196506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés anizotóp akusztooptikai, előnyösen tellúriumdioxid egykristályok felhasználás szempontjából kitüntetett kristálytani síkjának nagy pontosságú, félpercnél pontosabb orientálására

9 196506 10 így eltéríteni, vagy fókuszélni lehet a 30 vizsgáló fényhullámot. A 22 ultrahangkeltő LiNb03 lapka. A ki­vánalmaknak megfelelő méretű lapka vezető ragasztóval van a 20 egykristály téglatest 20e ötödik sikjéra rögzítve. Ez a vezető ra­gasztó képezi egyben a 22 ultrahangkeltő 26 első fegyverzetét. A lapka másik oldalán ugyanez a vezető ragasztó képezi a 22 ultra­hangkeltő 28 második fegyverzetét. A két fegyverzet egy az első, illetve egy b máso­dik vezetékdarabbal van kivezetve a 18d csatlakozóhoz. Méréskor a 20 egykristály téglatest alsó 20f hatodik síkját félre kell csiszolni, el kell ferdíteni a merőleges ref­lexiók elkerülése végett, vagyis, hogy a tég­latestben haladó hullámok jöjjenek létre. A 22 ultrahangkeltő a 20 egykristály téglatest­ben nyíró - 110 irányban polérozott -akusztikus hullámokat kelt, amelyek a 20 egykristály téglatest alsó, félrecsiszolt 20f hatodik sikjéról, majd a többi 20a első, 20b második, 20d negyedik síkon visszaverődve, különféle irányban haladó akusztikus hullá­mokat eredményeznek. A 3. ábra a találmány szerinti mérési elrendezés példakénti kiviteli alakjait szem­lélteti, melynek 10 lézer fényforrása, egy­kristály befogója és 24 fénymodulátora, vala­mint 40 ernyője van. Mint a leírás bevezeté­sében már említettük, a találmány abban van, hogy a 24 fénymodulátor a teljes felületén átvilágított. A 24 fénymodulátor után a 16 sugárnyaláb irányában egy 32 lencse van, a 32 lencse fő fókusztávolságban egy furatos 34 takarólemez, a takarólemez mögött pedig a 40 ernyő van. A találmány értelmében célszerű, ha a 10 lézer sugárforrás és a 24 fénymodulátor között 14 nyalábtégító van. Célszerű még az is, ha a 18 mérőállvány 18a fénymodulátor tartószervből, 18b körtárcsából, és alulról a 18b körtárcsa közepéhez rögzített 18c ten­gelyből áll. A 18c tengely függőleges irányú és a 18b körtárcsa a 18c tengely körül el­fordítható (4. ábra). A 10 lézer sugárforrás 12 sugárnyaláb­ját a 14 nyalábtágitó széthúzza. A 16 kitá­gított sugárnyaláb az egész 20 egykristály téglatestet átvilágítja. A 24 fénymodulátor mögött elhelyezett 32 lencse Fourier transzformációs tulajdon­ságait használjuk ki. Ez úgy történik, hogy a 32 lencse fő fókuszsíkjában elhelyezett 34 takarólemez, 36 furata csak a 38 diffraktált sugárnyalábot engedi át a 40 ernyőre. A 34 takarólemez 36 furata tehát, mint egy tér­­frekvencia-szűrő működik. A 38 diffraktált sugárnyaláb a 40 ernyőn megjeleníti a 20 egykristály téglatest képét. A 20 egykristály téglatest határvonalain belül világosabb, job­ban megvilágított, és sötétebb, kevésbé meg­világított felületrészek lesznek láthatók. A 40 ernyőn megjelenő képből, nagyon pontosan következtetni lehet az akusztikus hullám ter­jedési irányára. A 18 mérőállvány és ezzel együtt a 20 egykristály téglatest elforgatá­sával be lehet állítani a 40 ernyőn a maximá­lis fényintenzitást. Ezután meghatározzuk a 20 egykristály téglatest vízszintes szimmetria vonala és az ultrahang energia terjedési iránya által be­zárt cc szöget - szögeltérést - fokokban. A fokokban kifejezett szöget egy diagram se­gítségével átszámítjuk szögpercekre. A szög­­percek alapján meghatározzuk, hogy a 20 egykristály téglatest becsatoló 20e ötödik síkját hány /um-el kell félrecsiszolni, hogy a szögeltérés csökkenjen. Ezután a 20 egykris­tály téglatest 20e ötödik síkjáról a 22 ultra­hangkeltőt leoldjuk. Majd a 20 egykristály téglatest alsó 20f hatodik síkját a felső 20e ötödik síkkal párhuzamosra csiszoljuk. Ezu­tán a párhuzamosra csiszolt 20f hatodik sík­hoz, mint bázishoz, a felső 20e ötödik síkot csiszolással úgy korrigáljuk, hogy a szög­percekben meghatározott szögeltérés csök­kenjen. Ezután a 20 egykristály téglatestet új­ból állóhullám-mentesítjük és a 20e ötödik síkjára a 22 ultrahangkeltőt vezető ragasztó­val újból felragasztjuk, majd az előbbiekben leírtaknak megfelelően újabb mérést vég­zünk. A 18 mérőállvány elforgatásával a 40 ernyőn maximális fényintenzitást állítunk be. 'Ismét meghatározzuk a 20 egykristály tégla­test szimmetria vonala és az ultrahang ener­gia terjedési iránya által bezárt szöget. A fokokban meghatározott szögértéket a diag­ram segitségével ismét átszámítjuk szögper­cekre. Ez mostmár kevesebb, mint az előbbi mérésnél volt. A szögkorrekciót a leírtaknak megfelelő­en mindaddig ismételjük, míg a kívánt pon­tosságot, vagyis a 20 egykristály téglatest 20e ötödik síkjánál a félpercnél pontosabb orientációt el nem érjük. A 4. ábra a 18 mérőállvány egy példa­kénti kiviteli alakját mutatja, mely egy 18a tartószervből, egy vízszintes elrendezésű 18b körtárcsából és a 18b körtárcsa közepére rögzített függőleges irányú 18c tengelyből áll. A 18b körtárcsa a 18c tengely körül el­fordítható. A 24 fénymodulátor és a 18a tar­tószerv ragasztással van rögzítve, a 18a tar­tószervhez, illetve a 18b körtárcsához. A 22 ultrahangkeltó két, 26 első és 28 második fegyverzete a b első, illetve a c második hu­zaldarabbal a 18a tartószervhez, illetve a 18d csatlakozóhoz kötve. A 22 ultrahangkeltő táplálása egy koncentrikus kábelen keresztül történik, mely a 18d BNC csatlakozóhoz csat­lakozik. Az 5. ábra az átszámításhoz használt kalibrációs görbét mutatja, melynél a függő­leges f tengelyre a szögeltérés fokokban, a vízszintes p tengelyre pedig a szögeltérés percekben van felvive. Amint a diagramból látható, a két érték között az összefüggés 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents