197084. lajstromszámú szabadalom • Berendezés főként szemcsés anyagok hőkezelésére, különösen mezőgazdasági szemestermények forrólevegős szárítására

1 197084 2 A találmány tárgya berendezés, főként szemcsés anyagok hőkezelésére, különösen mezőgazdasági szemes termények forró levegős szárítására, amely önmagában ismert terményszárítóba beépített lég­áramhevítő égőként legalább egy ugyancsak önma­gában ismert, olaj és porított szén szabályozott, változtatható arányú és mennyiségű együttes elége­tésére alkalmas kombinált égőt tartalmaz, és amelynél az égő teréből egy szilárd tüzelőanyag­komponens szárítására és/vagy előmelegítésére al­kalmas levegővezeték van kiágaztatva. Ismeretes, hogy a szemes termények, különösen gabonafélék és kukoricabetakarítás közbeni ned­vességtartalma a felhasználást, ill. feldolgozást megelőző tárolást nem teszi lehetővé. A termények víztartalmának légnedves állapotra való csökkenté­sére természetes vagy mesterséges szántás szüksé­ges. A korábban alkalmazott természetes szántási módszerek hely-, idő- és élőmunka-ráfordítási igé­nyük miatt a korszerű mezőgazdaság követelmé­nyeinek nem tesznek eleget. A mai kor igényeinek megfelelően előtérbe kerültek a forró levegős szárí­tóberendezések. Az eddig alkalmazott forró levegős szárítóberen­dezések mindegyike a termény nedvességtartalmá­nak csökkentéséhez szükséges hőenergiát folyé­kony és gáznemű tüzelőanyagok elégetésével bizto­sította. Erőművi berendezésekhez és más kalorikus, fő­leg nagy beredezésekhez, így pl. ipari gőzkazánok­hoz ismeretesek olyan kombinált égők, amelyek szénhidrogén-származékok, így pl. tüzelőolaj- vagy gáz- és szénportüzelésre egyaránt alkalmasak. A szénhidrogénüzemet általában indításhoz, a íűztér előmelegítéséhez és felfűtéséhez, vagy hőntartáshoz használják. A szénportüzelés lehetőségeit, a kap­csolatos, főleg szénportárolási és tüzelőanyag-elő­készítési gondokat, behatóan ismerteti többek között a Bamaszéntüzelések c. kiadvány (NIM Műszaki Dók. és Ford. Iroda, Budapest, 1967), va­lamint Pótsa E.: Gőzkazánok c. könyve (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970). A szénportüze­léssel kapcsolatos járulékos berendezésigények, és főként a porított, különösen barnaszén tárolásának veszélyessége rendre hozzájárultak ahhoz, hogy a szénport üzclést kisebb és középkategóriájú hőfej­­lesztőknek számító mezőgazdasági terményszárítók kialakításához és üzemeltetéséhez mindeddig nem alkalmazták. A korábban ismeretes, főleg erőművi szénportü­­zeléses berendezésekben a szabályozás főként egy vagy több égő szakaszos ki- vagy bekapcsolásával történt. Az eddig ismeretes terményszárító beren­dezések főként egyaknás, egy tűzteres, egy égőfejjel ellátott szerkezetek. Ezeknek szakasos fűtési módja a szántás folyamatosságát veszélyeztetné. Újabban ismeretessé váltak olyan kombinált, te­hát vegyes olaj- (vagy gáz) és szénportüzelésre egy­aránt alkalmas, kis- és közepes teijesíménykategó­riába tartozó ün. égőfejek, amelyek főként porított szén felhasználása mellett tág határok között foko­zatmentesen szabályozható tüzelési módot tesznek lehetővé. Ilyenek megismerhetők pl. az NSZK-beli Saacke cég gyármányismertetőjéből, vagy pl. GB 2 108 650 sz. és az FR 2 522 115 sz. nyilvánosság­ra hozatali iratból. Jóllehet így lényegében a mező­­gazdasági terményszárítás hőteljesftmény-igényei­­oek elvben megfelelő égőtípusok már megjelentek, ezen a területen mégsem tudtak elteijedni, mert mind ez ideig nem oldották meg a biztonságos és balesetmentes üzemeltetési feltételek alapkérdését, a megfelelő szénelőkészítéssei és átmeneti tárolás­sal is egybekötött üzemanyag-biztosítás kérdését ezen kis - és közepes teljesítménykategóriájű, el­szórt telepítésű terményszárító üzemek létesítési és üzemeltetési költségszintjéhez illeszkedő gazdasá­gossággal. Az utóbbi évtizedben többször kiéleződött ener­giaválság azonban egyre sürgette és sürgeti ma is az energiahordozókkal való takarékos bánásmódot, azok felhasználásának racionalizálását. Tapasztalati úton bebizonyosodott, hogy adott hőenergia-igény fedezéséhez hazai barnaszenek porított alakban történő felhasználása esetén az energiaköltség a szénhidrogénbázisú energiahordozók költségének mintegy harmada. A találmány célja olyan berendezés kialakítása, amely lehetővé teszi főként szemcsés anyagok, különösen azonban mezőgazdasági szemes termé­nyek, főként széntüzelés útján előállított hőenergiá­val történő folyamatos, szabályozott vagy szabá­lyozható forró levegős szárítását úgy, hogy egyide­jűleg eleget tesz az üzembiztonsági, balesetvédelmi és gazdaságossági követelményeknek is. A találmány szerint a kitűzött célt olyan beren­dezés kialakításával és alkalmazásával étjük el, amelynek porított szén és tüzelőolaj szabályozható keverési arányban történő elégetésére alkalmas égője van, amelynek szénpor ventilátorral megfú­­vott porított szénbetápláló vezetékére egy adagoló­­tartályból táplált szénporadagoló-csiga van csatla­koztatva, az adagolótartály elé forgócellás adagoló és porleválasztó ciklon közbeiktatásával egy elő­nyösen ventilációs (verőlapátos) malom van beépít­ve, a malomhoz bemenőoldalon egy felvonós el­­őtartályhoz csatlakozó vibrációs adagoló van hoz­zárendelve, az égő teréből a malom elé egy szántó­levegő-vezeték van visszavezetve, és a porleválasz­tó ciklonból kivezetett légvezeték a szárítólevegő­vezetékre van visszacsatolva. A berendezés célsze­rűen egy központi szabályozóval is cl van látva, amelyre legalább a malomtól a porleválasztó cik­lonhoz vezető szállító vezetékbe beiktatott porított szén porhőmérséklet-érzékelők vannak ' jel­adódként csatlakoztatva. Kísérleti üzemben sike­resen vizsgázott egy olyan berendezés, amelynek iker kiképzésű kéttomyos terményszárító tornyaiba beépített, egy közös adagolótartályról egy-egy szénporadagoló-csigával táplált, külön-külön vezé­relt két független égője van. A találmány szerinti berendezés a mindenkori hőkezelendő, főként szárítandó terméktől, annak kiindulási és előírt vég- vagy közbenső állapotjel­zőitől függő méretezésű célberendezésként alakít­ható ki. Felismerésünk szerint a berendezés el­őnyösen adaptálható szinte az összes ismert és el­­terjedten használt mezőgazdasági terményszárító­hoz. Ehhez általában az égő(k) cseréje alkalmas, e célra kifejlesztett kombinált porított szén/fűtőolaj (adott esetben gáz-) tüzelésű égő(k)re, valamint 5 10 15 20 25 00 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents