197543. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aeroszol palack töltésére
197543 A találmány tárgya eljárás aeroszol palack töltésére, melynek során a palackba elasztikus ballont helyezünk, hajtógáz előállítására szilárd — előnyösen pasztillázott anyagot, például hidrogén-karbonátot, és cseppfolyós anyagként szerves savat, például citromsavat töltünk be, melyeket késleltetéssel kémiai reakcióba hozunk egymással, miközben a palackot leszállócsővel egybeépített szeleppel látjuk el és lezárjuk. Az aeroszol iparban palack töltésére számos olyan megoldás ismeretes, melyek során egymástól szeparáltan töltik be a kiporlasztandó folyadékot.és a hajtógázt. így például a. 4 202 470 sV-áimí amerikai szabadalmi lejrás.kétjémpárackot oldható kötéssel kapcsolnak össze", melyek közül a felsőbe töltik a kiporlasztandó anyagot, az alsóba pedig, mely aljánál egy betöltő szeleppel van ellátva, a szelepen keresztül a cseppfolyós hajtógázt. A megoldás hátránya, hogy nagy menynyiségü hajtógáz kell hozzá, továbbá a két részből álló palack előállítása költséges. A 3 718 236 számú amerikai szabadalmi leírásban olyan eljárást ismertetnek, ahol a hajtógáz előállítására pasztillázott hidrogén-karbonátot és citromsav oldatot helyeznek el egy több kamrás műanyag zacskó egyik, például legalsó kamrájában, a többi kamrába csak pasztillákat raknak, a kiporlasztandó anyagot a műanyag zacskón kívülre töltik be a palackba. A gázfejlődés hatására a kamrákat elválasztó hegesztési varratok felszakadnak, és további gázképző anyagok kerülnek egymással érintkezésbe. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a többkamrás műanyag zacs- ' kó előállítása bonyolult, továbbá ahhoz, hogy a palackban lévő terméket a palack bármely helyzetében ki lehessen porlasztani, egy külön szifoncsövet kell alkalmazni, amelyet speciális nyomásálló anyagból kell előállítani. További hátránya ennek a kialakításnak, hogy a gáztermelő kémiai reakció lejátszódásának ideje kb. 1—2 perc, ami folyamatos porlasztás, például lakkozás esetén nem elég gyors a nyomásnak a palack belsejében megfelelő értéken történő tartására, és így a porlasztást szüneteltetni kell a kémiai reakció idejére. Végül hátránya ennek a megoldásnak, hogy a zacskóban folyadék marad a termék 95—98%-os kiporlasztása után is, ami a felhasználóban azt az érzetet kelti, hogy a palack még nem ürült ki. A találmány célja aeroszol palack töltésére olyan eljárás kidolgozása, mellyel a fent említett hátrányok kiküszöbölhetők, és ahol egyszerűbb kialakítású palack alkalmazható. A kitűzött célt olyan eljárás kidolgozásával értük el, ahol a palackba először a cseppfolyós anyágot töltjük be, pasztillázott anyagként nátrium-hidrogén-karbonátot vagy hór-hidrid, például kálium-tetrahidriio-borátot alkalmazunk, melyet előzőleg vízoldható filmképző anyaggal, például polivinil-alkohollal 2 1 és/vagy polivinil-pirrolidonnal és/vagy polivinil-acetáttal és/vagy akrilamid/nátrium-akrilát kopolimerrel vonunk be, a gázképződés késleltetését a filmképző anyag pasztillázott anyagról való leoldódásával érjük el, melynek időtartama 1—60 perc, mely időn belül építjük egybe a ballont és a szelepet a palackkal, és a ballonban töltjük be a kiporlasztandó anyagot, végül a gázfejlesztés során a filmképző anyaggal bevonatot hozunk létre a palack belső felületén. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja az, ha a szelepet és a ballont először egymáshoz, majd a palackhoz erősítjük, a kiporlasztandó anyagot pedig a szelepen keresztül töltjük be a ballonba. A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös foganatosítási módja az, ha a ballont a palackhoz erősítjük, beletöltjük a kiporlasztandó anyagot, ezután helyezzük be a ballonnak a palackhoz erősített végébe a szelepet, melyet ott rögzítünk. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módja az, ha a szelepet erőzáró kötéssel, például permetezéssel erősítjük a palackhoz. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módja az, ha a szelepet gőzlyuk nyílással és/vagy perforált leszállócsővel látjuk el. Az alábbiakban a találmány szerinti eljárást kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajzra való hivatkozással ismertetjük részletesebben, ahol az azonos jelölések azonos részeket jelölnek Az 1. ábrán egy palack látható önmagában; a 2. ábrán a palack és a szeleppel egybeépített elasztikus ballon összekapcsolása; a 2. a ábrán a palack és a ballon összekapcsolása; a 3. ábrán egy összeállított és gázképző anyaggal megtöltött palack; a 3. a ábrán már töltőanyaggal is megtöltött palack; a 4. ábrán pedig töltetlen, de összeszerelt palack látható. Az 1. ábrán tehát 1 palack látható, melybe a nyíllal jelölt irányból A cseppfolyós anyagot és B pasztillázott anyagot töltünk be. Az A cseppfolyós anyag valamilyen szerves sav, például citromsav vagy borkősav vizes oldata, a B pasztillázott anyag, mely esetleg granulátum alakú is lehet, nátrium-hidrogén-karbonát, bór-hidrid, például kálium-tetrahidrito-borát lehet, amit előzőleg vízoldható filmképző anyaggal vonunk be. Ilyen filmképző anyag lehet például a polivinil-alkohol és/vagy polivinil pirrolidon és/vagy polivinil acetát és/vagy akrilamid/Nátrium-akrilát kopolimer. A 2. ábrán látható, hogy az 1 palack száján keresztül annak belsejébe 2 elasztikus ballon nyúlik be, mely egybe van építve egy 3 szeleppel és egy 4 leszállócsővel. A 2.a ábrán az 1 palack szájához csak 2 elasztikus ballon van hozzáerősítve, melybe 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
