197455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés nagypontosságú fényceruza előállítására, előnyösen számítógépekhez
3 197455 4 A találmány tárgya eljárás és elrendezés nagypontosságú fényceruza előállítására, előnyösen számítógépekhez. Mint ismeretes a fényceruzák a képernyő (azaz a képet felépítő vezérelt elektronsugár által gerjesztett képpont vagy képpontok) fényét érzékelik. Amikor a fény a fényceruzához érkezik, a fényceruzában lévő fényérzékelő elem jelet ad, melyet a képernyőn mozgó fény pillanatnyi pozíciójával öszszevetve, határozzák meg a fényceruzának az ernyőhöz viszonyított pozícióját, vagy a képkialakítás kezdetétől az érzékelő jelének megjelenési időpontjáig eltelt időből határozzák meg a fényceruza képernyő-pozícióját. A fényceruzák alkalmazása során komoly problémát jelent az, hogy milyen fényérzékelő elemet használunk. Abban az esetben, ha fényérzékelő elem iránykarakterisztikája nagyon éles, azaz ha a fényérzékelő elem csak 1 vagy 2 képsor szélességben lát, akkor a gyakorlatban nem elhanyagolható valószínűséggel előfordul, hogy az érzékelő elem maximális érzékenységű pontja - különösen az elterjedt váltott soros képeltérités esetén - két képsor közé esik, ami éppen az éles iránykarakterisztika következtében bizonytalan érzékelést eredményez. Ez a bizonytalanság a képsor érzékelése, illetve a képsoron belül a képelem érzékelésére vonatkozásában is fennáll. Ez a bizonytalanság a felhasználó számára, mint a fényceruza tényleges helye körüli vízszintes és/vagy függőleges irányú véletlenszerű helymeghatározás jelentkezik. Abban az esetben, ha az iránykarakterisztika széles, - az érzékelő több képsor szélességben lát - akkor az érzékelés egy adott pont körül elhelyezkedő néhány centiméteres átmérőjű kör területén belül lehetséges. Mivel a képernyőn az elektronsugár soronként halad végig, az adott képhez tartozó első érzékelés a kör érintője mentén történik, hiszen ott találkozik az aktivált képsor először az érzékelő elem hatásterületével, ezért az érzékelés bizonytalan és például egy függőleges vonal meghúzásakor akár centiméteres statisztikus eltérések is előfordulatnak az ideális egyeneshez képest. A fényceruza átlal szolgáltatott koordináták ezen bizonytalansága software úton csökkenthető, a kapott koordináta értékek átlagolásával. Ez a módszer azonban az effektiv érzékelés sebességét nagymértékben csökkenti. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt nehézségek egyidejű kiküszöbölése. A találmány alapja az a felismerés, hogy a feladat egyszerűen megoldódik, ha az érzékelési területet nem érintőlegesen metszük az érzékelés során a sorjellel, hanem lehetőleg középen. A találmány szerinti eljárás egy olyan ismert eljárás továbbfejlesztése, melynek során fényerősséget érzékelünk, az érzékelt jelet erősítjük és az erősített jelből egy impulzust állítunk elő, majd szükség esetén képernyőn megjelenítjük. A továbbfejlesztés vagyis a találmány abban van, hogy a fényerősség érzékelése során az első detektált jellel elindítunk egy előnyösen 190-200 mikroszekundumos (pl. öt soridőnek megfelelő) időzítést és az időzítés élt elte utáni detektált jelet erősítjük és az ercsitett jelből állítjuk elő az impulzust és szükség esetén azt jelenítjük meg. A találmány értelmében célszerű, ha az időzítés ideje alatt érzékelt jeleket nem erősít, ük fel. A találmány szerinti elrendezés egy olyan ismert elrendezés továbbfejlesztése, melynek tápellátó vezeték csoporton keresztül tápegységre csatlakozó láncbakapcsolt érzékelő erősilö egysége, jelformáló egysége var. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abtan van, hogy az elrendezésnek időzítő egysége is van. Az érzékelő erősítő egység bemenete bemenő jelre, kimenete pedig erősített vezetéken keresztül az időzítő egység bemenetére van csatlakoztatva. A jelformáló egység bemenete időzített vezetéken át a időzítő egység kimenetére, kimenetei pedig késleltető vezetéken át az időzítő egység még további bemenetére, valamint az elrendezés kimenetét képező formált vezetékre van kötve. Az időzítő egység további bemenetűi tápellátó vezeték csoporton keresztül az érzékelő erősitö egység, a jelformáló egység bemenetelre és a tápegység kimeneteire vannak kötve. Célszerű a találmány értelmében még az is, ha az elrendezésnek késleltető egysége is van Az elrendezés kimenetét a késleltető egység kimenő vezetékre kötött kimenete képezi. A késleltető egység bemenetei formált vezetéken át a jelformáié egység kimenetére, valamint tápellátó vezeték csoporton keresztül az érzékelő erősítő egység, az időzítő egység, a jelformáló egység bemenetelre és a tápegység kimeneteire vannak kötve. A találmány értelmében célszerű, ha az érzékelő erősítő egységnek érzékelője és erősítője van. Az érzékelő bemenetei bemenő jelre és tápellátó vezeték csoport részét képező referencia vezetékre, kimenete pedig érzékelő vezetéken keresztül az erősítő bemenetére van csatlakoztatva. Az erősítő további bemenetei tápellátó vezeték csoportra, kimenete pedig erősített vezetékre van kötve. Nevezetesen célszerű, ha az érzékelő fényérzékeny félvezető, előnyösen LD 260, Célszerű továbbá, ha az erősítő schmitt-triggeres bemenetű erősítő, előnyösen SN 74LS14. A találmány értelmében célszerű az is, ha az időzítő egység számlánc, előnyösen SN 74LS163. Az időzítő egység számláló bemenete az e -ösített vezetékre, törlő bemenete pedig a késleltető vezetékre, tápellátó bemenetei 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
