196507. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás és mérőberendezés gyors, pontos termometriás anyagelemzés, célszerűen sorozatelemzés megvalósítására

15 196507 16 lyedésbe kerül az ellenőrzendő három tabletta. A hőegyensúly kialakulása után a tablettákat három per­cenként az 1 mérőcellába ada­goljuk. A három párhuzamos mérés átlaga az etalonra vo­natkoztatva adja a H20z-tar­­talmat. Megjegyzés: A VI. Magyar Gyógyszerkönyv intézkedik a gyógyszerellenőrzésről. A klasszikus meghatározás meg­engedett hibája ± 5 rel.%, az előírt Hz02-tartalom 33-36%. Az eljárással tehát annak gyors ellenőrzésére van szükség, hogy a hatóanyag-tartalom be­leesik-e ebbe a koncentréció­­-intervallumba. Az ismertetett megoldás pontossága kísérlete­ink szerint jobb a megenge­dettnél. Célszerű felhasználási területe: gyógyszergyári MEO-laborató­­riumok, gyógyszertári közpon­tok laboratóriumai, gyógyszer­­kutató intézetek. 4. példa: Antibiotikumok víztartalmának meghatározása Karl Fischer reagenssel. Ismeretes, hogy az antibioti­kumok egy része azért kerül porampulla formájában forga­lomba, mert a víz hatáséra, il­letve vizes oldatukban bomlani kezdenek. Ezért víztartalmuk ellenőrzése igen fontos fela­dat. A VI. Magyar Gyógyszer­­könyv a Karl Fischer titrálást már beiktatta a gyógyszerel­lenőrzés körébe. Tehát nem a reakció az új, hanem a vég­pontjelzés más: reakcióhő mé­résén alapuló. Az eljárás sorén az 1 mérőcel­lába 100 ml Karl Fischer rea­genst mérünk. A termosztált 12 adagolóegységbe a vizsgá­landó por előnyösen 30-40 mg­­os hányadai kerülnek az egyes mélyedésekbe, legalább háromszor. A negyedik mélye­désbe helyezzük el az etalont, a Karl Fischer titrálással meg­határozott víztartalmú port. A mérést például három percen­ként végezzük. A három pár­huzamos mérés átlagát az eta­lon víztartalmára vonatkoztat­va nyerjük a vizsgált minta víztartalmát %-ban. A megoldás előnyös felhasználási területei megegyeznek a 3. példa sze­rinti területekkel. 5. példa: Különböző, nem oldódó a) szemcsés anyagok b) pépes, szálas anyagok c) réteges anyagok nedvességtartalmának megha­tározása Karl Fischer rea­genssel. M mérendő anyagként ad a) öntőhomok, talaj ad b) papirmassza, vágott dohány ad c) papírlap, réteslap anyagot használunk fel. a), b) esetben előkészítés nélkül, c) esetben pedig megfelelő dara­bokra vágva (legfeljebb 4- -5 mm-es darabok) használjuk fel az M mérendő anyagot. Az eljárás során az 1 mérőcellába 100 ml Karl Fischer reagenst töltünk. A 2 hőérzékelőre rá­húzzuk a 22 feltétet. A hő­egyensúly beállása után meg­kezdjük az adagolást. A 12 adagolóegység első mélyedésé­be a kérdéses anyag érvény­ben lévő szabvány által meg­határozott nedvességtartalmú etalonját, a következő három mélyedésbe pedig azzal azonos mennyiségű M mérendő anya­got helyezünk el. A mérés so­rén a három mérés átlagét ha­sonlítjuk össze az etalon ese­tén mért értékkel. Az eljárás öntödék, talajvizs­gáló laboratóriumok, papírgyá­rak (raktárak), dohánygyárak (raktárak), sütőipar területén alkalmazható előnyösen. 6. példa: Szuszpenziós műtrágya nyers­anyagok, illetve kész szusz­penziók ellenőrzése. A kész szuszpenziós műtrá­gyák a tápanyagot részben telített oldatként, részben fi­nom kristályos alakban tartal­mazzák. A szuszpendáló szer­nek (agyagásványok) éppen az a szerepe, hogy a mikrokris­­tályok leülepedését meggátolja, a szuszpenzió stabil legyen. Magyarországon jelenleg pél­dául használatos az .NPK 18- -18-18" műtrágya, amely N nitrogén-forrásként - kai— baroidot P foszfor-forrásként - mo­­noammónium-dihi drogén -foszfátot (.MAP") K kálium-forrásként - káli— um-kloridot használ. A fenti vegyületekbol N, K2O, P20s-ben kifejezve ál­talában 180 g/litert tartalmaz vegyületenként. A N-hez a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents