196705. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabil nikorandil készítmények előállítására

1 2 A találmány tárgya eljárás stabil nikorandil-[N-{2- -hidroxi-etil)-nikotinamid-nitrát-észter]készítmények előállítására. Közelebbről, a találmány nikorandilt, legalább 0,5 tömeg% környezeti hőmérsékleten szilárd, hosszú­­szénláncú zsírsavat vagy hosszúszénláncú zsíralkoholt és kívánt esetben legalább 0,1 tömeg% telített vagy te­lítetlen dikarbonsavat vagy aromás hidroxi-savat - így fumársavat, oxálsavat, szalicilsavat, borkősavat vagy glutársavat — tartalmazó stabil készítmény elő­állítására vonatkozik. A nikorandil szívkoszorúér-tágító és szívkoszorú­ér-összehúzódást gátló hatással rendelkezik, és külön­féle típusú angina pektoriszok kezelésére használható, miközben a szív-érrendszeri keringés dinamikájára és a szív-funkciókra minimális hatást fejt csak ki (17463/ 1983 számon közzétett, és 9323/1978 számon közre­bocsátott japán szabadalmi leírások). A nikorandil-készítmények száraz állapotban vi­szonylag stabilak, de nedves körülmények között in­stabilak, így előállításuk és tárolásuk során különös gondot kell fordítani arra, hogy a készítmény ne érintkezzen közvetlenül nedvességgel, például nedves­ség ellen tökéletesen védő csomagolással kell ellátni, ami viszont meglehetősen drága. A nikorandilt kristályos formában is viszonylag stabil, de kimutatható, hogy ha a nikorandilt szoká­sos módon tablettává préselik, instabillá válik, és a tabletta nikorandil-tartalma kimutathatóan csökken az idővel. A fenti probléma elkerülése a rikorandil­­-kristályokat szokásos módon egy vagy több környe­zeti hőmérsékleten szilárd, zsírszerű vagy viaszos anyaggal vonják be a tablettává préselés előtt (145659/1982 számon közrebocsátott japán szaba­dalmi leírás). Ez a módszer valóban hatásos módja a nikorandil stabilizálásának, azonban nagyon költséges, mivel nemcsak megfelelő berendezést igényel a nikorandil­­-kristályok szokásos hőmérsékleten szilárd zsírokkal vagy viaszokkal való bevonására, hanem a bevonat el­készítése is időigényes művelet. Célunk olyan eljárás kidolgozása volt, amelynek se­gítségével nemcsak nedves körülmények között, ha­nem a tablettakészítés során kifejtett présnyomás mellett is stabil nikorandil-készítmények állíthatók elő. Mivel a nikorandil-készítmények stabilitása a tab­lettakészítéskor kifejtett présnyomás növelésével csökken, felismertük, hogy a nikorandil-kristályok de­­formálódását és kristályrácsuk felbomlását kell elke­rülni, amely a kompressziós erő hatására jön létre. A préseléskor a porrészecskék közötti súrlódás csökkentésére szokásosan magnézium-sztearátot vagy kalcium-sztearátot használnak. Ezért a nikorandilt fokozatosan növekvő mennyiségű (a szokásosan alkal­mazott mennyiség 1 —2-szeresénél 10-szereséig növek­vő mennyiségű) fenti síkosítóanyaggal kevertük, és tablettává préseltük a keveréket, azonban az így ka­pott tabletta sem volt megfelelő a nikorandil stabilitá­sa szempontjából. Meglepő módon viszont azt tapasztaltuk, hogy ha a nikorandilt környezeti hőmérsékleten szilárd, hosz­­szúszénláncú zsírsavval vagy hosszúszénláncú zsíral­kohollal, és kívánt esetben bizonyos szerves savval összekeverjük, az elegyet tablettává préselve jelentő­sen megnövekedett stabilitású nikorandil-készítményt kapunk. A találmány szerinti eljárás a fenti felismeré­sen alapul. A találmány szerinti eljárás teljesen elté­rő a nikorandil-kristályok ismert, szokásos körülmé­nyek között szilárd zsírokkal vagy viaszokkal való be­vonásától. A találmány egyrészt stabil nikorandil-ké­­szítmény előállítására vonatkozik, oly módon, hogy a nikorandilt a készítmény össz-tömegére vonatkoztat­va legalább 0,5 tömeg% mennyiségű, hosszúszénláncú zsírsavval vagy hosszúszénláncú zsíralkohollal kever­jük, amelyek környezeti hőmérsékleten szilárdak. A találmány másrészt stabil nikorandil-késztímény elő­állítására vonakozik, oly módon, hogy a nikorandilt a készítmény össz-tömegére vonatkoztatva legalább 0,1 tömeg% mennyiségű telített vagy telítetlen dikar­­bonsavval vagy aromás hidroxi-savval, és legalább 0,5 tömeg% mennyiségű hosszúszénláncú zsírsavval vagy hosszúszénláncú zsíralkohollal keverjük, amelyek kör­nyezeti hőmérsékleten szilárdak. A találmány szerinti eljárás, azon kívül, hogy stabil nikorandil-készítmény előállítását teszi lehetővé, azzal az előnnyel is rendelkezik, hogy nem kell a nikoran­dil-kristályokat bevonattal ellátni, és így nem igényel bevonó-berendezést sem. Az 1. ábrán bemutatjuk a 8. példa szerint előállí­tott lassú hatóanyagfelszabadulást biztosító nikoran­­dil-tabletta kioldódási profilját (- • ") és egy összeha­sonlító példa szerint előállított tabletta kioldódási profilját (- o -). A találmány szerinti eljárás értelmében a nikoran­­dil-kristályból és a gyógyszerkészítésben szokásosan használt segédanyagokból — például hordozóanyagból vagy kötőanyagból - álló készítmény legalább 0,5 tö­­meg% környezeti hőmérsékleten szilárd, hosszúszén­­láncú zsírsavval vagy hosszúszénláncú zsíralkohollal, és kívánt esetben legalább 0,1 tömeg% fent definiált szerves savval összekeverünk, és a kapott keveréket kí­vánt dózisformává - például tablettává, kapszulává, granulává vagy kúppá — alakítjuk, ismert módon. A találmány szerinti eljárásban szerves savként kü­lönösen előnyösen kétbázisú savakat — például fumár­savat, oxálsavat, szalicilsavat, borkősavat vagy glutár­savat használhatunk. Környezeti hőmérsékleten szi­lárd, hosszúszénláncú zsírsavként különösen előnyö­sen palmitinsavat vagy sztearinsavat használunk. Szo­kásos hőmérsékleten szilárd, hosszúszénláncú zsíral­koholként különösen előnyösen cetil-alkoholt vagy sztearil-alkoholt alkalmazhatunk. Gyógyászati segédanyagként például laktózt, ku­koricakeményítőt, mannitot, kaolint, kristályos cellu­lózt, karboxi-metil-ceIlulózt,crosscarmeIlose-nátrium­­$ót, talkumot, vízmentes kalcium-hidrogén-foszfátot, kalcium-karbonátot, kalcium-citrátot, kalcium-sztea­rátot és magnézium-sztearátot használhatunk. A fentebb említett, nikorandilstabilizáló aktivi­tással rendelkező szerves savak közül a fumársav azzal a további előnnyel is bír, hogy segítségével lassú fel­­szabadulást biztosító nikorandil-készítmények állít­hatók elő, vagyis olyan készítmények amelyekből a nikorandil felszabadulása hosszú időn át tart. A nyújtott hatású nikorandil-készítményt úgy állít­hatjuk elő, hogy előre meghatározott mennyiségű ni­korandilt és egy hordozóanyagot összekeverünk lega­lább egy, szokásos hőmérsékleten szilárd, telített, hosszúszénláncú alifás savat vagy telített, hosszúszén­láncú alkoholt tartalmazó készítménnyel, szokásos módon. Az így kapott porkeverékhez síkosítóanya-196.705 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents