196988. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3H-1,2,4-triazol-3-tionok előállítására
3 196 988 4' 152 *C-on olvadó nagy, színtelen, lemezes kristályokat kapunk. ‘H-NMR (CDC13: 6 3,67 (s, 3, CH3), 3,82 (s, 3, CI13), 7,50 (m, 2, aromás), 8,75 (m, 2, aromás). 4. példa 2,4-Dimctil-l-(2-ticnoil)-tioszctmkarbazid 3,75 g (3.15X10-2 mól) 2,4-dimetil-tioszemikarbazidnak 30 ml piridinnel készített oldatához szobahőmérsékleten, keverés közben cseppenként hozzáadunk 3,20 ml (2.99X10-2 mól) 2-tiofén-karbonilkloridot. Egy éjszakán át való keverés után a piridint csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, és a koncentrátumot vízzel kezeljük. A visszamaradó félszilárd terméket etil-acetáttal extraháljuk, az extraktumot telített NaCl oldattal mossuk, majd vízmentes Na2S04 felett szárítjuk. A szárítószert szűréssel eltávolítjuk, a szűrletet csökkentett nyomáson bcpánoljuk, a visszamaradó enyhén sárgás szilárd anyagot Et20-val kezeljük, a szilárd anyagot szűréssel egyesítjük, és ily módon 4,7 g (68 t%) színtelen terméket kapunk, melynek olvadáspontja 176-178 -C 5. példa 2,4-Dimetil-5-(2-tienil)-3H~ 1,2,4-triazol-3~tion 4,7 g (2,0X10-2 mól) 2,4 - dimetil - 1 - (2 - tienoil) - tioszemikarbazid és 200 ml 1 mólos vizes NaHC03 (2.00X10-2 mól) oldat elegyét keverés közben, visszafolyatási hőmérsékleten 6 órán át melegítjük. Ezután a reakcióelegyet néhány órára hűtőszekrénybe tesszük, majd a kivált csapadékot szűréssel egyesítjük és izopropanolból kristályosítjuk. így 3,6 g színtelen, tűskristályos terméket kapunk. Olvadáspont: 128—129 ’C. Kitermelés: 83 t%. ‘H-NMR (CDC13: 6 3,80 (s, 3, CH3), 3,88 (s, 3, CH3), 7,2 (m, 1, aromás), 7,48—7,57 (m, 2, aromás). Standard laboratóriumi módszerek használatával a farmakológiai sajátságok és relatív hatásosság könnyen meghatározhatók. Az alkalmazandó adagok nagyságát az általánosan használt módszerekkel egyszerűen meghatározhatjuk úgy, hogy összehasonlítjuk más klinikailag jólismert antidepreszszáns szerekkel. Például egy szokásos módszer a rezerpin hatására létrejövő ptosis (szemhéjcsüngés) meggátlására történő vizsgálat egereken és patkányokon. Ezekben a vizsgálatokban az egereket és patkányokat lemérjük, majd külön-külön drótháló ketrecben helyezzük el, és az állatoknak beadjuk a vizsgálandó anyagot vagy a hordozóanyagot. Meghatározott idő miílva a patkányoknak 4 mg/kg mennyiségű, 4 mg/ml koncentrációjú ecetsavas rezerpin oldatot adunk szubkután, az egereknek pedig 0,2 mg/ml koncentrációjú ecetsavas rezerpin oldatból 2 mg/ kg adagot adunk intravénásán a farokvénába. 90 perccel később mindegyik állatot plexiburán át megfigyeljük. Akkor tekintjük a szemhéjcsüngést megakadályozottnak vagy késleltetettnek, ha mindkét szem zártsága a megfigyelés 30 mp-e alatt 50%-osnál kevesebb. Az ED30 az a hatóanyagmennyiség, amely a vizsgált állatok 50%-ánál jelentősen megakadályozza a szemhéjcsüngés létrejöttét. Ezekben a vizsgálatokban az itnipramin EDJ0 értéke 2,6 mg/kg patkányok esetében. (Az alkalmazott előkezelési idő 30 perc). Egerek esetében az imipramin ED30 értéke 4,1 mg/kg, 60 perces előkezelési idő esetén. Egy másik módszer az antidepresszáns aktivitás értékelésére az RO-4-1284+ által indukált hipotermiánál az antagonista hatás vizsgálata. (+Niemegeers, Carlos, J. E. „Antagonism of Reserpine — Like Activity” (szerk.: S. Fielding and Lal, kiadó: Futura 73—98. oldal). Ebben a vizsgálati módszerben hím egereket használunk, melyeket lemérünk és egyenként drótháló ketrecekben helyezünk el. Feljegyezzük minden egyes egér véglxSHiőmérsékletét mielőtt a vizsgálati vegyülcllcl vagy a hordozóanyaggal kezeljük őket. Meghatározott idő múlva az egereket 20 mg/kg i.p. dózisokkal kezeljük az RO-4-1284 2 mg/ml hatóanyag-tartalmú desztillált vizes oldatából. Ezután 30 percre az egereket egy hideg szobában helyezzük el (2,2 *C), majd visszavisszük őket 30 percre szobahőmérsékletre. Ekkor (60 perccel az RO-4-1284-gyel való kezelés után) ismét feljegyezzük minden egyes egér végbélhőmérsékletét. Ilyen körülmények között az RO-4- 1284 10—12 *C végbélhőmérséklet-csökkenést okoz. A kontroll csoportokból tíz RO-4-1284-gyel kezelt egérnek a végső hőmérsékletét számos kísérletből összesítjük, és így képezzük 100 egér „történeti kontrollját”. Ezt a kontrollértéket periodikusan felfrissítjük a legrégebbi adatok helyettesítésével. Minden hatóanyagot, amelynek hatására a kezelt állat végső hőmérséklete RO-4-1284-gyel végzett kezelés után +2 SD-vcl (standard eltérés) nagyobb mértékben tér el az RO-4-1284 történeti kontrolljában kapott átlagtól, úgy tekintjük, hogy szignifikánsan gátolja az RO-4-1284 hipotermiás hatását. Ebben az esetben az EDJ0 az a hatóanyag-menynyiség, amely a kezelt állatok 50%-ában szignifikánsan gátolja az RO-4-1284 hipotermiát előidéző hatását. 60 perc előkezelési időt és a fenti értékelési módszert alkalmazva a dezipramin esetén ED30- re 0,1 mg/kg i.p.; imipramin esetén ED30 1,8 mg/ kg i.p.; Catron esetén ED30 0,7 mg/kg i.p.-nek adódott. A találmány szerinti eljárással előállítható 2,4 - dimetil - 5 - (2 - tienil) - 3H - 1,2,4 - triazol - 3 - tiont hatóanyagként tartalmazd készítménnyel ugyanezeket a vizsgálatokat elvégezve, az alábbi eredményeket kaptuk: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
