196443. lajstromszámú szabadalom • Rozsdaátalakító alapozó festék
2 196443 3 A találmány tárgya rozsdaátalakitó és védőbevonat-képző készítmény, amely 40-70 tömeg% vizes poli[akrilsav-/metakrilsav-(l-8 szénatomos alkil)-észter] vagy polisztirol - poli[akrilsav-/metakrilsav-(l-8 szénatomos alkil)-észter]-kopolimer diszperziót - aminek polimertartalma 40-50 tömeg% és sűrűsége 0,95-1,22 g/cm3 és a polimer átlagos molekulatömege: 3 000-14 000 4-20 tömeg% trihidroxi-benzoesavat vagy trihidroxi-benzoesav-szőlőcukor-észtert vagy poli(trihidroxi-benzoesav-szőlőcukor-észter)-t; 1-5 tömeg% 17 000-1 500 000 átlagos molekulatőmegű karboxi-metil-cellulózt; 0-20 tömeg% kaolint vagy talkumot; 0,1-0,3 tőmeg% ismert felületaktív anyagot; 0,05-0,2 tömeg% ismert habzásgátlót; 0,5-4 tömeg% 2-3 értékű szerves sav di(l-4 szénatomos alkil)-aminnal vagy kvaterner ammonium bázissal alkotott semleges sóját; 0-1,0 tómeg% kálium-ferro-cianidot vagy kólium-ferri-cianidot és/vagy 0,2-1,0 tömeg% nátrium-tetraborátot és a 100 tömeg%-hoz szükséges mennyiségű vizet, 1-4 szénatomos alkoholt és/vagy (1-4 szénatomos alkil)-glikolt tartalmaz. Ismeretes, hogy a rozsdásodás elleni védelmet biztosító festékbevonat a leghoszszabb ideig akkor fejt ki védöhatást, ha a festék felhordása előtt a felületi rozsdaréteget és rozsdanyomokat sikerül tökéletesen eltávolítani. A mechanikai módszerrel történő rozsdaeltávolitás (csiszolás, homokfúvás, stb.) fáradságos, költséges és nem is mindig megvalósítható. A rozsdátlanítás ismert kémiai módszereivel a felületi korróziós termék (vas-oxidok, vas-hidroxidok, stb.) réteget ásványi savakkal és/vagy szerves savakkal, és/vagy komplexképzökkel átalakítják és eltávolítják vagy átalakítják és stabil korróziógátló réteget hoznak létre. A legtöbb ilyen készitménynek fontos alkotórésze a foszforsav. A rozsdaeltávolitás után a foszforsav hatására bázikus felületi vas-foszfát-réteg alakul ki, melyhez a festék jól tapad. Foszforsavat tartalmazó rozsdaeltávolító, rozsdaátalakitó készítményt ismertet például az 1 203 722 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás és S. Z. Kroner közleménye /Mashinostr., Nauchn. - Techn. Sb. 1965 (1), 79- -80/. Ismeretes, hogy a tannin, mint a többértékű fenolok és fenolszármazékok általában, mind a Fe2* mind a Fe3* ionokkal kelát-komplexeket képeznek /P. Baur, Metall-Reinig Vorbehandl. 13 (3), 41-6 (1964)/. Foszforsavat és komplexképzöként tannint tartalmazó készítményt ír le például U. Burtenieks és A. Vaivads közleménye /Okraska Rzhavchine 1975, 48-58 Kiadó Kukurs, 0. .Zinatne": Riga, SzU./ A 211 982 számú csehszlovák szabadalmi leírás készítményében telitetlen zsírsavakat alkalmaznak a tannin komplexképzö hatásának meggyorsítására. A foszforsavat és/vagy egyéb savat tartalmazó rozsdátlanító/rozsdaátalakító készítmények hátránya, hogy esetenként a rozsdaátalakítás után a felületen maradó savnyomok a kialakítandó festékbevonat-rendszer élettartamát csökkentik. Ezért a savnyomokat gondosan el kell távolítani. Az előkezelt felület védelmére minden esetben egy vagy több rétegben korróziógátló alapozót kell felhordani, valamint a tervezett igénybevételnek megfelelő festékbevonat-rendszert kell felépíteni. Esetleges savmaradványok a felületen a bevonat tapadását csökkentik és így a bevonat leválhat és további korrózióra van lehetőség. Az erős ásványi és szerves savakat tartalmazó készítmények hátrányait próbálja kiküszöbölni a 109 246 számú lengyel szabadakul szerinti készítmény. A készítmény tannin vizes, alkoholos oldata, mely a felületi vas-oxid rétegből összefüggő vas-tannát réteget alattit ki. A készítmény hátrányos tulajdonsága, hogy a védőbevonat nem vízálló, a felületet érő nedvesség hatására a védeni kívánt fel ilet tovább rozsdásodik. A fenti eljárások hátrányainak kiküszöbölésére komplexképzőt és nem vizoldható bevonatot kialakító anyagot együtt tartalmazó kompozíciókat állítottak elő. Ilyen készítményeket ismertetnek például az 57 139 155 számú japán, a 2 481 710 számú francia és a 2 425 213 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírások. Az ismert készítmények hátránya, hogy a bevonatképző anyag - rendszerint műanyag diszperzió - filmképző tulajdonságait a benne oldott komplexképző lerontja; ugyanakkor a rozsdaátalakítás is lassúbb és kisebb hatékonyságú. A legtöbb esetben a polimer diszperzióbó vizoldhatatlan tömör bevonat képződik, mielőtt a rozsdaátalakítás teljesen végbemenne. Az át nem alakult rozsda a védőréteg alatt további korrózió kiindulópontja lehet. A polivinil-acetát diszperziót és komplexképzőt tartalmazó készítmények, mint amelye két például V.A. Voitovich és munkatársai, ille tve A. P. Egorova ír le (Okraska Rzhavch ne 1975, 64-67., illetve 72-76. oldal, Kiadó Kukurs, 0. .Zinatne": Riga, SzU) csak akkor megfelelően hatásos rozsdaátalakitók, ha a kompozíció foszforsavat is tartalmaz. Hasonlóképpen műgyantát, tannint és foszforsavat tartalmazó készítményt ismertet a 169 214 számú csehszlovák szabadalmi leírás. A korró nógátló hatás javítására az említett alkotókon kivül a készítmény ólomtartalmú adalékanyagot is tartalmaz. Az ólomadalék korróziógó.ló hatása kétségtelen ugyan, de környezet és egészségkárosító hatása miatt a készítmény alkalmazása előnytelen, azaz nem lényegesen előnyösebb, mint a minium alapozó festéké. A 29 370 számú magyar szabadalom ligninen és műgyantán kivül többértékű szer5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
