196960. lajstromszámú szabadalom • Eljárás encainid előállítására

1 196 960 A találmány tárgya új eljárás az (I) képletű encainid előállítására. Az encainid kémiailag 4 - metoxi - 2' - [2 - (1 - metil - 2 - piperidil) - etil] - benzanilid, és azon antiaritmiás hatású 2 - fcnctil - pipcridinck csoportjá­ba tartozik, amelyek a fenilgyürü őrlő-helyzetében amid szubsztituenst tartalmaznak. Az irodalomban az encainid - hidrokloridot MJ 9067 - 1 jelű anyag­ként is említik (USAN and the USP Dictionary of Drug Names, 1980, 122. old. United States Pharma­­copeal Convention, Inc. 12601 Twinbrook Parkway, Rockville, MD.20852, Library of Congress Catalog Card No. 72-88571). Az encainidnek, mint hatásos antiaritmiás szernek a klinikai értékelése jelenleg fo­lyik. Az encainid és a hozzá hasonló szerkezetű vegyüle­­tek korábbi szintézisét a következő irodalmi helyeken írták le: Dykstra, S. J. és munkatársai, J. Med. Chem. 15, 1015- 1020 (1973); Dykstra, S. J. és Minielli, J. L., 3 931 195 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (1967. 01. 06.), 4 000 143 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (1978. 12. 28.), 4 064 254 számú amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírás (1977. 12. 20.); Byrne, J. E. és munkatársai, J. Pharmacology and Experimental Therapeutics, 200, 147- 154 (1977). A fentiekben említettől eltérő, másik eljárást ismer­tetnek a 4 394 507 számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírásban (1983. 07. 19.). A jelen találmány szerinti eljárás különbözik az ismertektől, és előnyei a találmány leírásából nyilván­valóak. Aromás aldehidek és kvaterner alfa - pikoiinium - halogenidek kondenzációjával a következő publikáci­ókban foglalkoztak: a) Horwitz, J. Org. Chem. 21, 1039- 1041 (1956), b) Stanek és munkatársai, Chem. Abstracts 49, 314h (1955); c) Phillips, J. Org. Chem. 12, 333-341 (1947). A fenti cikkekben ismertetett és tárgyalt kondenzá­ciós eljárás orto - nitro - benzaldehid esetében nem megy könnyen végbe, 40% vagy annál is kevesebb kondenzációs termek keletkezik. Az emlitell közleményekben és a szakirodalomban nincs semmi, ami ajánlaná vagy kézenfekvővé tenné a jelen találmány szerinti új eljárást. A találmány tehát az (I) képletű encainid vagy savaddíciós hidroklorid sójának alfa-pikolinból, o - nitro - benzaldehidből és anizoil-kloridból való elő­állítására vonatkozik. Az 1. ábra az encainid könnyen hozzáférhető anya­gokból kiinduló, találmány szerinti előállítási eljárá­sát mutatja be. A jelen találmány célja olyan encainid szintézis kidolgozása volt, amely minimális számú lépést tartal­maz, és o - nitro - benzaldehidből indul ki, amely a kereskedelemben nagy mennyiségben kapható. A ta­lálmány másik célja a drága nemesfémek felhasználá­sa szempontjából gazdaságosabb eljárás kidolgozása volt, mivel például az ismert eljárások két hidrogéne­­zési lépést és/vagy palládium- és platinakatalizátor alkalmazását teszik szükségessé. Végül a találmány szerinti eljárás célja volt az is, hogy a végterméket tiszta, fehér, szilárd anyag formájában állítsa elő, amely egyébként az ismert eljárásokkal csak a rózsa­szín különböző árnyalatainak megfelelő színben kap­ható. A találmány céljait az alábbiakban részletesen is­mertetett eljárással értük el. A reakcióvázlaton szemléltetett eljárás első lépése az o - nitro - benzaldehid és a pikoiinium - metil - szulfát - só (V, dimetil-szulfátból és alfa-pikolinból in situ előállítva) kondenzációja. A szokásosan alkalma­zott metil - halogenidek helyett a dimetil - szulfáttal való kvaternerezés elősegíti az aldehid és alfa-pikolin kondenzációját, és a (IV) képletű alkohol magas ho­zamban képződik. A reagáló anyagokat közömbös szerves oldószerben, például metilén-kloridban egy­szerűen összekeverjük, és a (IV) képletű alkohol ter­méket, amely magas, 92-S>4%-os hozamban képző­dik, szűréssel könnyen elkülönítjük. Úgy tűnik, hogy ez a gyors, nagyhozamú kondenzáció, amely alfa­­pikolin és o - nitro - benzaldehid esetében az ismert eljárások szerinti 50 órás ecetsavanhidridben való for­ralás helyett két óra alatt szobahőmérsékleten végbe­megy, a dimetil-szulfát kvaternerező szerként való használatának tudható be. Annak érdekében, hogy a kondenzációs reakció hozamának ilyen nagymértékű javulását hasznosít­suk, a (IV) képletű vegyület (III) képletű vegyületté való gyenge eredménnyel járó dehidratálásának kér­dését kellett megoldani. A (IV) képletű vegyület (III) képletű vegyületté való dehidratálására vonatkozó kísérletek a kvaterner halogenidsók, különösen a bro­­mid esetében alkalmazotthoz hasonló körülmények közölt, nagy nehézségekkel és alacsony hozammal jártak. Később felfedeztük, hogy ha az ecetsav - ecet­­savanhidrid dehidratáló elegyhez katalitikus mennyi­ségben kálium-acetátot adunk, a (III) képletű olefin 90%-osnál magasabb hozamban képződik. Ez a (III) képletű olefin termék, mint látható, alkalmas arra, hogy mindhárom funkciós molekularészét (nitrocso­­oort, olefinkötés és piridiniumcsoport) egyidejűleg re­dukáljuk az encainid molekula szükséges funkciós nolekularészeivé. Ezeket a redukciókat egyidejűleg az eljárás 3. lépéseként katalitikus hidrogénezéssel, plati­­íafém katalizátor alkalmazásával valósítjuk meg, így a (II) képletű diamin közbenső terméket kapjuk. \ hidrogenezést a (III) képletű vegyület alkoholos, előnyösen 95%-os etanolos oldatában végezzük. A (II) képletű diamint semlegesítés és vízzel nem ele­gyedő oldószerrel, például metilén-kloriddal végzett extrakció után olaj formájában különítjük el. Továb­bi előny, hogy az ebből a lépésből visszanyert platina­­katalizátor az ismert eljárásoktól eltérően nem mérge­zett jelentősen, és újra felhasználható. Az utolsó reakcióinüvelet (4. lépés) eredményeként a kívánt végterméket, encainid - hidrokloridot ka­punk fehér szilárd anyag formájában^ amely az ismert eljárásokkal kapott termékben megjelenő szennyező rózsaszín elszíneződéstől mentes. Felismertük, hogy a (II) képletű vegyület nagytisztaságú encainid - hidrok­­briddá való alakítását úgy valósíthatjuk meg, hogy a (II) képletű diamin közbenső termék megfelelő szer­ves oldószerben, így acetonban, acetonitrilben vagy alkoholban készített oldatához egyszerűen hozzáad­­j rk az anizoil-kloridot. Erre a célra az olyan oldószer a megfelelő, amelyben a (II) képletű vegyület és az anizoil-klorid oldódik, de az encainid - hidroklorid rém. Az alkoholok közül a 2 —5 szénatomos alkano­­lok, így a propanol, butanol stb. jöhet számításba. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents