196564. lajstromszámú szabadalom • Fékvezérszelep
1 2 lepet és a 94 kieresztő mágnesszelepet, melyek mindketten az A-nyomású 8 pneumatikus vezérlő vezetékhez csatlakoznak. A 93 beeresztő mágnesszelep bevezetését egy szabályzott sűrített levegő forrásból a 11 fő légvezetékben oldónyomást meghaladó nyomásérték táplálja, például a 8. ábrán látható, példaképpen 6 bar nyomásra beállított 140 nyomáscsökkentő szelep, míg a 94 kieresztő mágnesszelep 13 légtelenítő fúvókája a külső légtérhez csatlakozik. Az A-nyorr.ás mérése a 95 nyomás-feszültscg átalakítón keresztül történik és mint U:^ tényleges érték jel adódik a 15 vezetékbe. A fentebb már említett 96 töltéslökés mágnesszelepe köti össze a 10 főtartály vezetékét a 8 pneumatikus vezérlő vezeték A-nyomású vezetékkel. A 11 fő légvezetékhez, azaz a 9 relészelep kimenetére csatlakozik a 16 nyomás-feszültség átalakító, amely a HL-nyomást méri és a 17 vezetékre feszültségjelként adja át. A 10 főtartály vezetékbe van a 18 áramlás érzékelő beiktatva, amely itt különbségi nyomás mérőként van megvalósítva, mely a nyomáskülönbséget a 10 főtartály vezetékben lévő blende két oldalán méri és ezt a nyomáskülönbséget arányos feszültségértékként adja a 19 vezetékre. A 7 elektropneumatikus átalakító elektronikai része zárt szabályzóközként van kiképezve, aminek következtében az elektropneumatikus átalakítás (az UgoLL étekhez tartozó A-nyomás) különleges linearítasa és pontossága érhető el. A vezérlőközben hiszterézis nincs. A nyomás szabályozás stabilitásának céljából itt nem a HL-nyomás, hanem a vezérlő nyomás van szabályozva, úgy hogy összességében a 9 relészelep hiszterézise marad meg. A szabályozás stabilitásához olyan minimális térfogat szükséges, melyet a vezetékek térfogata és a 9 relészelep térfogata szolgáltat. Az ezt a térfogatot növelő 12 A-nyomás tartály ilymódon elméletileg elhagyható. A térfogatnövekedés a nyomás gradiensre nincs befolyással, mivel ez elektronikusan van meghatározva. Énnek ellenére minden esetre ezzel egy kiegészítő csillapítás érhető el a szabályzásban. A kapcsoló mágnesszelep alkalmazása ellenére (közelítőleg) állandó és pontos szabályozás érhető el, mivel a mágnesszelep úgy van vezérelve, hogy a szelep részleges nyitása is lehetséges.. Az UcoLL megkívánt érték (az a 35 csatlakozásról) ahhoz a 97 szabályzóhoz jut, amelynek a másik bemenetére a 11 fő légvezeték HL-nyomásának a mért értéke van vezetve a 17 vezetéken. A 97 szabályzó kimenő jele és az Ucqt i érték (az a 38 csatlakozón) a 98 összegező áramkörben adódik össze és ezután ahhoz a 99 összehasonlító áramkörhöz van vezetve, ahol a 98 összegező áramkör kimenőjele és az A-nyomás tényleges értékének a jele kerül összehasonlításra. A 95 nyomás-feszültség átalakító kimenő jele a 100 többszöröző áramkörben még a K tényezővel van megszorozva, mielőtt a 99 összelrasonlító áramkörbe vezetjük. A 99 összehasonlító áramkör kimenőjele ahhoz a 101 szabályzóhoz van vezetve, amelynek a kimenete a 102, illetve a 103 előjel detektorokon és a lekapcsolható 104, illetve 105 erősítőkön keresztül (az a30 csatlakozón át) a 93 be- illetve a 94 kieresztő mágnesszelepeket működteti a szabályozástól való eltérés előjelének megfelelően, aminek következtében az A-nyomás növekszik (a 93 beresztő mágnesszelep segítségével), vagy csökken (a 94 kieresztő mágnesszelepen keresztül). A 7 elektropneumatikus átalakítót a szabályzástól való eltérés értékelésével a 106 ablak diszkriminátor ellenőrzi (a 101 szabályzó bemeneténél). Ha a szabályzástól való eltérés meghaladja, vagy nem éri el az előre meghatározott küszöbértéket, akkor bekövetkezik az Fr^qW hibajelzés. Ez a hibajelzés csak akkor jelenik meg (a 107 és-kapunál), ha az a36 csatlakozón jelen van a meglévő A-nyomás jele (lásd az a7 csatlakozón lévő jelet, az 52 galvanikus elválasztást, az a20 csatlakozót, az 5D. ábrán a 108 vagy-kaput és az a 36 csatlakozót). A 108 vagy-kapu segítségével ez is biztosítva van, hogy a töltőlökésnél (a 81 és-kapu kimenetén) a hiba ellenőrzés ki van kapcsolva. Ezek az intézkedések azért szükségesek, mivel a járművek felszerelésénél hibajelzés és hibahatárolás (elégtelen tartály vezeték HB-nyomásnál) nem történik. Mivel a hiányzó HB nyomásnál szabályzástól való eltérés adódik, a HB-nyomáskapcsoló állásától függően a hibaellenőrzés hatályon kívül helyeződik. Az Fn*p hibajelet a 109 erősítőn keresztül tesszük a 1T^ kijelzőn láthatóvá A hibajelzés segítségével a nyomásérzékelők, a mágnesszelepek, a végfokozatok és a szabályzó meghibásodása állapítható meg. Mivel a 109 erősítő invertál, a hibajelzést a 110 kijelző törlése jelenti. Az UgOLL megkívánt nyomásérlék képzését eredményező jelfeldolgozást ugyancsak több módon ellenőrizzük. Ennek az ellenőrzésnek különösképpen a fékek véletlenszerű oldását kell megakadályoznia. Ezt a működést ismertetjük a következőkben. Az 5F. ábra szerint áramellátás elnevezésű kártya, melyen az UßAT telepfeszültséggel táplált 111 hálózati egység van, először is az egyes tápfeszültségekhez a 112 hibaellenőrző áramkörrel van ellátva. Ehhez tartozik az 113 a küszöbérték kapcsoló, amely feszültségeltérés esetén Fjj j, Fjj2- ületve F>j hibajelet szolgáltat. Ezáltal van felügyelve a 40,4rfokozatkapcsoló, illetve potencíométer szabályzóit tápfeszültsége is. Egy bizonyos érték alá csökkenés esetén történik a hibajelzés, az F.i jelet egy negáló erősítő és egy jelzőlámpa jelzi. ® Az ^poT ntegkívánt fékezési érték bázis részének (a 61 áram-feszültség átalakító) kimeneténél) az ellenőrzésével a 113 küszöbérték kapcsolóban a fékezést kiváltó jel kiesését lehet a 40,41 fokozatkapcsolóban, illetve potenciométerben fellépő hiba segítségével felismerni. Ez a kiesés az Fg^o hibajelzést eredményei, ami mindenesetre nem vezet az automatikus befékezéshez. Az Dmpp és az Dp^p^ hibajelzésekre a hozzájuk rendelt jelfeldolgozó egysegek, például a 69 időzítő elem felügyel. A 114 összehasonlító áramkörben az Upoi fékezési igény (a 61 áramfeszültség átalakítónaljes az Ugyp érték (a 69 időzítő elemnél) közötti különbség képződik, ami mindig lehetőleg a jelfeldolgozás kezdetén és végén jelentkezik. Az ellenőrzésnek ilyenkor azt kell kimutatnia, hogy a hozzá tartozó jel hibásan az oldás irányában tér el. Az ellenőrzésnél azt különböztetjük meg, hogy a megkívánt érték az első fékezési fokozat alatt, vagy felett van a fékezés és az oldás közötti különbséghez. Az ellenőrzés megszólalási küszöbe a fékezési tartományban kisebb (például 0,15 brr), mint az oldási tartományban (például 0,55 bar), mivel az oldási tartományban a különbség nagyobb az első fékezési folyamatra való átmenet következtében. Ehhez a 114 összehasonlító áramkör a 66 vagy-kapu kimenőjelével a küszöbértéke tekintetében átkapcsolható. Az Fp)jpp hibajelzésnél a megkívánt 196.564 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8
