196766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-ciklohexil-2(1,2,4-triazol-1-il)-1-pentén-3-on származékok E izomerjeinek előállítására
1 2 A találmány szerinti eljárás megvalósításakor a keletkező vizet a reakeióelegyből folyamatosan eltávolítjuk. Ez általában egy vízelválasztó feltét segítségével történik. De az is lehetséges, hogy a keletkező vizet a reakcióelegyben alkalmas anyagok, mint például molekulasziták hozzáadásával kötjük meg. A találmány szerinti eljárásban a reakcióidők széles tartományon belül variálhatók. Általában 3 és 20 óra között vannak a reakcióidők, előnyösen 4 és 14 óra között. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor a (11) általános képletéi triazolilketonokat feleslegben vett (111) képletű ciklohexánaldehiddel reagáltatjuk. Általában 1 mól (11) általános képletű triazolilketonra 1,1-1,4 mól, (111) képletű ciklohexánaldehidet veszünk. A katalizátorkeverék mennyisége szintén egy meghatározott tartományon belül variálható. Általában 1 mól (11) képletű triazolilketonra 0,05 és 0,5 mól közötti, előnyösen 0,1 és 0,3 mól közötti mennyiségű szerves savat és 0,05 és 0,3 mól közötti, előnyösen 0,05 és 0,2 ntól közötti mennyiségű szekunder amint veszünk. Az apoláros szerves oldószer mennyisége is variálható egy meghatározott tartományon belül. Az eljárás akár oldószer távollétében is megvalósítható. Általában 1 mól (11) általános képletű triazoliketonra 0—1200 g, előnyösen 50-500 g oldószert használunk. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor ügy járunk cl, hogy a kiindulási anyagokat, a katalizátorkomponenseket és az oldószert a megadott mennyiségekben elegyítjük, és keveréssel és/vagy forralással, adott esetben csökkentett nyomáson, jó keveredésről gondoskodunk. Célszerű a (II) általános képletű triazolil-kctont, a katalizátor-savat és az apoláros oldószert elegyíteni, és a (111) általános képletű ciklohexánaldehid és a katalizátor-bázis (szekunder amin) keverékét 0,5 és 2 óra közötti időtartam alatt hozzáadni. Technikailag előnyös lehet a ciklohexánaldehid és a katalizátor-bázis elegyéből először a víz egy részét eltávolítani és azután a víztelenített keveréket adagolni. A végbement átalakulás és a reakcióelegy 20—40 °C-ra történő lehűtése után a találmány értelmében feldolgozásra az a) és a b) változat jön szóba. Az a) változat szerint általában úgy járunk el, hogy a rcakcióelegyhez vizes bázist, előnyösen híg vizes alkálibázist, mint például nátronlúgot vagy kálilűgot adunk, jól összekeverjük, és adott esclben a vizes fázist előzetes elválasztása után, intenzív keverés közben —20 °C és +30 °C közé, előnyösen — 10 °C és +10 °C közé hűtjük. A kívánt termékek ekkor kristályosán kiválnak és szűréssel vagy Icszívatással kinyerhetők és kevés hideg szerves oldószerrel történő mosással és azt követő szárítással tiszta formában izolálhatok. Adott esetben a termékeket az esetleg még benne lévő szennyezésektől átkristályosítással tisztíthatjuk meg. A kristályos anyag izolálása után megmaradó szűrletből, egymás után következő vizes ásványi savas, például kénsavas, híg vizes iügos, például nátronlúgos vagy kálilúgos és vizes mosással, valamint a szerves oldószer további bepárlásával, adott esetben egy szekunder amin, például dimetil-amin vagy piperidin hozzáadása után, alacsony hőmérsékleten történő keveréssel, további kristályos termék nyerhető. A b) változat szerint általában úgy járunk el, hogy először a reakcióelegyet vizes ásványi savval, például kénsawal, és híg vizes bázissal, előnyösen alkálibázissal, például nátronlúggal vagy kálilúggal extraháljuk, ezt az eljárást adott esetben megismételjük és aztán vízzel mossuk. Ezt követően a szerves fázisról a felesleges ciklohexánaldehidet és az oldószert ledesztilláljuk, és a maradékot, adott esetben előzetes deszrilláció utánk —20 °C és +30 °C, előnyösen — 10 °C és +10 C közötti hőmérsékleten egy szekunder aminnal, mint például dimetil-amin, dietíl-amin, pirrolídin vagy piperidin, adott esetben víz és/vagy egy vízzel nem elegyedő oldószer, mint például xilol, toluol, ciklohexán, ligroin, izooktán, dodekán vagy izododekán jelenlétében reagáltatjuk és intenzíven keverjük. A kívánt termékek ekkor kristályosán kiválnak és szűréssel, vagy leszívatással kinyerhetők, és kevés hideg szerves oldószerrel történő mosással és azt követő szárítással tiszta formában izolálhatok. Ha a kristályosítás vízből történik egy emulgeátor hozzáadása előnyös. Az adott esetben niég meglévő szennyezések átkristályosítással távolíthatók el. A kristályos termék izolálása után megmaradó anyalúgból további bepárlással és szekunder amin újabb hozzáadásával, a korábban megadott módon további kristályos termék nyerhető. A találmány szerinti eljárás során ledesztillált ciklohexánaldehid és oldószer újra reakcióba vihető. A katalizátor komponensek is egyszerűen izolálhatok és újra felhasználhatók. Itt általában úgy járunk el, hogy az egyesített vizes fázist előzsör vizes alkálilúg, például nátronlúg vagy kálilúg, hozzáadásával pll= 12-re állítjuk be, és a szekunder amint vízzel együtt ledesztilláijuk. A desztillatív elválasztás mellett az amint extrahálással is eltávolíthatjuk, extrahálószerként ilyenkor célszerűen ciklohexánaldehid és a reakcióhoz használt oldószer keverékét használjuk. Az aminveszteségek pótlása után az extraktumok közvetlenül egy új reakcióba vihetők. A desztillációs maradékot aztán vizes ásványi sav, például kénsav hozzáadásával 1 és 4 közötti pH értékre állítjuk, ezáltal felszabadítjuk a katalizátor-savat, és vagy desztillálóval, vagy extrakcióval, vagy - amennyiben szilárd anyagról van szó - leszívatással izoláljuk. A találmány szerinti eljárás szakaszosan vagy folyamatosan is megvalósítható. A találmány szerinti eljárást a következő példákkal szemléltetjük. összehasonlító példa A (IV) képletű l-ciklohexil-4,4-dimetil-2-(l ,2,4- -triazol-l-il)-l-pentén-3-on E-izomerjének előállítása az 15387. sz. európai közrebocsátási iratban ismertetett eljárás szerint. 83,5 g (0,5 mól) 3,3-dimetil-l-(l ,2,4-triazol-l-il)-bután-2-on, 60 g (0,54 mól) ciklohexánaldehid, 4,2 g (0,05 mól) piperidin és 6 g (0,1 mól) ecetsav elegyét 300 ml toluolban vízleválasztó feltéttel, visszafolyós hűtővel forraltuk, amíg több víz már nem vált el, A reakcióelegyet, miután szobahőmérsékletűre hült le, telített vizes nátrium-klorid oldattal mostuk. A szerves fázist nátrium-szulfátos szárítás után szűrtük, és az oldószert vákuumban ledesztilláltuk. A maradékot 500 ml acetonban felvettük és keverés köz196.766 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
