197282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkáli-ólomkristály üvegek előállítására

2 19728;: 3 A találmány alkáli-ólomkristály üvegek előállítására vonatkozik. Ismeretesek már ólom-szilikét üvegek, amelyek az ún. ólomkristály üvegek családját alkotják, azonban ezek előállítása, így pl. ol­vasztása igen költséges, mert egyrészt ol­vasztási hőmérsékletük, valamint a kidolgozá­si hőmérsékletük is eléggé magas. Ismert továbbá az is, hogy egy üveg olvasztási hőmérséklete általában növekszik a kovasav tartalom növekedésével. Az olvasztá­si hőmérséklet csökkenthető, ha részben he­lyettesítjük a SÍO2 tartalmat alkáli-oxidokkal, így pl* LÍ2O, Na20, K2O komponensekkel, vagy olyan módosító oxidokkal, mint amilyen a ZnO, BaO és CaO. Efféle üvegeknél azonban az üvegek kémiai tulajdonságai, nevezetesen elsősorban a sav-, a lúg- és a vizállóság, valamint az időjárással szembeni ellenállás jelentősen romolhat. Az NSZK-OS 25 19 009 sz. nyilvánosság­ra jutott irat olyan ólomszilikát üvegeket is­mertet, amelyek kémiai összetételében a SÍO2 20-65, a B2O3 0-25, a PbO 12-60, az alkáli­­-oxidok 0-16, az aluminium-oxid 5 tömeg% ér­téket tehet ki egyéb alkotók mellett. Ez az üveganyag TV-képcsövek előállí­tására. alkalmas, de ólomkristály üvegek elő­állításához alkalmatlan. Egy másik ismert megoldás szerint Ólom-szilikát üvegeket optikai célokra állí­tanak elő - lásd: NSZK-OS 26 03 450 sz. le­írást - aholis az üveg ólomoxid tartalma 35- -75 tömegé a többi komponens mellett, de érdekes még, hogy titán tartalma 6 t% maxi­mumig terjedhet. Az eljárás hátránya, hogy a jelzett összetételek melleit ólomkristály üvegek előállítását nem teszi lehetővé. Az US. 3 970 465 ljsz. szabadalmi leírás­ból ugyancsak ólom-szilikát üvegek ismerhe­tők meg, miszerint az üveget alkotó nyerske­verékbe bevitt kvarc és földpát legfeljebb 100 mikron szemcsefinomságú lehet. Ilyen összetevőkkel ólomkristály azonban nem állít­ható elő. További ólom-üveg ill. azok összetevői ismerhetők meg az US. 4 520 115 ljsz. szaba­dalmi leírásból. Ezen üvegek azonban ugyan­csak nem kristály üveg re vonatkoznak, hanem katódsugár csövekhez alkalmazhatók. Az irodalmi tanítások közös hátránya, hogy ólomkristály üvegek előállítására vonat­kozólag kitanítást nem adnak, sem pedig nem ismerhetők meg energiatakarékos módszerek nemcsak kristályüvegek, hanem optikai üve­gek előállítását illetően sem. Célul tűztük ki olyan alkáli-ólomkristály üvegek előállítását, amelyek kémiai ellenálló­sága nem romlik, de ugyanakkor alacsonyabb energia befektetéssel olvaszthatok, tehát ol­vasztási hőigényük kisebb, kidolgozási hő­mérsékletük is alacsonyabb, mint az ismert és szokásos üvegeké. Fenti célkitűzés elérése érdekében kí­sérleteket végeztünk, melyek sorén azt az előre nem várt eredményt kaptuk, hogy ha a) főkomponensekből, így alkálioxidok­­ból, elsősorban kálium- és/vagy nátrium­­-oxidból, továbbá kovasavból és ólomoxidból, és b) alkomponensekből, így bárium-oxid­­ból, arzén-trioxidból, lkium-oxidból, bór-tri­­oxidból, és adott esetben cinkoxidból, kalci­­um-oxídból, magnézium-oxidból, alumínium­-oxidból, összeállított nyerskeverékhez c) módosító adalékot, vagy adalékokat juttatunk - amely adalék a kővetkező oxi­­dokból ill. komponensekből állhat: foszfor-pentoxid, kén-trioxid, antimon-trioxid, cérium-oxid, ón-oxid, halogenid, célszerűen fluorid vagy klór id, aluminium-titanát lehet - egy, vagy több adalékként fentiek közül, úgy olyan új üvegeket, nevezetesen új alkáli-ólom-szilikát üvegeket nyerünk, ame­lyek olvasztási energia szükséglete lényege­sen kevesebb, mint a szokásos ólomkristály üvegek olvasztási hőenergia szükséglete. Amellett, hogy az olvasztási hőmérséklet alacsonyabb, még az a további előny is járul az új üvegekhez, hogy a kidolgozási hőmér­sékletük is csökken, továbbá csökkennek a párolgásból, porzásból előálló veszteségek, kevesebb lesz a környezet-szennyeződés, a keverék jobban homogenizálható és az üveg­olvadék homogenitása is javul, nő a kemence élettartama, kisebb az olvadékkal érintkező tűzálló anyagok korróziója. Az említett előnyök mellé adódnak még azok az előre nem várt előnyös hatások, hogy azt új üvegeknél gyorsabb az olvadék­képződés, a tisztulási folyamatok is gyorsab­bak, amelyek következtében időegység alatt nagyobb mennyiségű feldolgozható üvegolva­dék képződik. Ennek folytán növelhető az üzemvitel során az egységnyi felületről ki­vett üvegolvadék mennyisége, s ebből kifo­lyólag csökkenthető a fajlagos energia-fel­használós. Az elérhető energia-megtakaritás számí­tásaink szerint elérheti a 20%-ot. A találmány szerinti alkáli-ólomkristály üveg előállítását lömeg3í-ban kifejezett alábbi oxidos összetételnek megfelelő alkotókkal biz­tosítjuk: a) főkomponensekre nézve: SÍO2 49-58 PbO 23-26 NazO 0.8-5 KzO 9-20 b) alkomponensekre nézve: BaO 0.5-1.5 AszOa legfeljebb 0.5, célszerűen 0.1-0.5 LÍ2O legfeljebb 2.0, célszerűen 0.2-2.0 B2O3 legfeljebb 3.0, célszerűen 0.5-3.0 ZnO legfeljebb 2.0, célszerűen 0.5-2.0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents