197093. lajstromszámú szabadalom • Számítógépes diagnosztikai mérőberendezés villamos hajtásokhoz
3 197 093 4 másik azonban a villamos paraméterek megfelelősége, azaz a motoré és a hálózaté együttesen, amellyel az adott hajtórendszert tápláljuk. Ami a villamos hálózat jóságot illeti, ott a következő paraméterek figyelembevétele elengedhetetlenül szükséges, és folyamatosan ellenőrizendő, mivel az időszakos ellenőrzésből nem lehet a konstrukció esetleges élettartamára következtetni: A hálózat nem-szfnuszos jele, mivel a nem-szfnuszos jel miatt a felharmónikus tartalom „szögletessé kalapálja” a csapágyakat. 100 kW körüli teljesítményű motoroknála harmadik harmonikus amplitúdója akkora, hogy az 1 -10 kW teljesítményt jelent, ami nagyobb, mint 2 %, azaz a szabványban rögzített érték a klirr faktorra. A mechanikai jóság vizsgálatához felismertük, hogy a vibráció és a hőmérséklet egyidejű és folyamatos mérése egymást kiegészítő és fedő két ellenőrzési folyamat. Ha ugyanis a vibráció nő, növekszik az a hő is, amely Joule-hőként távozik, mint veszteség. Szükséges tehát a csapágyhőmérséklet folyamatos mérése és ellenőrzése, és a vibráciő mérése és ellenőrzése, csak a hőmérsékletmérés nem ad elég információt a csapágy élettartamáról. A hőmérsékletmérés és vibráció mérése együtt lehetővé teszi a megelőző karbantartások előzetesen történő megtervezését. A terhelési fokozatok (0,8-szeres terhelés alatt, 1,2—1,6-szeres terhelés; és 1,6-szeres terhelés fölött), valamint a ciklusidő regisztrálására azért van szükség, mert ezekből egyszerű kivonással megkapjuk a névleges terhelés (0,8— 1,2-szeres terhelés) ciklusidejét, míg a villamos gépek dinamikus igénybevételét a meredek homlokú 1,6-szeres terhelés feletti terhelések ciklusideje adja. Ennek előfordulási gyakorisága hatványozottan csökkenti a karbantartás ciklusidejét. A fent említett folyamatos ellenőrzésnek különösen nagy szerepe van a veszélyes üzemmódban működő gépeknél és hatásoknál, ahol a túlmelegedés adott esetben nemcsak magát a berendezést teszi tönkre, de például robbanás okozója is lehet. A találmány tehát számítógépes diagnosztikai mérőberendezés nagyteljesítményű, célszerűen 100 kW fölötti teljesítményű villamos hajtásokhoz, előnyösen pedig bányabeli hajtórendszerekhez, amely a hajtdegységként kiképezett motort vagy motorokat, az ezek által meghajtott hajtott egységeket, például szállítószalagot, továbbá diagnosztikai mérőegységet tartalmaz, amely a hajtóegységhez, célszerűen motorhoz, és a hajtott egységhez csatlakoztatott hőmérsékletmérőket, célszerűen csapágy hőmérséklet-mérőket és vibrációmérőket, továbbá a motor terhelésének méréséhez, annak főáramkörébe elhelyezett árammérőt tartalmaz, és a hőmérsékletmérők, a vibráciőmérők és az árammérő kimenetei képezik a diagnosztikai mérőegység kimeneteit, míg a motor kapcsolására kiképezett, annak főáramkörébe elhelyezett kapcsoló vezérlő bemenete a diagnosztikai mérőegység bemenetét csatlakoztatva, amelynek kimenete az erősáramú kábelen keresztül van az előzővel azonos felépítésű adatátviteli egységre csatlakoztatva, amelynek kimenete egy központi számítógépnél elhelyezett MASTER MODEM-en keresztül van magára a központi számítógépre csatlakoztatva. A találmány szerinti berendezés lényege az, hogy a diagnosztikai mérőegység tartalmaz még egy, szintén a főáramkörbe sorosan iktatott áramtávadóhoz kapcsolt, a pozitív, negatív és zérus sorrendű áramok, valamint a harmadik és az ötödik felharmonikust mérő íelharmónikusmérőt a haji óegység és a hajtott egység egytengelyűségének mérésére egytengelyűségmérőt tartalmaz, és a felharmónikustnérő és az egytengclyűségmérő kimenetel is az adatgyűjtőre vannak csatlakoztatva. A találmány szerinti be rendezés egyik előnyös kiviteli alakjánál tetszőleges számú diagnosztikai mérőegységet, adatgyűjtőt, adatátviteli egységet tartalmaz, amelyek ugyanahhoz a számítógéphez vannak a MASTERMODEM-en keresztül csatlakoztatva. A találmány szerinti diagnosztikai mérőberendezés kialakításánál alapul vettük a rendszerszintű üzemirányítással kapcsoaltos követelmények meghatározását és egy hierarchikus felépítés lehetőségét is. Egy üzemirányító rendszer feladatai közé tartozik a normál üzemben az állapotfigyelés, az egyes gépek diagnosztikája, optimális üzemre szabályozás, karbantartás szervezés, veszélyeztetett állapot felismerése stb. Ugyancsak fontos azonban, ha erre egyáltalán lehetőség nyílik — a találmány azonban ezt biztosítja — az adattárolás, amely az üzemvitel tervezésnél bizonyul döntő jelentőségűnek. A találmány szerinti számítógépes diagnosztikai mérőberendezés kialakításánál a fenti szempontokat vettük figyelembe, mégpedig elsősorban bányabeli üzemeltetés esetére, így a példakénti kiviteli alaknál a kiválasztott mérőtávadók is ezeknek a szempontoknak figyelembevételével lettek kiválasztva. A találmány szerinti számítógépes diagnosztikai mérőberendezést a továbbiakban példakénti kiviteli alakja segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az 1. ábrán látható a találmány szerinti számítógépes diagnosztikai mérőberendezés egy egységének a blokkvázlata, a 2. ábrán látható maga a mérőberendezés mint rendszer, amely természetesen tetszőlegesen bővíthető. Az 1. ábrán látható tehát az adott a példánál szállítóberendezés mint villamos hajtáshoz telepített M diagnosztikai mérőegység, amely K adatgyűjtőn keresztül van az A adatátviteli egységhez csatlakoztatva, amely azután 15 erősáramú kábelen keresztül van a központi 17 számítógépnél elhelyezett 16 MASTER MODEM-hez A adatátviteli egységen át csatlakoztatva. A példakénti kiviteli alaknál látható a hajtóegységként kiképezett 2 motor, amelyet 1 kapcsoló, célszerűen mágneskapcsoló segítségével lehet a hálózatra kapcsolni. A 2 motor hajtja meg 11 hajtott egyésget, például a nagyteljesítményű gumihevederes szállítóberendezést. A 2 motorhoz és a 11 hajtett egységhez egy sor érzékelő van rendelve, amelyek megfelelő távadókhoz vannak csatlakoztatva. A 2 motorhoz 8 hőmérsékletmérő és 6 vibrációmérő van csatlakoztatva, míg all hajtott egységhez szintén van egy 5 hőmérsék5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
