196690. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként azol-származékokat tartalmazó növényi fungicid készítmények és eljárás azolszármazékok előállítására

1 2 lálmány szerinti eljárással előállított vegyületet vala­milyen hígítószerrel és adott esetben további kompo­nensekkel (segédanyagokkal), például felületaktív sze­rekei összekeverünk. Hígítószeren olyan cseppfolyós vagy szilárd, fungi­­cid szempontból elfogadható anyagot értünk, amelyet a találmány szerinti hatóanyaghoz adva könnyebben vagy előnyösebben kijuttatható formát kapunk, illet­ve amelynek segítségével a hatóanyagot az alkalmas vagy kívánatos hatáserősség elérése céljából hígíthat­juk. Ilyen alkalmas hígítószer például a talkum, kaolin, diatomaföld, xilol és víz. Különösen a permetezés céljára szánt készítmé­nyek — így a vízzel diszpergálható koncentrátumok vagy a nedvesíthető porok — felületaktív anyagokat, például nedvesíthető- és diszpergálószereket, így for­maldehidnek naftalinszulfonáttal alkotott kondenzá­ciós termékét, vagy valamilyen alkil-aril-szulfonátot, lignin-szulfonátot, zsíralkohol-szulfátot, etoxilezett alkil-fenolt vagy etoxilezett zsíralkoholt tartalmaznak A készítmények általában 0,01—90 tömeg% talál­mány szerinti hatóanyagot, 0—20 tömeg% fungicid szempontból elfogadható felületaktív szert és 10— 99,99 súly% hígítószer(eke)t tartalmaznak. A kon­centrált formában lévő készítmények — például az emulgeálható koncentrátumok — általában 2—90 tö­­meg%, előnyösen 5—70 tömeg% hatóanyagot tartal­maznak. A készítmények kijuttatási formái ható­anyagként általában 0,0005—10 tömeg% találmány szerinti eljárással előállított vegyületet tartalmaznak. A tipikus permet-szuszpenziók például 0,0005—0,05 tömeg%, előnyösen 0,001-0,02 tömeg%, például 0,001,0,002 vagy 0,005 tömeg'% hatóanyagot tartal­maznak. Az általánosan használt hígítószereken és felület­aktív anyagokon kívül a találmány szerinti készítmé­nyek különleges célokra egyéb segédanyagokat is tar­talmazhatnak. például stabilizáló és dezaktiváló sze­reket (szilárd készítmények vagy aktív felülettel bíró vivőanyagok esetében), a növényekhez való tapadást elősegítő szereket, korróziógátlókat, valamint habzás­­gátló és színező anyagokat. A találmány szerinti ké­szítmények továbbá más, hasonló vagy kiegészítő fungicid hatású gombaölőszerekkel is összekeverhe­tek, ilyenek például a kén, a klorotalonil, a ditiokar­­bamátok — így a mancozeb, maneb, zineb, propineb —, a triklór-metánszulfenil-ftálimid-származékok és ezek analógjai, például a kaptán, a kaptafol és a fol­­pet, továbbá a benzímidazol-származékok, így a be­­nomil. E készítmények egyéb kedvező hatású anya­gokkal, például inszekticid hatóanyagokkal is kever­hetők. A találmány szerinti növényi fungicid készítmé­nyek előállítását az alábbi példákban ismertetjük. a) Nedvesíthető por előállítása 10 rész 2-/4<fenil-etinil)-fenil/-2-ciklopropil-l-(lH 1,2,4-triazol-l-il) -etan-2-olt 4 rész finom eloszlású szintetikus kovasawal, 3 rész nátrium-lauril-szulfát­­tal, 7 rész nátrium-lignin-szulfonáttal, 66 rész finom eloszlású kaolinnal és 10 rész diatomafölddel elkever­ve addig őriünk, amíg az átlagos részecskeméret az 5 mikront el nem éri. Az így kapott nedvesíthető port felhasználás előtt vízzel permetezőfolyadékká hígít­juk, amelyet a levelekre permetezünk vagy a gyöke­rek áztatására használunk. b) Szemcsés készítmény előállítása Kaparó keverővei ellátott készülékben 94,5 tö­megrész kvarchomokra 0,5 tömegrész kötőanyagot (nem ionos tenzidet) permetezünk, és az egész elegyet igen alaposan összekeverjük. Ezután 5 tömegrész a formálási példa szerinti vegyületet adunk hozzá, és az erélyes keverést addig folytatjuk, amíg 0,3—0,7 mm részecskeméretű szemcsés terméket nem kapunk. E termék kijuttatását úgy végezzük, hogy a kezelésre szoruló növények közvetlen közelében a talajba ágyazzuk. c) Emulziós koncentrátum előállítása 25 tömegrész a formálási példa szerinti vegyületet 10 tömegrész emulgeálószerrel és 65 tömegrész xilol­­lal keverünk, majd e koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. d) Készítmény előállítása magvak csávázására 45 rész a formálási példa szerinti vegyületet 1,5 rész diamil-fenol-dekaglikol-éter- (etilén oxid)-adduk­­tummal, 2 rész orsóolajjal, 51 rész finom eloszlású talkummal és 0,5 rész Rhodamin B színezékkel keve­rünk. A keveréket kontraplex őrlőberendezésben 10 000 fordulatszámmal addig őröljük, amíg részecs­kemérete 20 mikron alá nem csökken. Az így kapott .száraz por tapadóképessége kedvező. Magvakra való kijuttatását például úgy végezhetjük, hogy a port a magvakkal együtt egy lassú forgásban tartott edény­ben 2-5 percen át keverjük. e) 80%-os nedvesíthető por előállítása 80 rész 2.37 példa szerint előállított vegyületet 1 rész nátrium-(izopropil-naftalin-szulfonát)-tal, 5 rész nátrium-ligninszulfonáttal, 5 rész szintetikus kova­savval és 9 rész finomeloszlású kaolinnal együtt keve­rünk és őriünk mindaddig, amíg az átlagos részecske­­méret a körülbelüli 5 mikront el nem éri. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákban részletesen ismertetjük. A hőmérséklet-értékeket Cel­­sius-fokokban adjuk meg. Az Rpértékek szilíkagélre vonatkoznak. 1. példa 1-(1H-1,2,4-Tirazol-l-il) -2-{4-etinil-fenil)-3,3-dimetil­­butan-2-ol előállítása 6,5 g 1-(4-etinil-feni1) -2,2-dimetil-propan-l-on 80 ml absz. toluollal készült oldatához szobahőmérsék­leten 17,2 g (dodecil-dimetil-szulfónium) -metil-szul­­fátot adunk, majd az elegyet 15 percig keverjük. Ek­kor 3,8 g porított kálium-hidroxidot teszünk hozzá, és az elegyet 22 órán át 35°C hőmérsékleten tovább keverjük. Ezután a reakcióelegyet jégre öntjük, a pH értékét 6 n kénsavval 7-re állítjuk, és az elegyet dietil­­éterrel extraháljuk. A szerves fázist vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton megszárítjuk, és váku­umban bepároljuk. A lepárlási maradékot, amely 2- (4-etinil-fenil)-2-(l,l- dimetiI-etil)-oxiránt tartalmaz, tisztítás nélkül visszük a következő reakcióba. A kapott maradékot 10 perc leforgása alatt 90°C hőmérsékleten 4 g 1,2,4-triazol és 14,5 g kálium-kar­bonát 80 ml absz. dimetil-formamiddal készült szusz­penziójához csepegtetjük, majd az elegyet 4 órán át ugyanezen a hőmérsékleten keverjük. Ekkor a reak­cióelegyet lehűtjük, jégre öntjük, és dietil-éterrel ex­traháljuk. Az éteres fázist vízzel mossuk, szárítjuk és vákuumban betöményítjük. A maradékot hexánnal átkeverjük, a nem oldódó, szilárd terméket,kiszűrjük, és toluol-hexán elegy bői átkristályosítjuk. így színte­len kristályok formájában kapjuk a cím szerinti ter­méket, op.: 101°C (Rpértéke 0,35, ha a kifejlesztésre 196.690 5 10-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents