196436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliuronsavak kalciumtartalmú vegyessóinak és az ilyen hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
11 196136 12 Ca2* Fe K* Na* C IGB-21 160-8 20 188 mg/g 1GB-27 140 45 8 20 213 mg/g A találmány szerinti eljárással a vegyessók egyszerűen állíthatók elő. A polikarbonsavból vagy kénsavészterének vizes oldatából indulunk ki. A vizes oldat koncentrációja 2-20%, előnyösen 4-12%, különösen előnyösen 6-10%. Az oldat pH-ját alkálifém-hidroxiddal, például nátrium-hidroxiddal pH 5 és 8 közötti tartományba, előnyösen pH 7,4-re állítjuk be. A poliuronsav oldatát adott esetben 1-2 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Ezt az oldatot 0-100 °C, előnyösen 2- -50 °C, különösen előnyösen 10-30 °C hőmérséklettartományban hozzáadjuk 0,2-2 mól/1, előnyösen 0,3-1 mól/1, különösen előnyösen 0,5 mól/1 koncentrációjú, előzetesen alkálihidroxiddal 2 és 8 közötti pH tartományba állított kalciumsó-oldathoz. A kalciumionok egy része vas(II)-ionokkal vagy más kationokkal egészen vagy részben helyettesített lehet. A különféle kationokat előnyösen kloridjuk formájában alkalmazzuk, mivel a klorid fiziológiás körülmények között előforduló anion, előfordul a vérben és hidrogén-klorid formájában a gyomornedv jelentős részét képezi. Azonban más olyan fémsók is használhatóak, melyek a szervezetben nem fejtenek ki káros hatást, például szervetlen sók, mint a karbonátok vagy szerves sók, mint az acetátok, aszkorbátok, citrátok, glukonátok, laktátok, levulinátok, malonátok, pantotenátok, szacharátok, vagy tartarátok. A kapott reakcióterméket, mely általában gyöngyök formájában válik ki, leszűrjük, és a nem kötött kationok kívánt koncentrációját az egyes alkalmazási céloknak megfelelően standardizált mosási eljárással állítjuk be. A kationkoncentrációt komplexometriás módszerrel határozzuk meg. A kapott csapadékot mosás után szárítjuk. A szárítást ismert módon végezzük. A végtermék víztartalma 0-50% közötti lehet. A kapott terméket ezután ismert módon pirulává, drazsévá, kapszulává vagy tablettává alakítjuk. A napi dózis a gél összetételétől és a hozzáadott kationoktól függően 2- -30 g száraztömeg. A beadandó mennyiséget befolyásolja még annak a bélszakasznak a pH-ja, melyből a foszfát felszívódik, valamint a táplálék tömege, összetétele és a bélben való tartózkodási ideje. A lehetséges foszfátmegkötés pH-függését a 2. ábrán mutatjuk be. A 3. ábrán a különböző foszfát:gél arányoknak a foszfátmegkótés kinetikájára kifejtett hatása látható. A következő példák a találmány megvilágítására szolgálnak. A példákban az alábbi meghatározási eljárásokat alkalmazzuk: 1. CsP' ionok meghatározása A kalcium-alginát, illetve kalcium-pék tát géleket kalciumtartalmuk meghatározására pH 8-as, 0.1 mól/l-es etilén-diamin-tetraecetsavban (EDTA) oldjuk. Az EDTA felesleget 0,1 mól/l-es magnézium-klorid-oldattal pH-10-en visszatitráljuk. Indikátorként Eriokromfekete-T keverékindikátort használunk. 2. HPOt2" meghatározása A meghatározást Gomorri, G. [J. Láb. Clin. Med. 27, 995 (1942) irodalmi helyen ismertetett] fotometriás eljárása szerint végezzük. Az eljárás során a szervetlen foszfátok nátriuir.-molibdáttai foszformolibdátot képeznek, melyet p-metil-amino-fenol-szulfáttal kolloid állapotú molibdénkékké alakítanak és ez utóbbi mennyiségét fotometriásan meghatározzák. 3. Vas (Fe2* és Fe3* összesen) meghatározása kalcium-vas-alginátban 1 g kalcium-vas-alginátot (iGB-27) 5 ml tömény salétromsavban feloldunk és a teljes vasmennyiséget Fe3* formájában határozzuk meg 0,1 mól/l-es Titriplex III-mal pH 2,5-nél megtitrálva az oldatot. Indikátorként 5-szulfoszalic ilsavat használunk, mely kékből színtelenbe csap át. 1 ml 0,1 mól/1 Titriplex-III oldat 5,585 mg vasat mér. 1 g IGB-27 45,2 rag vasat tartalmaz. 4. Oxalát meghatározása Az oxalát titrimetriás meghatározását 0,02 mól/l-es kálium-permanganát mérőoldattal végezzük, melyet előzőén, stabilizálás céljából 1 órán át főzünk. 10 mi mintához (lásd a 11. példában) 150 ml kétszer desztillált vizet és 10 ml 1+4 higitású tömény kénsavat adunk, az eleg.vet 75-85 °G hőmérsékletre melegítjük és megmaradó halvány rózsaszín színeződésig kálium-permanganát-oldattal tit— ráljuk. 5. Nátrium és kálium meghatározása A nátrium- és kálium-meghatározást az EDTA (Titriplex-III)-oldatban feloldott gélből lángfotometriás vagy atomabszorpciós eljárással végezzük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
