197199. lajstromszámú szabadalom • Hallásvédő szerkezet
5 197199 6 képesti flexibilitása nem biztosított. Megemlíthető még a 2 937 189 számú DE PS-ben ismertetett megoldás, amelynél több részből állítják össze a kengyelt, úgy hogy a kengyelszakaszok egymást vezérlő horonnyal, illetve ellendarabként szolgáló kapcsoló taggal vannak ellátva. Ennél a szerkezeti kialakításnál a hangcsillapító tok külső részéhez mereven van kapcsolva a kengyelnek a vége. Nyilvánvaló, hogy ez a kialakítás is nélkülözi a megfelelő flexibilitást. Egyébként ennél a megoldásnál nem is részletezték a hangcsillapító tok akusztikai szempontból jelentőséggel bíró felépítését. Megemlíthető még a 2 422 820 számú DE PS ismertette hallásvédő megoldás. Ennél a szerkezeti kialakításnál kemény műanyag fülkagylót alkalmaznak, amelynek belső terét üveggyapottal töltik ki, és ezt a töltetet habszivacs réteggel zárják le. A fülkagyló kerülete mentén olyan gyűrű alakú párna van, amelynek belsejében folyékony vagy kocsonyás anyagú töltetet alkalmaznak. Ezt egy peremes tárcsa és egy karima segítségével rögzítik. A hallásvédelmet a párnától és annak karimás rögzítésétől várják, Ezért nem is fordít ez a szerkezet gondot a fülkagyló egyéb részeire. így pl. a kengyel és fülkagyló közötti kapcsolatot biztosító rögzítő tag részére a fülkagylót nagy darabon áttörik és ezen áttörésnél bonyolult és sok elemből álló szerkezettel fixálják a rögzítő tagot. Az ilyen rögzítő megoldás gazdasági és műszaki hátrányaira korábban már rámutattunk. A folyadéktöltésű párna sem jó megoldás. A hallásvédő szerkezeteket igen mostoha körülmények között használják és tárolják, így a tömlószerű párnák megsérülnek, folyadéktöltésüket elvesztik, vagyis a szerkezet használhatatlanná válik. összefoglalóan megállapítható, hogy az ismert hallásvédó szerkezeteknél a hangcsillapitó tok és a kengyel közötti mozgási lehetőséget hangcsillapító tokhoz csatlakoztatott, meglehetősen merev összekötő elemek és rugalmas, surlódó erőt biztosító alkatrészek segítségével valósítják meg. A vázolt szerkezeti felépítésű hallásvédó szerkezetek sok elemből állnak, az egyes elemek eltérő gyártástechnológiát igényelnek, így a gyártási és szerelési költségek meglehetősen nagyok. Ezek mellett a gyakorlati alkalmazás szempontjából is komoly hátrányokkal rendelkeznek az ismert szerkezetek, mint ahogy azokra a korábbiakban rámutattunk. Lényeges munkavédelmi szempont a hallásvédő szerkezetek területén, hogy azok semmi módon ne okozhassanak a használatuk sorén balesetet, egészségkárosodást. Az ismert szerkezetek azonban ilyen szempontból sem elégítik ki a követelményeket, mert a kemény anyagból való hangcsillapitó tokok törés esetén - pl. elesés, leesés, más tárgygyal való ütközés stb. következtében - fejsérüléseket és fülsérüléseket okozhatnak. A 4 kemény anyagból készitett hangcsillapító tokok hátránya nemcsak a balesetveszélyesség, hanem az is, hogy teljes egészében ki kell cserélni azokat, mert nem csereképesek az alkatrészeik, és egyébként is az eltört hangcsillapitó tok vagy hallásvédő tok csak komplett csere útján helyettesíthető. Az ilyen komplett csere viszont gazdasági szempontból háti ányos. A találmány szerinti hallásvédő szerkezet elé kitűzött cél az volt, hogy lehetőleg maradéktalanul kiküszöbölje az ismert hasonló célú hallásvédó szerkezetek hibáit, hátrányait. A találmány elé kitűzött feladat konkrétan abban áll, hogy akusztikai szempontból jobb megoldást biztosítson mint az ismertek, továbbá olyan szerkezetet jelentsen, amely a legmesszebbmenő flexibilitást biztosítja, így a fejhez illetve fülhöz való illesztése a legkülönfélébb összetett mozgások mellett se váljék hátrányossá vagy kedvezőtlenné, továbbá olyan anyagi tulajdonságokkal rendelkezzen, ami nem okoz személyi sérülést akkor sem, ha különféle ütközés vagy más ok miatt durva mechanikai behatás éri. A találmány szerinti hallásvédó szerkezetnél a kitűzött cél illetve feladat elérése, megoldása érdekében a hallásvédő fültok olyan hangcsillapitó tokkal van ellátva, amely rugalmas anyagból van kiképezve és ez a rugalmas hangcsillapitó tok több rétegből .áll. Az lyen többrétegű hangcsillapitó tok rendelkezhet még szivacsos szerkezetű hangelnyelő betéttel. Amennyiben a hangcsillapító' tokrak a fala úgy van rétegezve, hogy a külső és belső határoló réteget hanggátló anyag alkotja, és ezek között lazább szerkezetű, kisebb sűrűségű hangelnyelő rész van, akkor ez a hangcsillapitó tok közel lineáris hangcsillapitást tesz lehetővé. A hangcsillapító toknak a fület környező arc! oz illetve halántékrészhez illeszkedő szakaszai rugalmas záróperemmel vannak ellátva, amely praktikusan gyűrűszerű elemnek tekinthető. A rugalmas zéróperem önmagában ismert módon lehet rőgzitve, pl. ragasztással a he ngcsillapító tokhoz. A hangcsillapitó tok a kengyelhez való kapcsolatot biztosító összekötő elem száméra olyan gömbfészekkel van ellátva, amely csak kifelé nyitott kúpos fészekkel áll kapcsolatban, de a hangcsillapitó tok belseje felé zárt így nincs szükség különféle tömitő eszközökre, mert a hangcsillapító tok környezete nincs közvetlen kapcsolatban annak belső terével. A kengyel végei hasítékokkal vannak ellátva. Ezek a hasítékok az összekötő elemben lévő lapos résbe illeszthetők. A kengyel végeinél kialakított bevágások az összekötő elem résében lévő, az említett kivágásokba illeszkedni tudó szemek együttműködve a beállítási helyzetben rögzíthetik a kengyelt. A találmány szerinti hallásvédő szerkezetben alkalmazott hallásvédó fültok lényegét 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
