197199. lajstromszámú szabadalom • Hallásvédő szerkezet
3 197191 4 A találmány tárgya hallásvédó szerkezet. A javasolt hallásvédó szerkezet a vele legalább részben azonos rendeltetésű szerkezetek azon csoportjába tartozik, amelyek mindegyike két egymással azonos szerkezeti felépítésű hallásvédő fültokot, ezeket összekapcsoló kengyelt, és az előbbiek kapcsolatát biztosító, szintén két egyforma összekötő elemet foglal magéba. A szakirodalomból és a gyakorlatból megismerhető hallásvédó szerkezeteknél a hallásvédő fültokot olyan hangcsillapitó tokkal látják el, amelynek rendszerint egyetlen rétegből álló héja van, amit általában fröccsöntéssel, kemény műanyagból készítenek. Ebben a kemény héjú hangcsillapitó tokban esetleg hangelnyelő anyagként nyitott cellás műanyag habot helyeznek el. Így a kemény anyagú héj hanggátló szerepet tölt be, mig a műanyag hab - mint arra már korábban utaltunk - hangelnyelő hatást fejt ki. Az ilyen ismert kialakítású hangcsillapitó toknál az aktív védelmi zóna két rétegű szerkezetként fogható fel. Ismeretesek olyan hallásvédó fültokok is, amelyeknél az akusztikai hatások javítására a hangelnyelő betétet megduplázzák, és a hangcsillapitó tok változatlan marad. Az ismert kialakítású, kemény műanyag tokkal rendelkező hangcsillapító toknál a csillapítási értékek a zaj frekvenciájától függenek, de a frekvencia változásával nem azonos módon változó mértékben. Jellemző az ilyen hallásvédó szerkezetre, hogy egy ideig növekvő csillapítási értékek a frekvencia bizonyos növekedése után csökkenő tendenciát mutatnak. A maximális csillapítási értékek egy viszonylag szűk frekvencia sávba esnek, ami a gyakorlati alkalmazás szempontjából hátrányos. Jellemző még az ismert, előbbiekben vázolt felépitésű hallásvédó szerkezetekben alkalmazott hangcsillapító tokokra, hogy csillapításuk csúcsértékei 1000 Hz és 8000 Hz frekvenciaértékek közötti tartományban igen széles szórást mutatnak. Ugyanakkor általános követelmény, hogy a frekvencia növekedésével közel lineárisan növekedjen a csillapítás értéke. Az előbbiekben vázolt szerkezeti kialakítású ismert hangcsillapító tokok további jellemzője még, hogy a kengyelhez való csatlakoztatásuk végett egy furattal vannak el- - látva. Ez a furat biztosítja, hogy oldható módon lehet egy összekötő elemet a hangcsillapító tok és a kengyel közé iktatni és ezáltal egy összefüggő szerkezetet kialakítani. Az ilyen szerkezeti kialakítás hátránya, hogy a hangcsillapító tokon kiképzett furat rontja az akusztikai hatást, mert a hangcsillapitó tok környezete és belseje a furaton át öszszekőttetésben áll egymással. Ezen a hibán általában úgy szoktak javítani, hogy az öszszekötó elemeket tömítik és így igyekeznek kiküszöbölni a környezet és a hangcsillapitó tok belseje közötti közvetlen kapcsolatot. A rendszeres használat során azonban különféle kopások lépnek fel, Így a csillapitási tényező mindig romlik az eredeti, újszerű állapothoz viszonyítva. Az ismert hallásvédó szerkezetekre jellemző tipikus példa ismerhető meg a 2 742 815 számú DE PS-ból. Ennél a megoldásnál két hallásvédő fültokot egy kengyel köt öszsze, és a kengyel olyan összekötő elem segítségével van a hallásvédó fültokhoz kapcsolva, amely a hallásvédő fültok hangcsillapitó tokjának falán keresztül menő, gömbben végződő csap révén van biztosítva. Ennél a megoldásnál is a tömítőgyűrűk sorozatát kénytelenek alkalmazni annak érdekében, hogy a hangcsillapitó tok környezete és belső tere közötti közvetlen kapcsolatot legalább akusztikai szempontból megszüntessék. Az említett nyomtatvány ismertette megoldás amellett, hogy igen sok elemet tartalmazó, bonyolult szerkezetet jelet, és mind az előállítás, mind a használat szempontjából hátrányos. Az eddig kifejtett hátrányok mellett az is kellemetlen az ilyen típusú ismert hallásvédő szerkezeteknél, hogy éppen a tömítés érdekében szorosan kell egymáshoz kapcsolni a kengyelt és a hangcsillapító tokot - ebben a kapcsolatban egymáshoz szorított összekötő elemek is résztvesznek - aminek aztán az a következménye, hogy csak kis térbeli elmozdulás lehetséges a hangcsillapító tok és a kengyel között. Ilyen hátrányos körülmények mellett a hallásvédő fültokoknak a fejhez való illesztése, illetve ezen illesztett helyzetben való megmaradása nem biztosítható kielégítő módon. Egy másik kialakítást ismertet a 2 343 472 számú FR PS. Ennél a. megoldásnál tulajdonképpen egy sisakkal kapcsolatban alkalmazható hallásvédő szerkezetről van szó, amelynél szintén azok a hátrányok állanak fenn, amik a korábban említett ismert hallásvédő szerkezeteknél kimutathatók voltak. Ennél a francia megoldásnál az is hátrány, hogy nem lehet a fejen lévő sisakhoz képest könnyen és egyszerű módon biztosítani a hallásvédő fültok magasságirányú állítását. Egy további ismert szerkezeti kialakítás látható a 2 946 150 számú DE PS-ben. Ennél a megoldásnál a hangcsillapító tokhoz csavaros kapcsolattal van rögzítve egy szám, és a szem és csavarfej között csavarszár szakaszhoz a kengyel hornyos szakasza csatlakozik, Így kismértékben lehetővé válik a hangcsillapitó toknak a kengyelhez képesti elmozdítása lletve rögzítése a csavar meglazítása illetve meghúzása révén. Ez a szerkezeti kialakítás s magán viseli mindazokat az akusztikai és mechanikai hátrányokat, amiket a korábbi kivitelekkel kapcsolatban már említettünk, nevezetesen néni kielégítő a hangcsillapító hatás, tekintettel arra, hogy nincs megfelelő ínyagi kialakítása a hangcsillapító toknak, továbbá a hangcsillapitó toknak a kengyelhez 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
