196970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás /azolil-fenoxi-metil/-keton származékok szervetlen fémsókkal képzett komplexeinek előállítására

1 196970 2 A találmány szerinti eljárás (azolil-fenoxi-metil)­­keton-származékok szervetlen fémsókkal képzett komplexeinek előállítására vonatkozik. A komplexek fungicid tfpusü növényvédőszer hatóanyagok és elsősorban lisztharmat ellen hatéko­nyak. Az (azolíl-fenoxi-metil)-keton-származékok szer­vetlen fémsókkal alkotott komplexeit ügy állítják elő, hogy az (azolil-fenoxi-metil)-keton-származékra ad­­dicionálják a megfelelő komplexképző fémsót. A szakirodalomban az addíciós reakcióhoz szüksé­ges (azolil-fenoxi-metil)-keton-származékok előállí­tására számos módszer ismeretes. Az ipari megvaló­sítás szempontjából szóba jöhető eljárásokat az jel­lemzi, hogy a megfelelő (klór-metil)-ketont fenol­származékkal kondenzálják, majd az így kapott (fenoxi-metil)-ketont kinyerés nélkül szulfuril-klo­­riddal klórozzák. A klórozás termékét, a (fenoxi­­klór-metil)-ketont ugyancsak kinyerés nélkül reagál­­tatják azollal. A 176 059 lajstromszámü magyar sza­badalmi leírás kiviteli példája szerint ez utolsó reak­ció ideje (toluolban végrehajtva az 1 - klór - 1 - (4 - klór - fenoxi) - 3,3 - dimetil - bután - 2 - on és 1,2,4- triazol kondenzációja) 6 óra. A kondenzációs reakció melléktermékeként képződő triazolil-bidrogén-klo­­ridból a triazol regenerálása csak körülményesen, rossz hozammal végezhető és erősen szennyezett tria­­zolt eredményez. Az (azolil-fenoxi-metil)-keton származékok szer­vetlen fémsókkal alkotott komplexeit úgy állítják elő, hogy a fentiek szerint előállított (azolil-fenoxi-metil)­­ketont a 171714 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás kiviteli példái szerint etanolos oldatban elegyí­tik a megfelelő fémsóval, majd vákuumban lehajtják az oldószert. Ezután, ha a fémsó mangán (ll)-diklo­­rid-tetrahidrát, akkor éterben, ha pedig magnézium­­dikiorid-hexahidrát, akkor acetonban oldják fel a maradékot és mindkét esetben 15 óráig kevertetik A kristályos terméket szűréssel nyerik ki, az első eset­ben 76%, az utóbbi reakciónál 90% hozammal. Találmányunk célja az (azolil-fenoxi-metil)­­keton-származékok szervetlen fémsókkal képzett komplexei előállításának egyszerűsítése, kevesebb kémiai lépésben való előállítása. Felismerésünk lényege, hogy a megfelelő (azolil­­fenoxi-metil)-keton előállítását követően annak ki­nyerése nélkül is közvetlenül nyerhetjük szervetlen fémsóval alkotott komplexét oly módon, hogy a (fenoxi-halogén-metil)-ketont fém-azoliddal addici­­onáltatjuk. A találmány szerinti addíciós reakción alapuló el­járás egyik kiindulási anyaga a (fenoxi-halogén­­mctil)-keton, amelynek előállítására számos eljárás ismert. A (fenoxi-metil)-keton halogénezését bróm­­mal végzik a 165 782 lajstromszámú magyar szaba­dalmi leírás szerint, míg szulfuril-kloriddal a 176 059 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerint tolu­olban vagy diklór-etánban, a 2720868 NSZK-beli közzétételi irat szerint pedig szén-tetrakloridban. Az új addíciós reakció másik ágense a féin-azolid. Ennek előállítása szintén ismert, a réz-di( 1,2,4- triazolid)-ot, mint a vegyüleícsalád első felismert tag­ját Fellizzari, G. és Cuneo, G. írták le [Gazz. Chim. Ital, 1894,24 (1)499—511]. Az előállítására Paoliní, A. D. és Goria, R. dolgozott ki módszert (Gazz. Chim. Ital. 1932,62 1048—53), amelyet Motomichi és munkatársai (Inorg. Chem. 1965, 4 (5) 626—8] módosítottak. Az eljárás lényege, hogy az 1,2,4- triazol vizes oldatához ammóniás réz (Il)-szulfát ol­datot adnak. A kiváló csapadékot két óra állás után kiszűrik és vízzel mossák. A terméket feloldják am­mónia oldatban és az ammóniát hagyják elillanni. így kapják a mágneses momentum vizsgálatokhoz hasz­nált mintát. A rézszármazék mellett a kobalt-, nikkel- és cink-diazolid-származékokat Sell, F. és Rodrion, J. [Instus Liebigs Ann. Chem. 1974, (11), 1784—8] írja le. A találmány szerint az (I) általános képletű (azolil­­fenoxi-metil)-keton származékok szervetlen fémsó­val alkotott komplexeit — ahol Me jelentése réz-, cink-, mangán- vagy magnéziumatom, Y halogén­atom, nitro-, ciano- vagy fenil-csoport, Az imidazol-1-il vagy 1,2,4-triazol-l-il-csoport, R 1—4 szénato­mos alkil- yagy fenilcsoport, A klór- vagy brómatom, a értéke 0,1,2 vagy 3, m értéke 1 vagy 2—úgy állítjuk elő, hogy a (II) általános képletű (fenoxi-halogén­­metiI)-keton — ahol A, Y, R jelentése és a értéke a fenti — 1 mólját valamely (III) általános képletű fém­­azolid — ahol Az és Me jelentése a fenti—0,5—0,494 móljával reagáltatjuk poláros aprotikus oldószerben. A reakcióelegyet forráshőmérsékletén 10—30 órán keresztül forraljuk. Adott esetben kálium-jodid vagy réz(I)-jodid katalizátort alkalmazunk, majd a végterméket szűréssel vagy bepárlással nyeljük ki. A találmány szerinti élj árással tehát egyrészt egy lé­pésben nyerjük a (fenoxi-halogén-metil)-ketonból az (azolil-fenoxi-metil)-keton szervetlen fémsóvtl kép­zett komplexéi, másrészt elmarad az azolil-hidrogén­­halogenidből az azol regenerálásának hosszadalmas, rossz hozamú művelete. A találmány szerinti megoldást a következő példá­kon mutatjuk be. 1. példa Bisz[l-(1,2,4-triazol-l-il)-l - (4 -klór-fenoxi)-3,3-dimetil-bután-2-on]­­réz(II)-dibromid előállítása 7,12 g 1 - bróm -1 - (4 - klór - fenoxi) - 3,3 - dimetil - bután - 2 - ont (20 mmól) 100 ml acetonitrilben 2,10 g réz-di(l,2,4-triazolid)-dal (10,5 mmól) forraljuk 0,1 g réz(I)-jodid jelenlétében 26 óráig. A zagyot hagyjuk lehűlni és hidegen kiszűtjük a melléktermé­ket, majd végül csökkentett nyomáson az oldószert lepároljuk. így 7,5 gzöld színű, olajos termékhez ju­tunk, amely 1-2 nap állás után kikristályosodik. A termék hozama 83,5%, op.: 113—14 *C. 1 -bróm-1 -(4-klór-fenoxi)-3,3-dimetil­­butdn-2-on előállítása 3 nyakú gömblombikba, amely el van látva keverő­­vcl, hőmérővel, csepegtető tölcsérrel bemérünk 0,1 mól (22,7 g) 1 - (4 - klór - fenoxi) - 3,3 - dimetil - bu­tán - 2 - ont és 0,11 mól (8,8 g) Br2-t. Fokozatosan 140 "C-ra fűtjük és 1 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. A kapott olvadékot lehűtve 200 ml n-hexán-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents