197350. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humán relaxint kódoló gén molekuláris klónozására és jellemzésére, valamint humán H1 relaxin előállítására

18 197350 19 0,1 mól Ser/g terheléssel. Ugyanazokat az ol­­dallánc-védő csoportokat használjuk a B lánchoz, mint amelyeket az A láncnál alkal­maztunk, beleértve a cisztein S-etil szárma­zékokat is a 10. és 22. helyeken. A 4. és 5. helyeken levő aszparagirisav gyököket N-oC­­-BOC- -benzil-észter származékokként ada­goljuk. A glutamint a 18. helyen aktív észte­res eljárással kapcsoljuk, N-oC-BOC-L-gluta­­min-p-nitrofenil-észtert használva dimetil­­-formamidban. A 2. helyzetben levő triptofán kapcsolása után 0,1% indolt adunk a Lrifluor­­-ecetsav védőcsoport-eltávolító reagenshez és az ezt követő mctilén-klorid mosófolya­dékhoz. A peptidet tartalmazó gyanta végső sú­lya 12,2 g, miután a BOC csoportot az amin­­-terminális lizin-gyökéröl eltávolitottuk, és vákuumszáritást végeztünk. A peptidet tar­talmazó gyanta egy részletét (5 g) vízmentes hidrogén-fluoriddal kezeljük 2 ml ariizol je­lenlétében 0 C° hőmérsékleten 30 percen át, és a B peptid láncot izoláljuk az A láncnál leirt módszer szerint. A nyers (S-tioetil­­-Cys10>22)hRLX B(l-25)-öt (1,40 g) gél-szű­réssel tisztítjuk Bio-Gel P 10-en 0,1 mól/lite­­res ecetsav oldattal, majd preparatív HPLC­­-vel. A gél szűréssel tisztított peptid egy 150 mg-os mintáját S-szulfonáljuk 8,3 pH-nál 3 órán át, a reakciókeveréket szűrjük, és mind a csapadékot, mind a fclülúszó-oldatot dializáljuk desztillált vízzel szemben. Az .oldható" peptid mennyisége liofilezés után 92 mg, az .oldhatatlan" peptidé 55 mg. Az S-szulfonált B-pept.id láncokat to­vább tisztítjuk preparatív HPCL-vel, C-18 fordított fázisú oszlopot és 0,1% trifluorecet­­sav-(viz)acetonitril oldószer rendszert alkalmazva. 3.) Lánc-kombináció A szintetikus hRLX A ( 1 —24 ) és hRLX B(l-25) peptideket azzal a módszerrel kombi­náljuk, amelyet Chance és Hoffmann írtak le 68844/81 sz. ausztrál szabadalmi közzétételi iratban az inzulin láncokhoz, ahol az S-szul­fonált peptideket A:B 2:1 arányban keverték 10 mg/ml peptid koncentrációnál 10,5 pH-jú glicin pufferben. Glicin pufferben levő diti­­otreitolt adunk ez utón olyan mennyiségben, hogy összesen 1,0 merkapto-csoport jusson minden egyes S-szulfo-csoportra. A reakció­keveréket ez után nyitott edényben 24 órán át kevertetjük. Ennek az eljárásnak további módosítása­ként arra jöttünk rá, hogy a biológiailag ak­tív relaxin képződéséhez vezető lánc-kombi­nációs reakciót úgy lehet hatásosan végre­hajtani, ha egyik vagy előnyösen mindkét peptid láncot S-tioetil-Cys származékként al­kalmazzuk az S-szulfo-származék helyett, amelyet Chance és Hoffmann (lásd fentebb) inzulin esetében előírtak. Az S-tioetil Cys peplidek alkalmazásával kiküszöbölünk egy reakciót és egy' tisztítási lépést, amely a peptidcknek az S-szulfo-származékká történő átalakításához szükséges. Tapasztalataink szerint a relaxin peptidek S-szulfonálási re­akciója mellékreakciókkal együtt megy végbe, amelyek nehézzé teszik az S-szulfo-peptidek tisztítását, ez pedig alacsony kitermeléshez vezet. A fenti körülményeket alkalmazva a lánc-kombinációban 0,24-3% kitermelést érünk el, Wiqvist és Paul [Acta Endocrinol., 29, 135-136 (1958)] patkány-méh összehúzódás­ban jelentkező biológiai aktivitás vizsgálata-; nak módszerével mérve. Példa a lánc-kombinációs reakcióra Humán relaxin (S-tioetil Cys10*11-15) A(l-24)-et |3,60 mg száraz tömeg, 2,0 mg (0,68 mól) peptidtartalom aminosav-elemzés alapján] feloldunk 200 pl 0,1 mól/literes gli­­cin-pufferben (pl! 10,5), egy 3 ml-es, dugó­val ellátott műanyag centrifuga csőben. 100 pl 0,1 mól/literes glicin pufferben (pH 10,5) oldott humán relaxin (S-szulfo­­-Cys10'11) B( 1 —25)—öt (1,89 mg, 1,0 mg pep­tidtartalom aminosav-analízis alapján) adunk hozzá és a keveréket keverjük. 0,1 mól/lite­res glicin-puffcrben (pH 10,5) készített dit!— otreitol (DTT) törzsoldat (1,15 pmól DTT 10 ml-hen) egy alikvot részét (15,2 pl, 1,73 /uniói DTT) adjuk hozzá a peptid-oldat­­hoz, és rövid keverés után a reakciókeveré­ket 4 C° hőmérsékleten 24 órán át állni hagyjuk nyílt levegőn. A keveréket ez után centrifugáljuk és a felülúszó oldat egy alik­­votját relaxin biológiai aktivitásra mérjük patkány-méh összehúzódási vizsgálattal. A reakciókeverék alikvotjai gátolják a patkány­­-méh spontán összehúzódását dózis-függő módon. Egy 75 pl-es alikvot, amely teljesen meggátolja a méhösszehúzódást, ekvivalens egy 0,70%-os lánc-kombinációs kitermeléssel, amint ez a természetes sertés relaxin stan­darddal (A 22-B 31) összehasonlítható. II 1 gén szekvencián alapuló további szintetikus humán relaxin peptidek A következő táblázatban felsorolt szin­tetikus relaxin peptideket a 2. ábrában be­mutatott II 1 humán relaxin gén szekvenciá­ból származó A és B láncokhoz tartozó ami­­nosav-szekvenciából készítjük. Az egyedi peptid láncokat a fentebb A( 1—24 ) és B( 1—25) peptidek előállításához leirt módszer szerint állítjuk elő és tisztítjuk. Ezeknek a módsze­reknek egy módosítását alkalmazzuk a B(3- -25) amid és B(l-25)amid peptidekhez, ahol a PAM gyantakötést bcnzhidril-amin(BHA)-poli­­sztirol gyantával helyettesítjük. A BHA gyan­ta használatú olyan peptidek keletkezését 11 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents