197315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azolil-ciklopropil-etanol-származékok előállítására

9 197315 10 emulgátorok, mint zsirsav-poliglikolészter, al­­kil-aril-poliglikoléter, zsíralkohol-poliglikolé­­ter, propilénoxid-etilénoxid-kondenzációster­­mékek, zsíralkohol-propilónoxid-etilénoxid­­kondenzációstermékek, nlkil-iwliglikolóter, szorbitán-zsirsavészter, polioxi-etilén-szor­­bitán-zsirsavészter vagy polioxietilén-szor­­bitészter. Porozószereket a hatóanyag és finom­eloszlású, szilárd anyagok, mint talkum, ter­mészetes agyagok mint kaolin, bentonit, piro­­fIliit vagy diatomafóld összeőrlésével lehet elóállitani. Granulátumokat úgy állítunk elő, hogy a hatóanyagot granulált, adszorpcióképes inert anyagra ráporlasztjuk vagy pedig kötőanya­got pl. poli(vinil-alkohol), nátrium-poliakrilát vagy ásványolajok segítségével hordozóanya­gok, mint por, kaolinit vagy granulált inert anyag felületére hatóanyag-koncén t.rátuniot viszünk fel. Megfelelő hatóanyagokat - adott, esetben trágyázószerekkel elkeverve- a trá­gyázószerek előállításánál szokásos módon is lehet granulálni. A szóróporokban a hatóanyag koncent­rációja pl. mintegy 10-90 tömeg*, a 100 tö­­megX-hoz szükséges maradék a szokásos for­málóanyagokból áll. Emulgálható koncentrátu­­moknál a hatóanyagkoncentráció mintegy 10- 80 tömeg*, porlasztható oldatoknál kb. 1-20 tömeg* lehet. A granulátumok hatóanyagtar­talma részben attól függ, hogy a hatásos ve­­gyület folyékony vagy szilárd alakú és hogy a grgnuláláshoz milyen segédanyagot, töltő­anyagot stb.-t használunk. Az említett hatóanyagformák adott eset­ben az egyébként szokásos tapadó-, nedvesí­tő-, diszpergáló-, emulgáló-, töltő- vagy hor­dozóanyagokat is tartalmazzák. A felhasználásnál a kereskedelemben szokásos formában lévő koncentrátu mókát adott esetben ismert módon hígítjuk, pl. szó­róporok, emulgálható koncentrátumok, disz­perziók és részben mikrogranulátumok esetén vizzel. A porformájú és granulált készítmé­nyeket valamint a porlasztható oldatokat a felhasználás előtt általában már nem lehet to­vábbi inert anyagokkal hígítani. A találmány szerinti készítményeket adott esetben más ismert szerekkel, mint pl. inszekticidekkel, akaricidekkel, herbicidekkel, trágyázószerekkel, növekedésszabályozókkal és további fungicidekkel össze lehet keverni, vagy adott esetben a hatóanyagok keveré­keiből lehet készítményeket formálni, amikor is egyebek mellett szinergelikus hatásnöve­kedést is el lehet érni. A következőkben néhány formálási pél­dát mutatunk be: a) Porozószert állítunk elő úgy, hogy 10 tömegrész hatóanyagot és 90 tömegrész tal­­kumot összekeverünk és a keveréket kalapá­csos darálóban aprítjuk. b) Vízben könnyen diszpergálható, ned­vesíthető port állítunk elő oly módon, hogy 25 tömegrész hatóanyagot, 65 tömegrész ka­­olintnrtnlmú homokot, 10 tömegrész kálium­­-ligninszulfonátot összekeverünk és megőrö­lünk. cl Vízben könnyen diszpergálható disz­­perzió-konc.enl.rál.umot állítunk elő úgy, hogy 20 tömegrész hatóanyagot, 6 tömegrész alkil­­-fenol-poliglikolétert (Triton X 207), 3 tömeg­­rész izo-t.ri-dekanol-poliglikolétert (8 AeO) és 71 tömegrész parafinos ásványolajat (forrás­tartomány pl. kb. 255 °C-tól 377 °C felett) összekeverünk és golyósmalomban 5 mikron alatti finomságúra őrölünk. d) Emulgálható koncentrátumot állítunk elő 15 tömegrész hatóanyag, 75 tömegrész ciklohexanon mint oldószer és 10 tömegrész oxetilezelL nonil-fenol (10 AeO) mint emulgá­­tor felhasználásával. A következő példák a találmány közeleb­bi megvilágítására szolgálnak, anélkül, hogy a találmányt, ezekre korlátoznánk. 1. példa E—1—[1—(4—klói— fenil )-l-hidroxi-2-( 1,2,4-tri­­azol-l-il)-l-et.il]-2-(l-naftil)-ciklopropán (VII képlet) 1,8 g nátrium-hidrid (80 tömegX-os diszperzió olajban) 75 ml száraz diroetil-szul­­foxiddal készített szuszpenziójához hűtés mellett 11,0 g trimetil-szulfoxonium-jodidot adagolunk. A reakcióelegyet a gázfejlődés befejeződéséig keverjük, majd 19,5 g E— 1— (4— -klórbenzoil)-2-(l-naftil)-ciklopropán 50 ml, dimetil-szulfoxid és tetrahidrofurán 1:1 ará­nyú keverékével készített oldatát adjuk hoz­zá, utána 3 óra hosszat szobahőmérsékleten és 2 óra hosszat 50 °C-on keverjük. Lehűtés után 4,6 g Lriazol-nátriumsót adagolunk, és az elegyet további 3 óra hosszat szobahő­mérsékleten és 1 óra hosszat 50 °C-on ke­verjük. Feldolgozás céljából a reakcióelegyet vízre öntjük, inetilén-kloriddal kirázzuk, a szerves fázist szárítjuk és bepároljuk. A di­­aszlereomerek tisztítása és szétválasztása céljából kovasavgélen etilacetáttal kromatog­­rafálunk. A vegyületeket olajos alakban kap­juk, amelyet éterrel való eldörzsölés után kristályosodnak. Az oszlopon elsőként eluált izomer olvadáspontja 174-176 °C, a második 161-164 °C között olvad. Összes hozam 7,8 g (az elméleti hozam 40%-a). A kiindulási anyag előállítása E-l-(4-klórbenzoil)-2-(l-naftil)-ciklopropán (VIII képlet) 3,6 g nátrium-hidrid (80X-os diszperziós olajban) 150 ml száraz dimetil-szulfoxiddal készített szuszpenziójához hűtés mellett 24,0 g Irimet.il-szulfoxónium-jodidot adago­lunk és a gázfejlődés befejeződéséig kever-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents