196767. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(acil-amino)-4-amino-,2,4-bisz(acil-amino)-6-(alkil-amino)- és (cikloalkil-amino)-1,3,5-triazin származékok előállítására és ilyen vegyületeket hatóanyagként tartalmazó agrokémiai larvicid szerek

1 2 lizáló hatását ismertetik továbbá S. Nagasawa és mun­katársai, Botyu-Kagaku 39 (4), 105 /1974/. Kemoste­­rilizáló hatással rendelkező további vegyületek — töb­bek között a 2-(ciklohexil-amino)-4,6-diamino-s-tri­­azin, a 2-(ciklohexil-amino)-4,6-di(hexil-amino}-s-tn­­azin és a 2,4,6-trisz(ciklohexil-amino)-s-triazin, vala­mint ezek sói - ismertetése megtalálható A.B. Borkovec és A.B. DeMilo (J. Med. Chem. 10 (5), 457 /1967/), valamint G.C. LaBrecque, R.L. Fye, A.B.DeMilo és A.B. Borkovec (J. Econ. Entomol. 61 (6), 1621 /1968/) közleményeiben, az említett hatást kifejlett szobalegyeken (Musca domestica) vizsgálták. Végül a 4.225.598. számú Amerikai Egyesült Álla­­mok-beli szabadalmi leírásból ismert, hogy bizonyos cíklopropil-amino-triazin-származékoknak inszekticid hatásuk van. Azt állapítottuk meg, hogy az. (1) általános képletű vegyületek a rovarok lárváira, különösen a kétszár­nyúak (Dipterae) lárváira kifejezett larvicid hatást fejtenek ki. Az előbb említett rovar-kemosterilizá­­lókkal ellentétben az (1) általános képletű vegyületek főleg a rovarok juvenilis stádiumában fejtik ki hatásu­kat, a lárvákat elpusztítják, vagy meggátolják a ki­fejlett egyedek kikelését a bábokból. Az (1) általá­nos képletű vegyületek hatásmechanizmusát ezért nem lehet összehasonlítani a klasszikus inszekticidek, ke moste rilizálók és juvenilis hormonanalógonok hatá­sával . Az (1) általános képletű hatóanyag előnyösen a kétszárnyúak rendjébe és ezen belül a valódi szúnyo­gok (Culicidae), a cseszték (Simuliidae), atipolyfélék (lódszúnyogok, Tipulidae), az igazi legyek (Muscidae) és a dongólegyek (döglegyck, Calliphoridae) család­jába tartozó ektoparazíták elleni küzdelemben hasz­nosíthatók. Az (1) általános képletű vegyületek különösen hatásosak a Calliphoridae családba tartozó dongólegyek (blowfly) így a Lucilia sericata (sely­mes döglégy) és a Lucilia cuprina lárváira, továbbá a légy- és a szúnyoglárvákra. Mindezeken túlmenően az (1) általános képletű vegyületek még a Siphonaptera rend egyes képviselői (mint például a vérszívó bolhák) ellen is hatásosak. A szúnyogokkal és legyekkel (mint Aedes aegypti és Musca domestica) szemben kifejtett hatásuk mel­lett az (1) általános képletű vegyületek arra is alkal­masak, hogy azokat a dísznövény- és haszonnövény­­-ültetvényeket, főleg a riz.skültúrákat károsító rágó­rovarok elleni küzdelemben, például Nílaparvata lugens és Laodelphax striatellus ellen, sikeresen hasz­náljuk. A találmány szerinti hatóanyagok hatásspektruma olyan széles, hogy a paraziták lárvastádiumától fogva a többi szokásos fejlődési stádiumra, valamint a ferti­­lis peték lerakására is kiterjed. Mindezeken túlmenően az (1) általános képletű vegyületek hosszan tartó biológiai hatásukkal tűnnek ki, ami egyik jellegzetessége a vegyületeknek. Ez a prolongált hatás az alkalmazás módjától függően akár három hónapot meghaladó ideig is érvényesül­het, ami sokféle előnyt biztosít a már ismert készít­ményekkel szemben. így például a találmány szerinti hatóanyagok is­tállók Dipcrták fertőzése ellen alkalmazható, a mérsé­kelt égövön a szokásosan három hónapig tartó nyári évszakban egyszeri használatuk elegendő arra, hogy tartósan meggátolják az istállóban a káros kétszárnyú­-lárvák fejlődését, amelyet a klimatikus körülmények kifejezetten elősegítenek. Amennyiben a találmány szerinti eljárással előállí­tott vegyületeket tartalmazó készítményekkel legelőn tartott állatokat kezelünk, ami történhet például fürdetéssel, ráöntéssel vagy a terelőkorlátok között átvezetett állatok be permetezésével, úgy a készítmé­nyek meglepő mértékű adhéziós tulajdonsága folytán egy hosszú ideig tartó toxikus hatás jön létre az ál­latok bőrén és irhájában élősködő ektoparazíták, így például a káros kétszárnyúak ellen. így a haszonálla­tok kültakaróján alkalmazott készítménynek az eső­víz által okozott túl korai lemosódását, illetve kioldó­dását meg lehet gátolni. Az (1) általános képletű vegyületek hosszan tartó hatása akkor jelentkezik, ha az ezeket tartalmazó készítményeket a haszonállatoknak orálisan beadjuk. Az ilyen alkalmazás esetén ugyanis a hatóanyagok az emésztőszerveket elhagyó fekáliákban állandóan és hosszan tartó inszekticid aktivitást fejtenek ki. Ezáltal a káros rovarokkal, főleg kéts/árnyúakkal tör­ténő fertőződést az állatok környezetében, vagyis az istállókban, a karámokban és a legelőkön még a kár­tevők megjelenése előtt meg tudjuk akadályozni, mivel a lerakott petékből kikelő dipteralárvák azonnal elpusztulnak. Ezen speciális alkalmazásnál különös jelentőséggel bír az a tény, hogy az (1) általános kép­letű vegyületek — szerkezeti tulajdonságaik alapján — meltgvérőekkel szemben élettanilag indifferensen vi­selkednek. Ez a rovarok szaporodásának célzott gát­lására irányuló módszer lényegesen hatásosabb és egyúttal gazdaságosabb is, mint az istállók és karámok nagy felületen véghezvitt, szokásos fertőtlenítése. A találmány szerinti eljárással előállított (1) általá­nos képletű vegyületek a kártevők elleni küzdelemben készítmények alakjában alkalmazhatók. A készítmé­nyek alkalmas hordozóanyagokat és hozzátétanyago­­kat vagy ezek keverékét tartalmazzák. A megfelelő hordozóanyagok és egyéb formálási segédanyagok szi­lárd vagy folyékony anyagok lehetnek, melyeket az ilyen készítmények előállításánál általában használni szoktak. Ilyenek például a természetes eredetű vagy a regenerált anyagok, az oldószerek, a diszpergálósze­­rek, a nedvesítőszerck, a tapadást fokozó anyagok, a vastagítószerek és a kötőanyagok. Felhasználásra és alkalmazásra az (1) általános kép­letű vegyületeket a szokásos porozószerekké, emul­­zió-koncentrátumokká, granulátumokká, diszperzi­ókká, spray-készítményekké, oldatokká vagy szusz­penziókká dolgozzuk fel, ezek valamennyien az al­kalmazási módszerek általános ismeretanyagához tar­toznak. A találmány szerinti készítményeket úgy állítjuk elő, hogy az (1) általános képletű hatóanyago(ka)t ilaposan összekeverj ük és/vagy összeőröljük a megfe­lelő hordozóanyagokkal, adott esetben a hatóanyag­gal vagy a hatóanyagokkal szemben inert diszpergáló­­szerek és oldószerek hozzátétele mellett. A hatóanya­gok az alábbiakban következő feldolgozási formákban lehetnek, illetve azokat ilyen formákban alkalmazhat­juk. Szilárd feldolgozási formák: porozószerek, szóró­szerek, granulátumok (bevonatos granulátumok, imp­regnált granulátumok és homogén granulátumok). Folyékony feldolgozási formák: a) vízben diszpergálható hatóanyag-koncentrátu-196.767 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents