196983. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új biciklusos 5-hidroxi-7-szubsztituált-3,4-dihidro-2H-benzopiránok tetralin származékok és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

7 . 196 983 8 mg/kg i.p. PGEj-vel ingereltük 5% etanolban, majd azonnal 15X15X18 cm-es átlátszó akrildobo­­zokba helyeztük egyenként az állatokat. Egy el­dobható papírkarton lapot helyeztünk a dobozok aljára a hasmenés megállapítása céljából egy „min­den vagy semmi” kiértékelési módszerrel a 15. perc végén. Egy oldószeres és PGEj-es kezelési csoport szolgált minden tesztláp végén kontrollként. Az adatokat a legnagyobb valószínűség módszerét al­kalmazva lineáris regresszióval analizáltuk. Egy komputerprogram kinyomtatta a lineáris regresszió eredményeit, beleértve a szabadságfokokat, a négy­zetösszegeket, az átlag négyzeteket és az Fc5 és Chi négyzet kritikus értékeket. Ha a regresszió szignifi­káns, kiszámítjuk az ED30, ED50, ED70 és ED,,, ér­tékeket, a 95%-os megbízhatósági limiteket. A találmány szerint előállított vegyületek hatásos analgetikumok, hasmenés, hányás és szédülés elleni szerek orális és parenterális adagolásra. Az adago­lásra alkalmas gyógyszerformák gyógyászatiig el­fogadható hordozót is tartartalmaznak az adagolás módjától függően. Adagolhatók tabletta, pirula, por, szemcse formájában, és tartalmazhatnak ke­ményítőt, tejcukrot, agyagfajtákat stb. Ugyanilyen segédanyagokkal vagy hasonlókkal kapszulák for­májában is adagolhatók. Előállíthatok orális szusz­penzió, oldat, emulzió, szirup vagy elixir formájá­ban is, melyek ízesítő- vagy színezőszereket tartal­mazhatnak. Orális adagolásra a tabletta vagy kap­szula 0,01—100 mg hatóanyagot tartalmazhat előnyösen. A szuszpenziót és oldatot, különösen ha Rj hidrogénatomot jelent, általában használat előtt készítjük el, hogy a gyógyszerstabilitási problémá­kat, pl. oxidáció vagy szuszpenzió és oldatstabilitási problémákat, pl. kicsapódás, elkerüljük a tárolás során. Ilyen célra általában száraz, szilárd készít­ményeket használunk, melyet átalakíthatók injektá­lás céljára. Az orvos határozza meg a dózist, amely függ a beteg korától, súlyától és reakciójától és az adago­lás űtjátóL Általában a kezdeti analgetikus dózis és a szédülés megelőzésére és kezelésére szolgáló kez­deti dózis felnőtteknél naponta 0,01—500 mg egy­szer vagy osztott dózisokban. Sok esetben nem kell túlszárnyalni a napi 100 mg dózist. Az előnyös na­pi orális dózis 0,01—300 mg, előnyösen 0,1—50 mg/kg. Az előnyös parenterális dózis 0,01—100 mg/nap, előnyösen 0,01—20 mg/nap. Teszteredmények A következő táblázat az (la) általános képletű vegyületek analgetikus és hasmenésellenes hatását mutatja egéren. Valamennyi eredményt a fent leírt módszerekkel kaptuk (11. oldal, 10. oldal, 13. ol­dal). 1. példa Sósav addícióssó-képzés általános leírása A megfelelő (la) áltulános képletű szabad bázist, ahol Q jelentése bázikus nitrogéntartalmú csoport, éteres oldatába vízmentes sósavat vezetünk egy mól feleslegben és a kapott csapadékot elkülönít­jük és megfelelő oldószerből, pl. metanolból és éterből átkristályosítjuk. Hasonló módon alakítjuk át az (la) általános képletű szabad bázisokat meg­felelő hidrobromiddá, szulfáttá, nitráttá, foszfáttá, acetáttá, butiráttá, citráttá, malonáttá, maleáttá, fu­­maráttá, maláttá, glikoláttá, glükonáttá, laktáttá, szaliciláttá, szulfoszaliciláttá, szukcináttá, pamoáttá és tartarát sóvá. A sók előállítása nem tartozik az oltalmi körbe. 2. példa 5-benzil-oxi-4-ciano-2,2-dimetil-7- (1,1-dimetil-heptil)-3,4-dihidro-2H-benzo[b]pirán A) 5 g (12,3 mmol) 5 - benzil - oxi - 2,2 - dime­­tiI-7 - (1,1 - dimetil - heptil) - 3,4 - dihidro - 2H - benzo[b]pirán - 4 - on és 20 ml benzol elegyet nitrogén áramban keverünk. A kapott oldathoz 2,04 ml trimetil-szilil-nitrilt, 80 mg cink-jodidot adunk, és a keverést még 3 óra hosszat folytatjuk szobahőmérsékleten. 16 ml piridint és foszforoxi­­kloridot adunk 9,4 g mennyiségben hozzá, és a ka­pott elegyet három és fél óra hosszat melegítjük visszafolyató hűtő alatt, majd lehűtjük szobahő­mérsékletre, jég és 35 ml koncentrált sósav elegyé­­re öntjük. A kapott elegyet etil-acetáttal extrahál­juk, magnézium-szulfáttal extraháljuk, és az oldó­szert vákuumban lepároljuk. 5,63 g olajat kapunk, melyet szilikagél oszlopon kromatografálással tisz­títunk, hexán és etiléter elegyével eluálunk. Az ol­dószert a terméket tartalmazó frakciókból lepárol­juk és így 3,93 g 5 - benzil - oxi - 4 - ciano - 2,2 - dimetil - 7 - (1,1 - dimetil - heptil) - 2H - ben­­zo[b]piránt kapunk. A fenti módszert megismé­telve ötszörös méretben 24,5 g nyersanyagot ka­punk, melyet szilikagélen tisztítva a végtermék 19,06 g. 'H-NMR (CDClj) ppm (delta): 5,05 (s, 2H, 6,10 (s, 1H), 6,35 (s, 2H), 7,20 (m, 5H). b) 418 mg (1 mmol) A) részben leírt módon ka­pott telítetlen nitrilt, 486 mg magnéziumforgácsot, 15 ml metanolt és 5 ml tetrahidrofuránt nitrogén áramban egész éjjel keverünk szobahőmérsékleten. Az elegyet jégben lehűtjük, a lombikhoz vizet adunk, hogy így idézzük elő a kicsapást. Az elegy pH-ját 3-ra állítjuk, sósav adagolásával, és a kapott tiszta oldatot etil-acetáttal extraháljuk. Az extrak­­tumokat vízzel, telített sóoldattal mossuk és mag­nézium-szulfáttal szárítjuk. Az oldószert csökken­tett nyomáson lepároljuk, és így 422 mg nyerster­méket kapunk, melyet szilikagél oszlopon kroma­tografálással tisztítunk. Eluálószerként hexán és etiléter elegyét használjuk. Az összeöntött termék­frakciókat bepároljuk és így 294 mg (70%) cím szerinti terméket kapunk. ’H-NMR (CDClj) ppm (delta): 4,00 (t, 1H), 5,10 (s, 2H), 6,40 (s, 2H), 7,30 (m, 5H). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents