197554. lajstromszámú szabadalom • Impregnáló készítmény beton és más pórusos építőipari anyagok védelmére

197554 Az 1,398.282 számú brit szabadalmi leírás szervetlen építőanyagok kezelésére vonatkozik A kezelőszert egy hidrofil monomerből más monomerekkel törénő polimerizációval állít­ják elő megfelelő minőségű oldószerben. A leírás szerint a bevonatok jelentősen duzzad­nak vízzel történő érintkezés során, ezért le­zárnak minden mikroszkopikus lyukat. A bevonat duzzadása miatt párazáró be­vonat alakul ki, ami a kezelés szempontjából hátrányos. A 2,536.968 számú NSZK-beli szabadalmi leírás beton impregnálására vonatkozik mo­nomer vegyületnek az építőanyag pórusaiban végrehajtott polimerizációja révén. A reaktív monomert vizes emulzió vagy oldat formájá­ban viszik fel a védendő felületre. A megoldás hátránya, hogy csak 10°C fö­lötti hőmérsékleten használható, mivel a poli­­merizácíó alacsonyabb hőmérsékleten nem megy végbe. Á 2,904.932 számú NSZK-beli szabadalmi leírás szerint betonnak tengervíz és biológiai­lag aktív viz elleni szigetelését oldják meg úgy hogy három egymásra épülő réteget visznek fel a védendő felületre. Első lépésként fluoros kezelést alkalmaznak, majd erre biocid anya­got kennek és végül poliészter vagy epoxigyan­tával borítják a védendő betont. A megoldás valójában egy betonszigete­lés, melynek hátránya az impregnál ássál szem­ben, hogy párazáró felület jön létre és a három műveleti lépés miatt munkaigényes. A találmány célja a technika jelenlegi állá­sából eredő hátrányok csökkentése mellett olyan impregnálóanyag kidolgozása volt, amely a beton és tetőfedő anyagok légzőképes­ségét, csúszási tényezőt, és az esztétikai ténye­zőket lényegesen nem befolyásolja. Csökkenti a csapadékvíz beszivárgását és szórósóknak is ellenáll. A találmány kidolgozásakor felismertük, hogy vannak olyan polimerek, amelyek meg­határozott oldószerekben, adott körülmények között polimerizálhatok és felhordás után a védendő felületbe beszívódva ahhoz jól tapad­nak, azt víztaszítóvá teszi és az olvasztó­sóknak is ellenállnak. A találmány alapja az a felismerés is, hogy a polimerekhez megfelelő mennyiségben ön­magában ismert hidrofobizációt növelő, a kép­ződő filmet lágyító anyagok is keverhetők. Ez­zel elérhető az, hogy közvetlenül az impregná­­lás után a felület víztaszítóvá válik és a bevo­nat rugalmas marad. Felismertük azt is, hogy vannak olyan is­mert felületmódosító és/vagy aktiváló anya­gok, amelyek ismert tapadásnövelővel és a po­limerekkel meghatározott oldószerelegyben homogén oldatot alkotnak. Első vagy alapo­zó rétegként felhordva a beton pórusaiba mé­lyen beszívódik, a felületet aktiválja. A találmány szerint a védendő felületet elő­ször egy alapozó vagy aktiváló készítmény­nyel kezeljük, majd az oldószer elpárolgása után a megszáradt felületre hordjuk fel a ta­3 lálmány szerinti összetételű második vagy felsőréteget képező készítményt. A találmány szerinti megoldás lényege te­hát olvasztósóknak és fagynak kitett — első­sorban betontárgyak —, valamint pala, cse­rép védelmére használható impregnáló készít­mény, amely egy alapozó réteg és egy fedőré­teg kialakítására alkalmas oldatból áll, amely nél a) az alapozó réteg vagy film 34—20 tömeg% ismert tapadásnövelő és/vagy lágyító ha­tású anyag előnyösen szénhidrogén gyanta, így xilolgyanta, kaucsuk típusú anyag, így polibutén, cetil-metakrilát, dioktil-ftalát, 1 —10 tömeg% ismert felületaktiváló és/ /vagy felületátalakító anyag, előnyösen hexafluorid, így hidrogén-szilícium-hexa­­fluorid, magnézium szilicium-hexafluorid; 25—5 tömeg% ismert hidrofobizálást foko­zó olaj és/vagy paraffinos jellegű anyag, előnyösen szilikonolaj, vazelinolaj, palmi­­tinsav, paraffin, 40—65 tömeg% polimeri­zálódó műgyanta Filmképző, előnyösen 50 000—200 000 móltömeg eloszlású metil és/vagy butilmetakril át, poliészter polimeri­­záturri elegyét tartalmazza 7—12 tömeg% mennyiségben 1—9 tömeg% víz, 54—10 tö­megé, alkohol, 45—81 tömeg% aromás szénhidrogén oldószerelegyben oldva. b) a fedőréteg kialakítására alkalmas oldat 15—5 tömeg% tapadásnövelő és/vagy lá­gyító hatású anyagként szénhidrogéngyan­tát, előnyösen xilolgyantát, kaucsuk típusú anyagot, előnyösen polibutént, cetil-meta­­krilátot vagy diakriitalátot, 55—90 tö­­meg% filmképző, és 30—5 tömeg%hidro­fobizációt fokozó anyag elegyét tartalmaz­za 30—1 tömeg% alkohol és 65—99 tö­megei aromás szénh drogén oldószerelegy­ben oldva 8—20 tömeg% mennyiségben. A találmány szerinti készítmények előállí­tásához bemutatjuk és jellemezzük azoknak az anyagoknak a körét, amelyek előnyösen használhatók. A felületaktiváló anyagként használhatók a fluoridok, előnyösen a hexafluoridok mint a hidrogén-szilícium-hexafluorid, magnézium­­-szilícium-hexafluorid. A tapadásnövelő és/vagy lágyítóhatású anyagként használhatók azok a szénhidrogén gyanták, amelyek a betonhoz jól tapadnak és vízállóságuk, fényállóságuk jó, előnyösen a xilolgyanták, melyeknek móltömege 300—500, oxigén tartalma 2—12 s%, cetil-metakrilát, a műanyagiparban használt ftalát típusú lá­gyítók közül a di-izo-oktil-ftalát, a kaucsuk tí­pusú anyagok közül azokat használjuk, ame­lyeknek telítetlensége max. 3 mól%. Ezek a lágyítóhatású anyagok 20 000—150 000 mól­­súlyúak. Filmképzőként olyan anyagokat használ­tunk, amelyek jó vegyszer-, fény- és vízálló­sággal rendelkeznék és felhordás után össze­függő filmet alkotnak. Erre a célra polimeri­zálódó műgyanták alkalmasak, előnyösen a metakrilátok, mint a metil-metakrilát és/vagy 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents