197455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés nagypontosságú fényceruza előállítására, előnyösen számítógépekhez

5 197455 6 pedig a tápellátó vezeték csoportra, kimenete pedig az időzített vezetékre van kötve. Nevezetesen célszerű az is, ha az időzí­tő egységnek időzítő áramköre, késleltető eleme és kapu áramköre van. Az időzítő áramkör bemenetei erősített vezetéken ke­resztül a késleltető elem bemenetére, vala­mint tápellátó vezeték csoporton át a késlel­tető elem és kapu áramkör bemenetelre, ki­menete pedig időzítő vezetéken át a kapu áramkör további bemenetére van csatlakoz­tatva. A kapu áramkör még további bemenete késleltetett vezetéken keresztül a késleltető elem kimenetére, kimenete időzített vezetékre van kötve. Célszerű továbbá az is, ha az időzítő áramkör monostabil multivibrátor, előnyösen SN 74121. A találmány értelmében célszerű még, ha a késleltető elem láncbakapcsolt TTL kapuk, előnyösen páros számú SN 7404. Nevezetesen célszerű még, ha a kapu áramkör és kapu, előnyösen SN 7408. Célszerű továbbá még, ha n jelformáló egységnek első késleltető áramköre és máso­dik késleltető áramköre van. Az első késlel­tető áramkör bemenetei az időzített vezetékre és a tápellátó vezeték csoporton keresztül a második késleltető áramkör bemeneteire, ki­menete pedig a késleltető vezetéken át a má­sodik késleltető áramkör további bemenetére van csatlakoztatva. A második késleltető áramkör kimenete a formált vezetékre van kötve. A találmány értelmében célszerű még az is, ha az első késleltető áramkör és második késleltető áramkör monostabil multivibrátor, előnyösen SN 74123. Célszerű továbbá még az is, ha késlelte­tő egység állítható késleltető, előnyösen SN 74123. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, melyen a találmány szerinti eljá­rás és a találmány szerinti elrendezés példa­­kénti kiviteli alakjait tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eljárás se­matikus érzékelési ábrája; a 2. ábra a találmány szerinti eljárás idő­diagramja; a 3. ábra a találmány szerinti elrendezés példakénti kiviteli alakja; a 4. ábra a találmány szerinti érzékelő erősítő egység példakénti kivi­teli alakjai; az 5. ábra a találmány szerinti időzítő egység egy példakénti kiviteli alakja; a 6. ábra a találmány szerinti időzítő egység további példakénti kivi­teli alakjai; a 7. ábra a találmány szerinti jelformáló egység példakénti kiviteli alak­jai. A rajzon az egyirányú nyíllal a kétirá­nyú kapcsolatokat kettős nyíllal jeleztük, ha a rajzon belül ugyanaz a részlet többször előfordul a hivatkozási betűt számmal egé­szítjük ki. A találmány szerinti eljárást részlete­sebben az 1. ábra sematikus érzékelési ábrá­ja alapján ismertetjük. A sematikus érzékelé­si ábrán feltüntettük P érzékelési területet, szón belül O pontot és Ml-10 képsorokat. Amint az az ábrából jól látszik amennyiben f lőször az első Ml képsort érzékeljük és azt detektálva határozzuk meg az O pont helyze­tét, mint azt az ismert megoldások teszik, s kkor a koordináták meghatározása bizonyta­lanná válik, hiszen a P érzékelési területet határoló görbe közel kör alakú és az első Ml képsor csak érinti, vagy a minimális hossz­ban szeli a P érzékelési területet. Ebből adó­dik az ismert megoldások 10 mm nagyságren­dű detektálási bizonytalansága. A találmány szerinti eljárás során az első Ml képsor által fdott jellel csak indítjuk a tényleges érzéke­lést és csak egy adott idő eltelte után érke­ző jelet érzékeljük, mely az 1. ábrán előnyö­sen az ötödik M5 képsor, vagy a hatodik M6 1 épsor. Ebben az esetben ugyanis az ötödik vagy hatodik M5, M6 képsorok által keltett jel - tekintettel arra, hogy a figyelembe vett ctödik vagy hatodik M5, M6 képsorok a P érzékelési területet gyakorlatilag félbevág­jak - amplitúdója, felfutása, jel/zaj viszonya nagyságrenddel pontosabb érzékelési időpont n eghutározósl. tesz lehetővé. Következéskép­pen a jelnek az 0 pontba való pontos kon­vertálása (csak időzítés kérdései, hiszen P érzékelési terület egy adott érzékelési perió­dus alatt konstans, Így az 0 pont helyzete akár 1 mm alatti pontossággal is meghatároz­ható, azaz a detektálási bizonytalanság egy nagyságrenddel csökken. A találmány szerinti eljárást részlete­sebben a 2. ábra idődiagramja alapján ismer­tetjük. Az idődiagramon t idő tengelyen áb­­íázoltuk bb fény jelet, cc erősített jelet, dd iiózitett jelet, kk késleltető jelet, ee formált jelet és ff kimenő jelet. A bb fény jelek az Ml-10 képsorok által O pontban keltett jelek, melyekből érzékelés és erősítés után kapjuk e cc erősített jeleket. Az első cc erősített jel tatására egy adót időzítés után amennyiben rincs kk késleltető jel a soronkövetkező cc erősítet jel hatására megjelenik dd időzített jel. A dd időzített jel hatására megjelenik kk késleltető jel, mely tiltja a dd időzített jel megjelenését legalább addig az időig, amig az Ml-10 képsorok P érzékelési területen tar­tózkodnak. A kk késleltető jel megszűnése után megjelenik ee formált jel, mely indítja a késleltetést, mely addig tart, amíg az Ml-10 képsorok a következő kép előállításánál az 0 Font pozíciójába nem kerülnek és ekkor megjelenik ff kimenő jel, melyet természete­sen most már mivel pontosan F*ozicionálva van megjeleníthetünk, vagy paramétereivel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents