197093. lajstromszámú szabadalom • Számítógépes diagnosztikai mérőberendezés villamos hajtásokhoz

5 197 093 6 letmérő és egy 7 vibrációmérő csatlakoztatva. Az egytengelyűséget 4 egytengelyűségmérőve! mérjük. A 2 motorhoz, annak tápáramkörébe 3 árammérő van bekötve, továbbá 9 áramtávadó, amelyen ke­resztül van 10 felharmonikusmérő csatlakoztatva, amely az i3 és i3 felharmonikusakat, valamint a po­zitív i,, negatív i2 és zémssorendű i0 áramokat méri. Minden egyes mérőelem egy érzékelőből és egy, az érzékelő jelét megfelelően feldolgozható jelié át­alakító távadóból áll, és ezeknek a kimenetei képe­zik az M diagnosztikai mérőegység kimenetét, míg az M diagnosztikai mérőegység példakénti kiviteli alakjánál egy bemenet van, amelynek segítségével az 1 kapcosló kapcsolható ki, illetőleg be. Az M diagnosztikai mérőegység kimenetei és be­meneté K adatgyűjtőhöz van csatlakoztatva, amely célszerűen egy mikroprocesszor, például egy IN­TEL 8085. A K adatgyűjtőhöz helyi 12 I/O egysé­gek, például kijelzők csatlakoztathatók, de ezeken keresztül adatokat is lehet a K adatgyűjtőhöz to­vábbítani. A K adatgyűjtő kimenete duplex üzemű 13 MO­­DEM-en és 14 leválasztó és illesztő egységen ke­resztül van 15 erősáramú kábelre catlakoztatva. Ez tehát azt jelenti, hogy a digitális jel formájában ren­delkezésre állő adatokat megfelelően modulálva to­vábbítjuk a 15 erősáramú kábelen keresztül, míg megfelelően demodulálva lehet 17 számítógép felől érkező jeleket venni. Maga a 15 erősáramő kábelen továbbított jel a vétel helyénél kiképezett 14 levá­lasztó és illesztő egységeken és 13 MODEM-en ke­resztül van a 17 számítógépnél elhelyezett 16 MASTER MODEM-hez csatlakoztatva, amely 16 MASTER MODEM például RS 232 típusú áramkör lehet. A 2. ábrán látható a találmány szerint felépített rendszer, amely tetszőleges számú Ml...Mn dia­gnosztika! mérőegységből, ugyanennyi Kl...Kn adatgyűjtőből és A...An adatátviteli egységből áll, amelyek azután mind a 15 erősáramő kábelen ké­résztől vannak a 16 MASTER MODEM-hez és ezen keresztül a 17 számítógéphez csatlakoztatva. A találmány szerinti diagnosztikai mérőberende­zés a példakénti kiviteli alaknál a következő méré­seket végzi folyamatosan: hőmérsékletmérés és regisztrálás, vibrációmérés elsősorban a csapágyaknál, terhelési fokozatok mé­rése és a ciklusidők regisztrálása, mégpedig 0—0,8- szeres terhelés alatt, 1,2—1,6-szcres terhelésnél és 1,6-szeres túlterhelés fölött. Ha a megkülönbözte­tett háromféle fokozat összesített idejét a regisztrált időszakokból levonjuk, akkor kapjuk meg a 0,8— 1,2-szeres terhelés idejét, ami nem más, mint a névleges terhelések ciklusideje napra, hétre vagy hónapra vonatkoztatva. Igen fontos adat a színuszhullám torzításának és a felharmonikusok névleges terheléshez viszonyí­tott, %-ban kifejezett értékének a mérése és re­gisztrálása. A találmány szerinti számítógépes diagnosztikai mérőberendezés természetesen más érzékelőkkel és távadókkal is kiegészíthető, a bemutatott kiviteli alak elsősorban a bányászatra alkalmazható, ás az volt a célja, hogy lehetőséget biztosítson a gyártó cégek és a technológiát megvalósító cégek közötti jobb együttműködéshez, optimálisnbban lehessen a rendszereket tervezni — minden esetben kellő mélységben konzultálva a gyártó cégek szakembe­reivel — és így megbízhatóbb, kisebb üzemkieséssel működő rendszeri lehessen létrehozni. A találmány tehát olyan vizsgálati szempontokat megvalósító mérőbernedezés, amely egyrészt érzé­keli az elhasználódás ütemét (hőmérséklet és vibrá­ció), másrészt figyeleinmel kíséri az üzemeltetés fo­lyamán előforduló, az elhasználódás mértékét be­folyásoló okok milyenségét, gyakoriságát és elosz­lását. Ilyenek — az egytengelyűség változása, — a terhelési fokozatok időben történő eloszlása, — a negatív és zérussorrendű áramok gyakorisá­ga. — valamint a harmadik és ötödik felharmoniku­soknak a terheiőáramhoz viszonyított %-os értéke, az ón. kiin faktor nagysága. A 17 számítógép alkalmazása lehetővé teszi, hogy az elhasználódási ütem megfigyelése mellett felderítsük az elhasználódás okainak befolyását az élettartamra, és legfőképpen azt, hogy melyik té­nyező milyen mértékben oka az elhasználódási ütem megváltozásának. A fentiekből következik, hogy adott helyen üze­melő hajtás élettartamát néhány hetes üzemeltetés után (figyelembe véve, hogy technológiai láncban dolgozik a hajtás vagy' egyedi munkafolyamat? rendben) a 17 számítógép által gyűjtött és értékelt adatokból előre ki lehet számítani, ás a karbantar­tást optimális időben, a lehető legkisebb munkai­dőkiesés mellett lehet elvégezni. Szabadalmi igénypontok 1. Számítógépes ciiagnosztikai mérőberendezés nagyteljesítményű, célszerűen 100 kW fölötti telje­sítményű villamos hajtásokhoz, előnyösen pedig bányabeli hajtórendszerekhez, amely hajtóegység­­ként kiképezett motort vagy motorokat (2), ezek által meghajtott hajtott egységeket (11) például szállítószalagot, továbbá diagnosztikai mérőegysé­get (M) tartalmaz, amely a hajtóegységhez, célsze­rűen motorhoz (2), és a hajtott egységhez (11) csatlakoztatott hőmérsékletmérőket (5, 8), célsze­­lűen csapágy hőmérséklet-mérőket, valamint vibrá­ciómérőket (6, 7), továbbá a motor (2) terhelésé­nek méréséhez, annak főáramkörében elhelyezett árammérőt (3) tartalmaz, és a hőmérsékletmérők (5, 8), a vibrációmérők (6, 7) és az árammérő (3) kimenetei képezik a ciiagnosztikai mérőegység (M) kimeneteit, míg a motor (2) kapcsolására kiképe­zett, annak főáramkörében elhelyezett kapcsoló (1) vezérlő bemenete a diagnosztikai mérőegység (M) bemenetét képezi, a ki menetek és a bemenet mik­roprocesszoros adatgyűjtőn (K) keresztül vaunak duplex üzemű, MODEM-ből (13), leválasztó és il­lesztő egységből (14) álló adatátviteli egység (A) bemenetére csatlakoztatva, amelynek kimenete erősáramú kábelen (15) keresztül van az előzővel azonos felépítésű adatátviteli egységre (A’) csatla­koztatva, amelynek kimenete egy központi számí­tógépnél (17) elhelyezett MASTER MODEM-en 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 E5 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents