197543. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aeroszol palack töltésére
197543 C kiporlasztandó anyag beöntésének irányát nyíllal jeleztük. A 3. ábrán az 1 palack látható, mely öszsze van szerelve a 2 elasztikus ballonnal, a 3 szeleppel és a 4 leszállócsővel, és apró körökkel jeleztük, hogy az 1 palack fala és a 2 elasztikus ballon külső fala közötti térben a gázképződés megindult. A 3.a ábra lényegében megegyezik a 3. ábrával, azzal az eltéréssel, hogy a 2 elasztikus ballon az 1 palack szájnyílására van erősítve, és miután az A cseppfolyós anyagot és a B pasztillázott anyagot betöltöttük, az 1 palack szájnyílására a 3 szelepet rápermetezzük. A 4. ábrán látható, hogy az 1 palack belsejében lévő 2 elasztikus ballonba a C kiporlasztandó anyagot a 3 szelep nyílásán keresztül töltjük be. A találmány szerinti aeroszol palack töltési eljárása a következőképpen történik: Az 1 palackba először az A cseppfolyós anyagot és a B pasztillázott anyagot töltjük be. Mivel a B pasztillázott anyag filmképző anyaggal van bevonva, mely vízben oldható, annak leoldódásáig nem tud megindulni a gázképződés. Ezen időn belül, melynek tartalma 1—60 perc lehet, a 2 elasztikus ballonnal egybeépített 3 szelepet és 4 leszállócsövet behelyezzük az 1 palack szájnyílásába és bepermetezzük, majd a 3 szelepen keresztül a C kiporlasztandó folyadékot benyomatjuk a 2 elasztikus ballonba. A töltési eljárás egy másik lehetséges módja az, hogy az A cseppfolyós anyaggal és a B pasztillázott anyaggal megtöltött I palack szájnyílására rögzítjük a 2 elasztikus ballont, abba beletöltjük a C kiporlasztandó folyadékot (lásd 2.a ábrát), és ezután helyettük a szájnyílásba és rögzítjük az egybeépített 3 szelepet és 4 leszállócsövet (lásd 3.a ábrát). A pasztilla oldódása és az ezzel gázfejlődés kb. 1 perc alatt teljessé válik. A reakció gyorsítását szolgálhatja a hagyományosan alkalmazott vízfürdő, mely a permetezéskor keletkezett esetleges tömítetlenséget kimutatja. Miután az alkalmazott 3 szelepek gőzfázisú nyílást is tartalmaznak, a belső 2 elasztikus ballonban nem keletkezhet ellennyomás, mert a beszoruló levegő már az első porlasztáskor eltávozik. Ez a lehetőség helyettesíti a költséges vákuum peremezést, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az 1 palack minden állásban működőképes legyen. A3, szelep házára illeszkedő 4 leszállócsövet előnyösen oldal furatokkal perforáljuk. A gázfejlesztő tabletta úgy van préselve, hogy az 1 palackba előzőleg beadagolt savas oldatban ne oldódjék azonnal. Ezt a pasztilla vízoldható filmképző anyaggal való bevonásával érjük el. A filmképző anyag ugyanakkor csökkenti az 1 palack belső korrózióját, továbbá a gél ellene hat a gáz abszorpciójának, miáltal a belső nyomás változása kisebb mértékűvé válik. Az 1 palackban a hasznos anyag kiürítése után bennmaradó gáz3 termelő anyag—miután nem cseppfolyós halmazállapotban van jelen — nem kelti azt az illúziót, mintha a palackban még volna kiporlasztandó anyag. Az eljárás előnyei: A jelenleg élő és fejlesztés alatt álló folyékony és komprimált hajtógázas rendszerekhez viszonyítva az eljárás több előnnyel rendelkezik. Fontos, hogy a termékkel együtt nem kerül hajtógáz kiadagolásra, mivel az. az 1 palackon belül marad. A fluorkarbon szénhidrogének környezetkárosító hatásától, valamint a szénhidrogének éghetőségéből származó használati és raktározási problémáktól mentes. Nem szükséges a hajtógáz külön előállítása, a felhasználás helyére való szállítása, tisztítása (például levegő hajtógáz AEROCLEAR, AEROSPRAY stb. rendszerek). A termékben nem abszorbeálódik hajtógáz (C02, N20), így élelmiszeripari felhasználás során az íz érzést nem befolyásolja. A C kiporlasztandó anyag töltése — ellentétben a GROWPAK rendszerrel — a 2 elasztikus ballon belsejébe történik, ami lehetővé teszi a termék előzetes sterilizálását, sőt a patronos formában történő előre gyártását, amelyet egyszerűen az 1 palack szájnyílására helyezve a 3 szeleppel együtt az 1 palackbe lehet rögzíteni. Az eljárás nem igényel gáztöltő berendezést, így az igen magas fokon műszerezett és technologizált aeroszol töltő üzem egyszerű folyadéktöltő gépre és szelep-behelyező egységre korlátozódik. A hagyományos aeroszol rendszerben a palack fém anyagára (pH vagy tenzidtartalma miatt) korrozív anyag korróziós tulajdonsága saját rendszerünkben nem érvényesül. A selejt képződés leggyakoribb hibája a hajtógáznak a 3 szelep tömítetlensége miatti elillanása a rendszerünkben kizárt, így elvileg selejtmentes termelés válik lehetővé. A rendszer nem teszi lehetővé az aeroszol palack helytelen használatából származó értékcsökkenést sem. A komprimált hajtógázas aeroszolok szórófejjel lefelé állítva — miután maximálisan 3—5 hajtógázt tartalmaznak — pár másodperc ilyen fajta használat mellett leürítik a hajtógázt és használhatatlanná válnak. Az általunk kifejlesztett aeroszol palack minden állásban működik. Jelentős előnye az általunk kifejlesztett rendszernek, hogy a kezdeti nyomás igen egyszerűen a gázfejlesztő anyagot tartalmazó pasztillák számával szabályozható, így bármilyen nagyságú palackban a számított nyomás egyszerűen beállítható. A hajtóanyag környezetbarát természetű, az egyéb reakciótermékek pedig, melyek a kiürült palackkal együtt eldobásra kerülnek, a megsemmisülési folyamatban biológiailag lebomlanak. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
