoz­ható, hogy a nedves ömledékek, elsősorban a barnaszén felületére, például vagonok aljára ragadjon (fagyjon). A leírás nem említi, hogy a készítmény beton vagy tetőfedő anyagok víz vagy sóié elleni védelmére alkalmas-e. Egy ismert megoldás szerint a betont, pél­dául hídpálya szegélyeket, műgyantával von­ják be. Ebben az esetben viszonylag vastag réteget alakítanak ki. E megoldások közös hát­ránya, hogy a felület lélegzőképessége jelentő­sen csökken és a különböző mozgások miatt a bevonatban repedések keletkeznek. (Buda­pesti Műszaki Egyetem Tudományos Közlemé­nyek 25. kötet, 1984.) Hátrányként említhető meg, hogy az út­burkolatok súrlódási ellenállása csökken és esztétikai szempontból lényeges lehet, hogy a felület színe vagy színhatása megváltozik. A Chemical Abstract: 102/1985. N.14.321. old. 118 553 k. olyan megoldást ismertet, amelynek során a porózus építési anyagokat (például beton) metil-metakrilát monomerrel impregnálják, a felületet kősóval borították és konténerben 80°C-os hőmérsékleten polimeri­zálták. A 169.933 számú magyar szabadalmi leí­rás szerint is a pórusos testet iniciátor és lá­gyító tartalmú metil-metakrilát és/vagy szti­­rol monomerrel itatják át, fóliába csomagol­ják és 40—90°C között hőkezelik. A megoldá­sok hátránya többek között, hogy csak kismé­retű tárgyak bevonására használható és a gya­korlatban beépített betontárgyak (például híd­szegély, házfal) védelmére nem alkalmas. A 173.433-as számú magyar szabadalmi leírás olyan korrózióállóságotnövelő és hidro­­fobizálási módszert ismertet, ahol a kezelen­dő tárgyat szerves fluor szilánok gázával vagy gőzével kezelik zárt rendszerben előnyö­sen túlnyomáson, esetenként 150 óra hosszat. Hátránya a megoldásnak, hogy csak zárt körülmények között alkalmazható, ezért ne­hézkes és csak kisebb tárgyak kezelésére al­kalmas. Hátrányként említhető még a kezelés időigényessége is. A 3,404.951 számú NSZK-beli szabadalom nedves szívóképes ásványi anyagokra nedve­sen kötő-tapadó alapozó előállítására, felhor­dására vonatkozik. A leírás szerint a megszá­radt alapra diszperziós festékek, lakkok vihe­tők fel. Az ismertetett eljárás hátránya, hogy az alapozóra még egy réteget kell felhordani is­mert mügyantabázisí bevonóanyagból. Enhek eredményeként általában párazáró bevonat képződik, ami már nem is tekinthető impreg­­nálásnak. 2 5 10 15 20 25 30 35 49 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents