196806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6H-izoxazolo[3,4-d]pirazolo[3,4-d]piridinek és ezen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 196 806 2 A találmány tárgya eljárás 61l-lzoxazolo[3,4-dJ- pirazolo[3,4-b]piridinek és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására. A találmány szerint (I) általános képletű vegyületeket állítunk elő, ahol R1 jelentése rövidszénláncú alkil-, adott esetben halogénatommal, rövidszénláncú alkil-, alkoxi­­vagy CF3-csoporttal helyettesített fenilcsoport, azzal a megkötéssel, hogy a helyettesítő orto­­klór- vagy -fluor-atomtól eltérő, R2 jelentése hidrogénatom, R3 jelentése'rövidszénláncú alkilcsoport, R4 jelentése hidrogénatom. A vegyületek szorongásgátló hatásúak, így a talál­mány kiterjed a vegyületeket hatóanyagként tartal­mazó gyógyászati készítmények előállítására is. A találmány kiterjed a fenti vegyületek valamennyi sztereo és optikai izomerjeinek valamint a vegyületek szolvátjainak, például hidrátjainak előállítására is. Ha külön nem jelöljük meg, akkor a rövidszén­láncú alkil megjelölés egyenes vagy elágazó láncú 1 — 4 szénatomos alkilcsoportot jelent, a rövidszénláncú alkilcsoporthoz tartozik a metil-, etil- n-propil-, izo­­propil-, n-buti-, izobutil-, szek-butil és t-butilcsoport. A rövidszénláncú alkoxiesoport 1-4 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alkoxiesoportra vonatko­zik, például metoxi-, etoxi-, n-propoxi-, izo-propoxi-, n-butoxi-, izo-butoxi-, szek-butoxi- és t-butoxi­­csoport. A halogénatom fluor-, klór-, bróm- vagy jódato­­mot jelent. A fenilcsoport szubsztituálatlan vagy helyettesí­tett fenilcsoportot jelent, a szubsztituens lehet rövid­szénláncú alkil-, rövidszénláncú alkox-, trifluormetil­­csoport, vagy előnyösen klór- vagy fluoratom, azzal a megkötéssel, hogy az fenilcsoportnak nem lehet az orto helyzetben klór- vagy fluor-szubs/.litucnsc. A találmány szerint a vegyületeket az alábbi A lé­péssel állíthatjuk elő. A szintézis során Rj; R2, R3, R4, jelentése a fenti, a lépést az 1. reakcióvázlat szemlélteti. Az (III) általános képletű vegyületek elő­állításának részleteivel kapcsolatban a következő iro­dalomra utalunk: H. Hoehn, Th. Denzel és W. fansen, J. Heterocyclic Chem. 9, 235 (1972), azzal a különb­séggel, hogy a találmány szerint (-75)-(40) °C-on végzett Grignard reakciót használunk az utolsó lépés­ben, míg Hoehn és társai kadmium-Grignard-rea­­genst alkalmaztak magasabb hőmérsékleten. A lépés Egy (III) általános képletű vegyületet hidroxil­­aminnal reagáltatunk és a (I) általános képletű vegyü­letet kapunk az 1. reakcióvázlat szerint. Ezt a ciídi­­zálási rakciót rendszerint úgy végezzük, hogy a (III) általános képletű vegyületet, hidroxilamin-hidroklori­­dot és egy megfelelő oldószert, például jégecetet melegítünk visszafolyató hűtő alatt. Az elegyhez cél­szerű savat, pl. koncentrált sósavat vagy p-toluol-szul­­fonsavat adni. Az (I) általános képletű vegyületek hasznos szo­rongásoldó szerek. A szorongásoldó hatást a benzo­­diazepin felismerési helyek és a vegyületek közvetlen kölcsönhatásából határoztuk meg egy patkányagyból származó membrán készítményen. Az I. táblázat a hatásmérési adatokat mutatja a találmány szerinti náhány vegyület esetében. Az eljárás részleteinek le­írása alább következik: Eljárás AJ Reagensek 1.0,5 mól trisz puffer, pH = 6,9 a) 78,1 g 1 1-re hígított trisz-sósav b) 60,6 g 1 1-re hígított trisz-bázis c) a trisz-HCl pH-ját 6,9-re igazítjuk 25 °C-on trisz-bázis hozzáadásával (0,5 mól trisz-puffer, pH = 6,9) d) desztillált vízzel 1:10 arányú hígítást készí­tünk (0,05 mól, pH 6,9) 2. 0,2 mól szacharóz: 200 mi re hígított 21,9 g szacharóz 3. [metil-3Hj-flunitrazepámot (70—90 Ci/mmól) kereskedelmi forrásból szerzünk be. Az IC50 meghatározásához a 3H-flunitrazepámot 80 nmól koncentrációra állítjuk be és minden kém­csőhöz 50 mikrolitert adagolunk (a végső koncent­ráció 2 nmól 2 ml kísérleti térfogatban). 4. A klonazepám HCl-t kereskedelmi forrásból kapjuk. Desztillált vízben 0,2 mmólos törzsoldatot állítunk elő. Ezt 0,1 mmól-ra hígítjuk tovább. Három kém­csőhöz 20 mikrolitert adagolunk, hogy meghatá­rozzuk a nem-specifikus kötést (végső koncentráció IX10“6 mól a kísérletben). 5. Teszt-vegyületek: A legtöbb kísérlethez 1 mmólos törzsoldatot állí­tunk elő megfelelő oldószerben és sorozatosan hígít­juk, úgy hogy a kísérlet végső koncentrációja 10"s -tői 10~8-ig mól. Minden kísérletben 7 koncentrációt alkalmazunk és a gyógyszer hatásosságától függően nagyobb vagy kisebb koncentrációkat alkalmazha­tunk. B) Szövetkészitmény Hímnemű Wistar-típusú patkányok fejét levágjuk, az agyat gyorsan eltávolítjuk. Az agykérgeket el­távolítjuk, lemérjük és 20 térfogat 0,32 mólos jég­hideg szacharózban homogenizáljuk egy homogeni­­zálóval. A homogenizátumot 1000 grammnál 10 per­cig centrifugáljuk, a pelletet eltávolítjuk és a felül­­úszót 30 000 g mellett 20 percig újra centrifugáljuk. A kapott membrán-pelletet 40 térfogat 0,05 mól trlsz-pufferban pH = 6,9-nél ismét szuszpendáljuk. C) Kísérlet 1 ml 0,05 trisz-puffer pH = 6,9 560 mikroliter víz. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents