196592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzolszk és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
9 196 592 10 13. példa 2-[(4-Bróm-fenil)-tio-metil]-benzotiazol előállítása 2,44 g, 13,3 mmól 2-(klór-metil)-benzotiazol, 2,26g, 11,3 mmól 4-bróm-tio-fenol és 1,82g, 18 mmól trictil-amin oldatát szobaliőmérséklctcn éjszakán át keverjük. A rcakeióclcgyct ezután 10 %-os hidrogénkloridba öntjük. A szerves fázist elkülönítjük, magnézium-szulfáton szárítjuk, majd lepároljuk róla az oldószert. A visszamaradó anyagot hexánból átkristályosítva fehér, kristályos terméket nyerünk. A kapott termék olvadáspontja 65—67,5 °C. Elemzési eredmények a C|4H10BrNS2 képlet alapján: számított: C% = 50,01, H% = 2,99, N% = 4,16; talált: C% = 50,06, H% = 2,98, N% = 4,22. 14. példa 2-[(3-Bróm-fenil)-tio-metil]-benzotiazol előállítása A cím szerinti vegyíiletet a 13. példa szerinti eljárással állítjuk elő, de 3-bróm-tio-fenolt alkalmazunk, így halványsárga kristályos terméket nyerünk. A kapott termék olvadáspontja 61—64 DC. Elemzési eredmények a Ci4Hi0BrNS2 képlet alapján: számított: C% = 50,01, H% = 2,99, N% = 4,16; talált: C% = 50,19, H% = 3,03, N% = 4,17. 15. példa 2-[(8-Kinolinil-oxi)-metil]-kinolin előállítása A cím szerinti vegyületet az 1. példa szerint állítjuk elő, de 8-hidroxi-kinolint alkalmazunk. A feldolgozást a következőképpen módosítjuk. A reakcióelegyből az oldószert eltávolítjuk, a visszamaradó anyagot víz és kloroform között megosztjuk, a szerves fázist nátrium-szulfáton szárítjuk, majd bepároljuk. A kapott olajat nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással tisztítjuk, majd izopropil-éterből kristályosítjuk át. így fehér, kristályos terméket nyerünk. A kapott termék olvadáspontja 95-96 °C. Elemzési eredmények a Ci9H14N20 képlet alapján: \ számított: C% = 79,79, H% = 4,94, N% = 9,80; talált: C% = 79,43, H% = 4,91, N% = 9,73. 16. példa 2-[<3-(Trifluor-metil)-fenoxi>-metil]-kinolin előállítása 100 ml metanolban oldott 1,67 g, 30,84 mmól nátrium-metiláthoz 3,75 ml, 30,84 mmól 3-trifluormetil-fenolt adunk. 30 perc múlva a reakcióelegyből az oldószert vákuumban eltávolítjuk, majd a visszamaradó anyagot 150 ml dimetil-formamidban vesszük fel. A reakcióelegyhez ezután 5,48 g, 30,85 mmól 2-(klór-metil)-kinolint adunk és az clegyet éjszakán át keverjük. Ezután az oldószert eltávolítjuk róla és a visszamaradó anyagot víz és kloroform között megosztjuk. A szerves fázist nátrium-szulfáton szárítjuk, majd az oldószert eltávolítjuk róla. A visszamaradó anyagot szillkagél oszlopra visszük, elucnsként 5:1 arányú hexán, etil-acetát elegyet alkalmazunk. A tisztított anyagot toluolból átkristályosítjuk. így 15 %-os hozammal 1,4 g fehér, kristályos anyagot nyerünk. A kapott termék olvadáspontja 77—78 °C. Elemzési eredmények a Ci7Hi2F3NO képlet alapján: számított: C% = 67,32, H% = 4,00, N%='4,63; talált: C% = 67,62, H% = 4,06, N% = 4,93. / 7. példa Az 5- és 12-hidroxi-eikozatclraénsav (5-HETE és 12-HETE) és az 5,12-dihidroxi-eikozatetraénsav (5,12- diHETE), amelyek a gyulladásos és allergiás reakciók néhány megjelenésének mediátorainak mutatkoznak, a lipoxigenáz kaszkád korai arachidonsav oxidációs termékei. Ebben a példában azt vizsgáljuk, milyen mértékben képesek a találmány szerint előállított vegyületek az 5-HETE-nek patkány glikogénnel indukált polimorf magvú leukociták által való szintézisének gátlására. A vizsgálatot a következő módon végezzük: Pcritoncális PMN-t nyerünk 150-250 g testtömegű nőstény Wistar patkányokból, amelyekbe korábban 10 ml 6 %-os glikogént injektáltunk intraperitoneálisan. 24 óra múlva az állatokat szén-dioxidos megfullasztássa! leöljük, a peritoneális sejteket Ca44 és Mg44 mentes Hanks-félc kiegyensúlyozott sóoldattal (HBBS) végzett peritoneális dialízissel összegyűjtjük. A peritoneális váladékot 400 g-n 10 percig centrifugáljuk. Ezután az elválasztott folyadékot elkülönítjük, a sejttömeget Ca44 és Mg44 ionokat és 10mmól/l L-ciszteint tartalmazó HBSS-ban 2X107 sejt/ml koncentrációra szuszpendáljuk. 1 ml sejtszuszpenzióhoz vizsgálandó gyógyszert vagy hordozóanyagot adunk és az elegyet 37 °C-on 10 percig inkubáljuk. Ezt az előinkubálást követően 10 Mmól/I kalcium-ionofor A 23187-t és 0,5 juCi (,4C)-gyel jelzett arachidonsavat adunk hozzá és az inkubálást még 10 percig folytatjuk. Ezután a reakciót 3 ml jeges víz adagolásával leállítjuk, majd az elegyet pH 3,5-re savanyítjuk. Ezután a lipoxigenáz-termékeket dietil-éterrel kétszer extraháljuk. Az összegyűjtött éteres extraktumokat nitrogéngáz atmoszférában szárazra pároljuk, a visszamaradó anyagot kevés metanolban felvesszük és alumínium alapú, előre elkészített vékonyrétegkromatográfiás lemezre visszük fel. A mintákat autentikus 5-HETE referenciaanyaggal együtt kromatografáljuk, fultatórendszerként hexán, éter, ecetsav 50:50:3 arányú elegyét alkalmazzuk. A kromatografálást követően autoradiográfiás eljárással meghatározzuk az 5-HETE standardnak megfelelő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
