197257. lajstromszámú szabadalom • Magajáró gép vízi és mocsári növényzet, főleg nád letakarítására
3 197257 4 A találmány tárgya vízi és mocsári növényzet, főleg nád letakarítésára szolgáló magajáró gép. Az egyre tudatosabb és célratörőbb vízinövény- és nádgazdálkodást és környezetvédelmi, gazdasági szempontok határozzák meg. Különösen vonatkozik ez a három legfontosabb tóra, a Balaton, a Velencei tó és a Fertő tó vízminősége romlásának megakadályozására. A vizi és mocsári növényeknek - nád, sás, gyékény - biológiai víztisztítási funkciójuk van, mivel az élőlényegyüttesek képesek beépíteni testükbe a vízben oldott és a fenékrész üledékében lévő tápanyagokat. A tápanyag-akkumulációs képességből eredő víztisztítási funkciót azonban csak akkor képesek ellátni, ha a növényzet évente letermelésre (aratás, levágás, kihordás) kerül. A le nem aratott, lábon korhadó növénytömegben lévő ún. biogén elemek és szerma - radványok a vegetációs periódus után viszszajutnának a rendszerbe, a tó vizébe. Az évi periódusonkénti letermelés jelenlegi hazai gyakorlata az időjárási, gazdasági, szervezési és műszaki eszközellátottsági lehetőségeken belül, a kívánalmaktól messze elmaradva képes ezt teljesíteni. A hazai nádasterületekre jellemzőek a legkülönbözőbb terepi viszonyok, változatos vízmélység, fenéktalaj összetétel és a sajátos növényboritottság. Ebből kifolyólag a közel 40 ezer ha nádas művelési ágú területen évente képződő 13-14 millió termelői kéve nádvagyonból gépi letakaritással csak alig 8- -9 millió kéve kerül rendszeres letakaritásra és kihordásra. A gépesített nádaratás során a nádasokat meg kell közelíteni a biológiai érettség által meghatározott átlagosan 100 napos betakarítási periódusban és lehetőleg 100- -200 mm-rel a vízszint felett learatni, majd az összegyűjtött, kévébe kötött nádat kihordani. A gépnek alkalmasnak kell lennie:- terepjárésra a mocsaras, ingoványos, lépos vagy ringó nádasokban jégmentes időben vagy vékony jégboritottságnál,- betakarításkor és kiszállításkor a járó- Bzerkezet a minimális tiprási kártételt okozza,- különböző szálvastagságú és magasságú nád, gyékény, sás törésmentes learatására, kévébe kötésére és rakfelületen történő kihordására,- a parti kijelölt tároló területekre kiszállított kévék gyors, sérülés- és kibomlásmentes lerakására,- a gép vezetője és a kévetovébbító dolgozók részére nyújtson biztonságos, áttekinthető munkakörülményeket. A vízinövények, a nád letakarítására az elmúlt néhány évtizedben számos gépesítési próbálkozás történt és néhány többé-kevésbé alkalmas gép is született. Az 1920-30-as években a legtöbb műszaki megoldást Németországban szabadalmaztatták. Ilyenek voltak az 1921. évből származó 342.237 számú .Készülék a nádvágásra" című, a 345,302 számú .Nádvágógép" c., az 1922-ből való 348.922 számú .Szerkezet nád és más vízinövények csónakból való vágásához" c., az 1923-as 376.312 sz. .Vízinövények vágására szolgáló gép" c., az 1926-os 433.553 sz. .Nád- és zsombékvágó szerkezet" c., az 1927-es 440.523 sz. .Vízinövények vágására szolgáló szerkezet" című, az 1928-as 468.913 sz. .Csónakba beépített nádvágó szerkezet" c., az 1929-es 482.822 sz. .Nádvágógép " c., a 474.696 sz. .Nádvágószerkezet" c., valamint az 1935-ös 609. 505-ös sz. .Vágóléncos nádvágószerkezet" c. német szabadalmak. A negyvenes-ötvenes években szabadalmaztatták Ausztráliában az 1940-es 110.559 sz. .Nádvágó és ültetógép" c., az 1944-es 118.049 sz. .Nádaratógép' c., az 1950-es 139.278 sz. .Tökéletesített nádvágó és rakodógép" c., az 1951-es 141.474 sz. .Új tökéletesített nádaratógép" című ausztrál megoldásokat. Magyarországon a nád vágásával, betakarításéval kapcsolatosan már 1921-ben kapott szabadalmat 85.946 szám alatt a Diószeghy-féle .Nádaratógép", 1954-ben Pettkó Zs. szerkesztette meg a 143.547 sz. .Szárazföldön, jégen, vizen egyaránt használható nádarató" c., szabadalmi leírásban található berendezést. 1957-ben jelentette be Dőry Endre a .Vágó- és terelőszerkezet hosszúszálú termények gépi betakarításához, főleg nádaratógéphez" című 145. 248 sz. találmányát. 1959- -böl való Horváth József .Nádaratógép" c. 147.596 sz. szabadalma. A nádbetakaritással kapcsolatos legfrissebb magyarországi szabadalmi bejelentés az 1966 évi Zanati - Bokori 153.799 sz. .Berendezés főképpen sekély- és mélyvízi nádaratógép mozgatására és kormányzására' c. találmány. A felsorolt találmányok megoldásai a kor adott műszaki színvonalán és termelési viszonyai között tettek kísérletet a nédaratás gépesítésére. Egyes megoldások a vízinövények, a nád sajátos szélszerkezetének learatésát, csomókba vagy rendrerakását oldották meg és csak jégen járva voltak üzemképesek. Járható vastagságú, gépet elbíró jég azonban nem minden évben keletkezett, ezért több változatban úszótesteken elhelyezett vágó-aratószerkezetekkel kísérleteztek. A hajótesteken, pontonokon elhelyezett vágóberendezésekkel azonban csak az úszva járható nádasok voltak megközelíthetők, arathatok és egy bizonyos rakomány felhalmozása után a merülési mélység növekedett, egyre nehezebbé vált az előrehaladás. Az elsősorban mocsaras területen termett nád aratására szerkesztették a 143.547 sz. magyar szabadalmi leírásban szereplő nádaratót, azonban a konstrukció hajó vagy csönaktest jellegű felépítésével a zsombékos, babás-növésű vagy ringó nádasokban nem volt képes ter-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
