196309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás primicin gyógyszerkészítmény előállítására

1 196 309 2 A találmány tárgya eljárás antimikrobás hatású szinergetikus gyógyászati készítmény előállítására oly módon, hogy a primicin antibiotikum-komplex ki­nyert major komponenseit, azaz A,, B,, C, kompo­nenst kettős vagy hármas kombinációban összekever­jük, majd a gyógyászati készítményeknél szokásosan alkalmazott töltő-, hígító- és formulázási segédanya­gok segítségével gyógyászati készítménnyé készítjük ki. A primicin a Thermopolyspora galeriensis sugár­gomba faj MNG 00181 törzse fermentlevéből előállí­tott természetes antibiotikum-komplex, mely mukro­­lid típusú, szeles spektrumú, elsősorban a (Iram-pozi­­tív baktériumok ellen hatékony, cs a polirezisztens humánpatogén törzsekre is hatásos. A primicin antibiotikum-komplex 3 fő-, vagy ma­jor-komponens és 10—12 minor-komponens keveré­ke. A primicin anyagkeverék szétválasztását, a kom­ponensek izolálását a T/39 186 és T/39 187 számú közzétett magyar szabadalmi bejelentések írják le. A primicin antibiotikum-komplex cs 3 izolált major komponensének, melyek előállítását a T/39 187. szá­mon közzétett magyar bejelentés szerinti eljárással végeztük, (A,, B,, C,) antimikrobás hatás-spektruma a 14. táblázatban látható, mely humánpatogén polire­zisztens törzseken mért MIC-értékcket tüntet fel, pg/ ml-bcn (MIC = minimal inhibitory concentration, vagyis minimális gátló koncetráció). Az eltérő értékek arra utalnak, hogy a 3 főkomponens feltehetően más­más módon fejti ki hatását, támadáspontjaik külön­bözőek. Ismeretes, hogy a kórokozók rezisztenciája a forga­lomban lévő hatóanyagokkal szemben igen nagymér­tékűvé vált és ezért számos, korábban már jól bevált hatóanyag a kialakult rezisztencia miatt ma már nem alkalmazható. A rezisztencia kialakulásában a kromoszomális re­zisztencia mellett elsősorban az utóbbi évtizedben is­mertté vált „plasmid rezisztencia” a felelős, amely a kórokozók azon tulajdonsága, hogy plasmid rezisz­tenciájukat át tudják adni közvetlenül, mégpedig nemcsak fajon belül, de rendszertanilag más fajokhoz tartozó egyedeknek is. így igen rövid idő alatt polire­zisztens kórokozók tömege jöhet létre. E tények ismerete előtérbe helyezte a hatóanyag­kombinációk alkalmazását. Együttesen adagolt ható­anyagok egymásra gyakorolt hatása (antagonizmus, szinergizmus) régóta ismeretes. Szinergizmus esetében a kombinációk hatása erősen fokozódik, mely külö­nösen vegyes fertőzések esetében igen előnyös. A hatóanyagok egymáshoz viszonyított kompatibi­litásánál tehát antagonizmusról (egymás hatékonysá­gának rontása) és szincrgizmusról (egymás hatásának elősegítése) beszélünk. Ez utóbbihoz sorolják az ún. additív hatást (additív szinergizmus), amikoris a ható­anyagok hatása összegeződik, azaz pl. az egyik ható­anyag MIC-értékének fele és a másik hatóanyag MÍC-értékének fele együttesen adják a két hatóanyag kombinációjának MIC-értékét. Ezen additív hatás is igen előnyös, hiszen az egyes komponensek bevitt effektiv dózisai nagy mértékben csökkenthetők, ami egyedi toxieitásuk nagy mértékű redukálódását, a nem kívánatos mellékhatások csök­kentését, sőt elmaradását eredményezheti azonos te­rápiás eredmény mellett. Ha a komponensek közötti előnyös kölcsönhatás következtében az antimikrobás hatás meghaladja az additív hatás mértékét, potencírozó szinergizmusról beszélünk, az igy fellépő hatás a szinergens hatás. Vizsgálataink során meglepő módon azt találtuk, hogy a primicin antibiotikum-komplex izolált kom­ponensei egymás hatását erősítik, azaz potencírozó szinergizmust mutatnak. Ez a jelenség, hogy homológ komponensek között potencírozó szinergizmus lép fel, egyedülálló, az irodalomban nem ismert. A szi­­nergizmusnak ezt a fajtáját „intermolekuláris sziner­­gizmus”-nak nevezzük. A két felismert jelenség, a potencírozó szinergizmus cs a fükomponensek feltételezett különböző támadás­­pontja alapján, a komponensek kombinációjának al­kalmazásával a következő előnyös hatásokat érhetjük el: 1. A kórokozók anyagcseréjét több ponton és egy­idejűleg megtámadva biztosabban érhető el „cid­­hatás”, vagyis a kórokozók pusztulása, mely sokkal előnyösebb, mint a „statikus-hatás", vagyis a mikro­organizmusok egyszerű fejlődési gátlása. 2. Különböző anyagcsereutak együttes támadása esetén alig, vagy csak lassan alakulhat ki az alkalma­zott hatóanyag-kombinációval szemben rezisztencia. 3. Az egyes hatóanyag-komponensek mennyiségét nagymértekben csökkenteni lehet, mely azzal az előnnyel jár, hogy a kisebb hatóanyag-mennyiség használata következtében csökkennek, vagy -teljesen elmaradnak a káros mellékhatások, ami terápiás szempontból fontos előnyös jelenség, azonkívül a ke­vesebb anyag használatakor a költségek is alacso­nyabbak lesznek, ami gazdaságilag jelentős ered­mény. 4. A halóanyag-kombinációk alkalmazása cselen nemcsak a MIC-érlék csökken jelentősen, hanem leg­többször a hatásspektrum is szélesedik. Találmányunk tárgya tehát eljárás olyan antimik­robás hatású gyógyászati készítmény előállítására, hogy a primicin antibiotikum-komplex kinyert kom­ponenseit tartalmazza. A primicin-komplex főkom­ponensei, A,, Bt, C, felhasználhatók kettős vagy hár­mas kombinációban. A komponensek kettős kombi­nációja esetén a készítmény 5 — 95 tömeg %-ot tartal­maz az egyik, 95 — 2 tömeg %-ot a másik komponens­ből, hármas kombináció esetén az A| komponensből 40 — 70 tömeg %-ot, a C, komponensből 30—10 tö­meg %-ot, a B, komponensből 30 — 20 tömeg %-ot. Az így előállított hatóanyag-keveréket a gyógyászati készítményeknél szokásosan alkalmazott szilárd vagy folyékony, nem-toxikus, töltő-, hígító-, és/vagy for­mulázási segédanyagokkal összekeverve, gyógyászati felhasználásra alkalmas formában, ismert módon ki­készítjük. A találmányunk szerinti eljárással előállított sziner­getikus hatású gyógyászati készítményeket szilárd (pl. tabletta, kapszula, drazsé, kúp), félig szilárd (pl.: ke­nőcs, gél) vagy folyékony (pl. injiciálható oldat, szusz­­penzió vagy emulzió) formában készíthetjük ki. Az előnyös kikészitési alakok közül a géleket, kenőcsö­ket, sebhintőport, injekciós oldatokat vagy szuszpen­ziókat, valamint a porampulla-oldoszerampulla kom­binációkat említjük meg. A találmányunk szerinti eljárással előállítható készítmények orálisan, parenterálisan, vagy rektáli-5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents