196983. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új biciklusos 5-hidroxi-7-szubsztituált-3,4-dihidro-2H-benzopiránok tetralin származékok és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

5 196 983 6 szál összekapcsolt energikus hirtelen lökés. Néhány esetben a végpont kevéssé élénk a gyógyszerkeze­­lés után. A szövetkárosodás megelőzése céljából a kísérletet 10 másodpercen belül befejezzük és a farkot eltávolítjuk a vízfürdőből. Egy válasz lap­pangást jegyeztünk fel a legközelebbi 0,5 másod­perctől kezdve másodpercenként. Egy oldószer­­kontrolit és szabvány hatásvizsgálatot végeztünk a screeneléssel egyidejűleg. Ha a tesztvegyület hatása nem tért vissza a 2 órás tesztidőpontban az alapér­tékekhez, 4 és 6 óra múlva meghatároztuk a válasz lappangásokat Az utolsó mérést 24 óra múlva vé­geztük, ha a hatást még észleltük a tesztnap végén. Kémiai fdjdalomérző ingereken alapuló teszt A fenil-benzokinon irritdcióval kiváltott rángds elnyomása 5 Carworth Farms CF—1 egérből álló csoporto­kat szubkután vagy orálisan előkezelünk sóoldattal, morfinnal, koderinnel vagy a tesztvegyülettel. 20 perccel (szubkután kezelés után) vagy 50 perccel (ha a kezelés orálisan történt) később minden cso­portot beoltunk intraperítoneálisan fenil-benzoki­­nonnal, egy ismert hasgörcsöt kiváltó szerrel 5 per­cen át. Megfigyeltük, hogy 5 perccel az injekció után ránganak-e az egerek. Meghatároztuk a rán­­gások gátlását a gyógyszeres előkezelések hatására: MPES0. Nyomással kiváltott fájdalomérző ingereken alapuló teszt A Haffner farokszorító módszer hatása Haffner, Experimentelle Prüfung Schmerzstillen­der Milt. Deutsch. Med. Wschr. 55, 731—732 (1929) módosított eljárását használtuk, hogy meg­állapítsuk a tesztvegyület hatását a farok szorító in­gerrel kiváltott agresszív támadó reakciókra. 50— 60 g súlyú hímnemű albínó patkányokat használ­tunk a Charles River (Sprague-Dawley) CD törzsből. A gyógyszerkezelés előtt és 0,5, 1, 2 és 3 órával a kezelés után egyfokú Hopkins 6,25 cm-es „buldog” csipeszt csiptettünk a patkány farkának ideggyökerére. A kísérlet vége világos támadó és harapó viselkedés az inger irányában, és a támadás lappangását már másodpercek múlva jegyeztük. A csipeszt 30 másodperc múlva eltávolítjuk, ha még támadás nem lépett fel és a válasz lappangását 30 másodpercként jegyeztük feL A morfin hatása 17,8 mg/kg (i.p.). Elektromos fdjdalomérző ingereket alkalmazó teszt Rándulás, ugrás teszt A Tenen, Psychopharmacologia, 12, 278—285 (1968) rándulás, ugrási módszer módosított válto­zatát használtuk a fájdalomküszöbök meghatározá­sára. 175—200 g-os Charles River (Sprague-Daw­ley) CD törzsű hímncnuT albínó patkányokat hasz­náltunk. A gyógyszeradagolás előtt mindegyik pat­kány lábát 20%-os glicerin-sóoldatba merítettük. Az állatokat ezután egy kamrába helyeztük és így 1 másodperces sokkot alkalmaztunk az állatok lábá­nál egy sorozatban, és a sokkok intenzitását 30 má­sodpercenként növeltük. Az intenzitások: 0,26; 0,39; 0,52; 0,78; 1,05; 1,31; 1,58; 1,86; 2,13; 2,42; 2,72 és 3,04 mA. Az állatok viselkedését ki­értékeltük a) rándulás, b) nyikkanás, c) ugrás vagy gyors mozgás kategóriák alapján a sokk kezdetén. Egyetlen növekvő intenzitású sokksorozatot alkal­maztunk az egyes patkányoknál a gyógyszerkezelés előtt és 0,5; 2,4 és 24 órával a gyógyszerkezelés után. A teszteredményeket a maximális lehetséges ha­tás %-ában fejeztük ki: MPE%. Az egyes csopor­tok MPE%-át statisztikusan vetettük össze a stan­dard MPE%-val és gyógyszer előtti kontrollérté­­kekkel. Az MPE% kiszámítása a következőképpen történt: tesztidő—kontroll idő MPE%=---------• -----x 100. kikapcsolási idő-kontroli idő Mint említettük, a találmány szerint előállított vegyületek különösen hasznos hányás- és szédülés­­ellenes szerek emlősöknél. Különösen hasznosak a neoplasztikus szerek által kiváltott hányás és szé­dülés ellen. Az (la) általános képletű vegyületek antiemeti­­kus tulajdonságait nem érzéstelenített, nem megfé­kezett macskákon határoztuk meg Proc. Soc. Exmp. I. BioL és Med. 160, 437-440 (1979) módszere szerint. Prosztaglandin E2 hasmenés antagonizmus egéren A találmány szerinti vegyületek hasmenés elleni hatását Dujani és társai Eurojxum Jour. Pharmacol. 34, 105—113 (1975) módosított módszerével ha­tároztuk meg. A módszer megbízhatóan idéz elő hasmenést egyébként kezeletlen egereken 15 per­cen belül. Előkezelt állatokat, melyeknél nem lép fel hasmenés, védettnek tekintünk, a tesztvegyület hatására. A tesztvegyület által kiváltott székreke­dést előidéző hatást „minden vagy semmi” válasz­ként mérjük. A hasmenést vizes formátlan széklet­ként definiáljuk, amely igen különbözik a normális széklettől, amely jól formált, szilárd és viszonylag száraz darabokból áll. Charles River CB-I törzsű hfmnemű albínó ege­reket használtunk. Csoport ketrecekben tartottuk az állatokat, és az érkezést követő 1 héten belül vizsgáltuk őket A tesztállatok súlya 20-25 kg. A pelletált patkányeledel ad libitum állt rendelkezésre a teszt előtt 18 órával, akkor megvontuk a táplálé­kot. Az állatokat megmértük és azonosítási jellel lát­tuk el. Minden kezelési csoportban 5 állatot hasz­náltunk. 20-25 g-os egereket helyeztünk a csoport ketrecekbe és a tesztelés előtti éjjel éheztettük az állatokat. Viz ad libitum rendelkezésre állt. Az ál­latokat a gyógyszerkezelés után egy órával 0,32 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents