196829. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 11 béta-(4-izopropenil-fenil)-ösztra-4,9-diének és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
1 2 A fentieken túlmenően az új vegyületek hormonfüggő karcinómák kezelésére is fel lehet használni. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületeknek még antiglukokortikoid aktivitásuk is van, ennélfogva alkalmasak a kortikoidok által indukált /avarok (pl. glaukóma) gyógyszeres kezelésére, valamint az olyan mellékhatások ellen, melyek glukokortikoidokkal végzett hosszas kezelés során szoktak bekövetkezni (Cushing-szindróma). További alkalmazási területként még a glukokortikoidok fokozott kiválasztására visszavezethető zavarokat nevezzük meg, mindenek előtt az elhízást (adipositas), az érelmeszesedést (arteriosclerosis), a magas vérnyomást (hypertensio), a csontritkulást (osteoporosis), a cukorbetegséget (diabetes), valamint az álmatlanságot (insomnia). Felismertük azt is, hogy az (I) általános képletű új vegy öleteknek — meglepő módon — nemcsak igen jó antigesztagén és antiglukokortikoid hatásuk van, hanem ezeknél az említett kétféle hatás elkülönülését is érzékelni lehet. Az antigesztagén hatás jellemzésére az abortiv hatást határozzuk meg. A kísérleteket kb. 200 g testsúlyú nőstény patkányokon végezzük. Pároztatás után a terhesség bekövetkezéséről a hüvelykenetben kimutatható spermiumok kimutatásával győződünk meg. A spermiumok kimutatásának napját tekintjük a graviditás első napjának (d. 1 p. c.) Az állatok kezelését a vizsgálni kívánt anyaggal, illetve az oldószerrel a blasztociták beágyazódása (nidációja) után végezzük (d 5 p. c. - d 7 p. c.). A graviditás kilencedik napján (d 9 p. c.) az állatokat leöljük és méhüket implantátumokra, valamint reszorpciós helyekre nézve megvizsgáljuk. Minden egyes méhről fényképfelvételeket készítünk és az implantátumok hiányát elvetésének (abortusz) értékeljük. A vizsgálandó anyagokat benzil-benzoát és ricinusolaj 1 : 9 arányú keverékében oldjuk. A vehikulum térfogata egy-egy dózisnál 0,2 ml és a beadás szubkután (s. c.) történik. A találmány szerinti vegyületek előnyös voltát biológiai tulajdonságaik összehasonlításával egy táblázatban mutatjuk be. Ebben a találmány szerinti vegyületek közül a 17-(3-hidroxi-prop-l(Z)-enil)-llj3 - -hidroxi-(4-izopropenil-fenil)-4,9-ösztradién-3-on (A), míg referenciavegyületként az EP 82400025.1 számú szabadalmi leírásban ismertetett 11 ß -(4-dimetil-amino-fenil)-l lß -hidroxi-17 a -(propin-l-il)-4,9- -(10)-ösztradién-3-on, RU 38486 (B), az EP 84101721.3 számú szabadalmi leírásban ismerteit 11 ß (4-dimetil-amino-fenil)-l lß -hidroxi-17a -(3- -hioroxi-propil)-4,9(10)-ösztradien-3-on (C), valamint az EP 84730147.0 számú szabadalmi leírásban ismertetett 11 ß -(4-dimetil-amino-fenil)-17|3 -hidroxi-17 a -(3-hidroxi-prop-l(Z)-enil)-4,9(10)-ösztradién-3-on (D) adatai szerepelnek. Táblázat Abortusz-teszt terhes patkányokon Kísérleti Dózis Abortuszarány anyag mg/állat/nap abort usz-pozitív/összefc állat ___________s. c.________állatok száma/ száma A 3,0 4/4 1,0 4/4 0,3 4/4 B 3,0 4/4 1.0 2/4 0,3 0/4 C 10,0 4/4 3,0 4/4 1.0 0/4 D 3,0 4/4 1.0 4/4 0,3 0/4 A táblázat adataiból jól kivehető, hogy 0,3 mg dózisban alkalmazva csak a találmány szerinti vegyület (A) rendelkezik teljes abortiv hatással, más szavakkal kifejezve: háromszor — tízszer hatásosabb, mint a technika állásához tartozó többi vegyület. Az antiglukokortikoid hatás meghatározása céljából a találmány szerinti vegyületeknek a tirozin-aminotranszferázra gyakorolt befolyását mérjük. A kísérleti rendszer azon alapszik, hogy a tirozin-aminotranszferáz nevű májenzim (TAT) aktivitását mérjük RHC-sejtek (Rat Hepetoma Cells) tenyészetében. A nevezett enzim a tirozin átváltozásának első lépését katalizálja és mind a májban, mind a hepatómasejtekben glukokortikoidokkal indukálható. A nyers kivonatokban az aktivitást könnyűszerrel mérni lehet (lásd: Granner és Tomkins, /1979/ Meth. Enzymol. 15, 633). Az enzim a tirozin aminocsoportját 2-oxo-glutársavra alakítja át, miközben glutaminsav és p-hidroxi-fenil-piruvát keletkezik. Alkálikus oldatban a p-hidroxi-fenil-piruvátból a nála stabilabb p-hidroxi-benzaldehid keletkezik és annak abszorpcióját méljük 331 nm hullámhosszon. A TAT-aktivitás az RHC-sejtekben egy dózisfüggő indukciót mutat Cortisollal (maximális aktivitás 10 mólnál), vagy Dexamethasonnal (maximális aktivitás 10 7 mólnál). Az aktivitást az alapérték négyszeresére -hatszorosára lehet stimulálni. Kortikoiddal és antiglukorkotikoiddal egyidejűleg végzett kezelés a TAT-aktivitás csökkenését eredményezi. A találmány szerinti egyik vegyület (A) a fenti tesztben az RU 38486 (B) vegyület aktivitásának 2%-át mutatja. A (B) vegyület standard-anyagnak tekinthető (7th-lnt. Congress of Endocrinology, July 1-7, 1984, Ouebec City, Canada, Excerpta Medica, Amsterdam-Oxford - Princeton). Minthogy az (A) jelű vegyület antigesztagén hatása tízszer nagyobb mint a (B) vegyületé, ez a tény kifejezetten az antiglukokortikoid és az antigesztagén hatás jelentős elkülönülését bizonyítja. Egy további kiemelkedő tulajdonsága a találmány szerinti vegyületeknek, hogy a technika állásához tartózó vegyületekhez képest igen nagyfokú metabolikus stabilitással rendelkeznek. A találmány így az olyan gyógyszerkészítményekre is vonatkozik, amelyek gyógyszerészeti szempontból elfogadható (vagyis az alkalmazott dózisban nem toxikus) mennyiségben valamilyen (I) általános képletű vegyületet és adott esetben még szokásosan használt segédanyagokat és/vagy hordozóanyagokat tartalmaznak. A találmány szerinti vegyületeket a galenikus gyógyszerkészítés önmagában véve ismert módszereivel olyan gyógyszerkészítményekké dolgozhatjuk fel. 96 829 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
