196507. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás és mérőberendezés gyors, pontos termometriás anyagelemzés, célszerűen sorozatelemzés megvalósítására
9 196507 10 baloldali) M mérendő anyaggal van tele és célszerűen 34 lezáró kupakkal van ellátva. A másik 31 fecskendő (a középső) 32 dugattyúja a 30 mozgató szerkezet működtetésével éppen benyomott állapotban van, vagyis 31 fecskendőből az M mérendő anyag mér az 5 reagensbe került. A 3. ábrán lévő további 31 fecskendő (a jobboldali) már eredeti állapotába állt vissza, vagyis 30 mozgató szerkezet segítségével az 5 reagensbe juttatott M mérendő anyag térfogatával megegyező térfogatú reakció tér mék4, található a 31 fecskendőben. A 4. ábra a 3. ábra szerinti mérőberendezés felülnézetét ábrázolja. Az ábrán olyan 1 mérőcellát tűntettünk fel, amelybe például hat 31 fecskendő elhelyezésére van lehetőség. Az ábra szerint a hat férőhely közül jelenleg három rendelkezik 30 mozgató szerkezettel. A találmány szerinti mérést önmagában ismert módon referenciával történő összehasonlítással is elvégezhetjük. Ebben az esetben a mérőberendezés további 1’ mérőcellával van ellátva, és az 1’ mérőcellában az 1 mérőcellában lévő, azzal azonosan előkészített, azonos hókapacitású 5 reagens van. Az 1’ mérőcellában lévő 5 reagensbe azonban nem M mérendő anyagot, hanem R referenciaanyagot juttatunk a 31’ fecskendő(k) segítségéve]. Az 1 mérőcella 2 hőérzékelője, valamint az 1’ mérőcella 2’ hőérzékélője - például termisztorok - a 16 mérőegységben egymással szembe vannak kapcsolva. Az 5. ábra vázlatos felülnézeti képét ábrázolja a 6. ábra, ahol előnyösen a 4. ábrához képest mind a hat férőhely .be van töltve', tehát bennük 31, 31’ fecskendők vannak elhelyezve a hozzájuk tartozó 30, 30’ mozgató szerkezetekkel. A két azonos felépítésű 1, 1’ mérőcellával rendelkező mérőberendezés az alábbiak szerint működik részletesén. A hószigetelt 14 burkolattal ellátott 1 mérőcellába az M mérendő anyagot, a másik 1’ mérőcellába pedig szabvány szerint elkészített R referenciaanyagot fecskendezünk azonos térfogatú 31, 31’ fecskendőkből. A két 1, 1’ mérőcella között fellépő hömérsékletkülönbség arányos az M mérendő anyag koncentrációjának az R referenciaanyagtól való eltérésével. Vagyis a mérőberendezésben tehát két, azonosan előkészített, azonos hőkapacitású 1, 1’ mérőcellában lévő 5 reagensbe az M mérendő anyag - az 1 mérőcellába -, míg a másikba megfelelően előkészített R referenciaanyag kerül. Adagoljunk például mind az M mérendő anyagból, mind pedig az R referenciaanyagból 3x1, vagy 3x2 ml-t. Az első adagolás után az ismert reakcióidőtől függően meghatározott időtartamot - például 30-60 mp-t - várunk. Ezt követően a kiürített két 31, 31’ fecskendőbe ugyanazt a térfogatot visszaszívjuk. Ezzel biztosítjuk a mérés alatt a hőkapacitás állandóságát, még abban az értelemben is, hogy az 1, 1’ mérőcellákban a folyadéknivó gyakorlatilag nem emelkedik - mivel például 1 ml oldat befecskendezésénél a folyadékszint alig egy-két század mm-rel emelkedik, amely a visszaszivásnál visszaáll eredeti állapotába -. Ezt követően adagoljuk a második két 31, 31’ fecskendő tartalmát és szintén az előbbiek szerint járunk el. Az analitikai méréseknél előirt, legalább három párhuzamos mérés átlaga adja meg a mérésünk eredményét. Amennyiben az M mérendő anyag megegyezik az R referenciaanyag - szabvány által előirt értékével, akkor a 16 méróegység nem jelez. Ha az M mérendő anyag koncentráltabb, akkor az R referenciaanyaggal együtt azonos időben történő adagolás esetén exoterm (például jobbra kitérő) jelet szolgáltat a 16 mérőegység, előnyösen Wheatstone-híd. Ha az M mérendő anyag hígabb a vártnál, ebben az esetben az endoterm (például balra kitérő) jelet szolgáltat. Találmányunk felhasználásával a termometriás anyagelemzés igen széles alkalmazási területre terjszthető ki. Nagy előnye a megoldásnak, hogy alkalmazásával a tőkés importból származó vegyszerfelhasználás csökkenthető, a mérés elvégzéséhez pedig igen kis mennyiségű M mérendő anyag szükséges. A megoldás szervetlen és szerves, különböző halmazállapotú anyagok mérésére alkalmas, és előnyösen felhasználható sorozatelemzések elvégzésére. Mérési eljárásunkkal, valamint mérőberendezésünkkel jelentős mértékben csökkenthető az anyagelemzésre fordított munkaidő, különböző alkalmazási területeken felhasználásával a termék minősége is javítható (például gyors megoldás lévén esetleg többszöri vizsgálat lefolytatásával, gyártásközi ellenőrzéssel). Segítségével bizonyos mérendő - elsősorban szilárd szerkezetű - anyagok minden előkészítés nélkül mérhetők. Előkészítésnél oldatok esetén legfeljebb vizes hígításra van szükség. Megoldásunk biztosítja az 5 reagens többszöri - kimerüléséig történő - felhasználását. A mérőberendezés 1, 1' mérőcellákkal rendelkező megoldása előnyösen alkalmas olyan nagy mennyiségben használt, de szakaszosan gyártott és ezért gyakorta ellenőrizendő - mivel feltételezhető az inhomogenitás térben és időben - anyagok esetében, mint például a szuszpenziós műtrágyák. Közismert, hogy ezeknél az anyagoknál a szabvány (standard) összetételtől való eltérés ismételt vizsgálata szükséges, amelyre igen alkalmas az 1, 1' mérőcellákkal rendelkező mérőberendezésünk (iker-kaloriméter). Szuszpenziós műtrágyából Magyarországon kb. 30 keverőtelep 400 000 tonnát állít elő évente. Terveink szerint ez a mennyiség a századfordulóra megötszöröződik. Egy keverőtelepen, egy műszak alatt általában 5-6 adagot kevernek. Ezek az adagok akkor ál-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6