196302. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emberi testüregekben képződő kövek eltávolítására alkalmas készzítmény előállítására
1 196 302 2 A találmány tárgya eljárás emberi testüregekben (pl. vese vagy epe üregében) képződő kövek eltávolítására alkalmas, vizes oldatokból álló készítmény előállítására ahol az egyik összetevő poli(vinil-alkohol)t, a másik összelevő gélképző komponenseket, köztük jódot, illetve kálium-jodidot tartalmaz. Ismeretes olyan műtéti módszer, mely vesekövek eltávolítására ragasztóként természetes alapú polimert, fibrint ajánl, azzal a fő céllal, hogy több vesekő egyidejű jelenléte esetén biztosítsa azok maradéktalan kiemelését a vese üregrendszeréből. Erről a módszerről elsőként i. D. Decs számolt be [The use of an intrapelvic coagulum in pyclolithotomy, South Med. J. (Nashville), 36, 167, 1943.] A módszer alkalmazása során a vesébe fecskendezett humán fibrinogén és trombin egymásra hatásakor képződő fibrin a vesekövek felületére tapad. A fibrinbe ragadt, beágyazódott köveket a vcscmcdcncénck megnyitása után a fibrinncl együtt kihúzva távolítják el. A módszert többen is továbbfejlesztették: köztük S. Marshal! (Commercial fibrinogen, autogeneous plaszma, shole blood and cryoprecipitate for coagulum pyelolilhotomy: A comparative study, J. Urol., 119, 310 (1978)]. Az e célra megfelelő fibrinogén előállítása időigényes, költséges és úgy ennek, mint egyéb humán eredetű vérkészítménynek esetében mindig kérdéses, hogy nincs-c hepatitisz vagy más vírussal fertőzve. Ezenkívül, a képződő fibrin morzsalékony és nagyon kis húzószilárdságú, ami a kihúzásánál beszakadását eredményezheti. Az említett veszélyek megszüntetésére szolgál a 23 576 számú bolgár szerzői tanúsítványban 1981-ben közzétett eljárás. E leírás szerint poli(vinil-alkohol), bórsav, réz-szulfát és glicerin vizes oldatából magnézium-oxiddal történő lúgositással olyan ragasztó tulajdonságú gélt képeznek, mely fibrin helyett orvosi fecskendővel a vese (vagy epe) üregrendszerébe juttatható. A módszer sikeres kivitelezésének előfeltétele, hogy az említett, szobahőmérsékleten nagyon viszkózus (190cP) vizes gél legalább 37 °C-ra fel legyen melegítve. Az eredményes kivitelezés további feltételei, hogy a szilárd magnézium-oxidot a fenti oldatban tökéletesen cl kell keverni cs a keletkezett tixotróp és megnőtt viszkozitású (200 cP) elegyet a fecskendőbe töltve, annak dugattyújára gyakorolt meglehetősen nagy nyomással, viszonylag vastag tűn vagy katéteren keresztül kell a vesébe juttatni. Mindezen műveletek során a rendszer hűlése és a gél azonnal — mintegy 1,7 perc alatt - történő megszilárdulása miatt igen nagy gyorsasággal kell eljárni. Az említett gél veséből történő eltávolításához a vesemedencén ejtett V-alakú metszés szükséges, mely egyes vesemedencc típusoknál nem valósítható meg. A fenti tanúsítvány leírása szerint előállított gél alkalmazásának hátrányai (az előmelegítés szükségessége, amely többlet műveletet jelent, a nagy viszkozitású rendszer nehézkes kezelhetősége, és a megkívánt műveletek gyors kivitelezése) nyilvánvalóak. Mindezen hátrányok kiküszöbölésére szolgál az általunk javasolt eljárás, mellyel műtéti kőeltávolítás céljára olyan készítményt állítunk elő, mely két könynyen elegyíthető komponensből áll. Eljárásunk során tehát nem szükséges egy géllel dolgozni. A gél in situ alakul ki az emberi szervezetben. A találmány szerinti két komponens már 20 °C-on elegyíthető, a készítmény előmelegítése alkalmazásakor szükségtelen, a belőle képződő gél kezelése — kis viszkozitásánál fogva — egyszerűbb és felhasználása során a műveletek többségének kivitelezése a műtéthez illeszkedő gyorsasággal történhet. Kis viszkozitása és nagy szilárdsága lehetővé teszi alkalmazását a veseállományon (kehelyszáron) vagy bőrön keresztül történő kő eltávolításnál is. E gél baktcricid tulajdonságú cs röntgen-kontrasztja megfelelő. Az in situ keletkező gél megszilárdulási ideje 5-6 perc, ez pedig az orvos számára viszonylag hosszú manipulációs időt tesz lehetővé. A találmány alapja az a felismerés, hogy- megfelelő jellemzőkkel (polimcrizációs fok, hidroxilszám) rendelkező vinü-alkohol homo és/vagy kopolimer vizes oldata, és- valamely szervetlen bórvegyület(ek), jód és kálium-jodid vizes oldata lágyító tulajdonságú adalék(ok) jelenlétében homogén fázisban úgy elegyíthetők, hogy a kapott elegy viszkozitása csak fokozatosan és lassan növekszik a gélállapot eléréséig, és így jó mechanikai tulajdonságú, ragasztó gélt eredményez. A találmány további alapja az a felismerés, hogy a készítményben alkalmazott jód mennyisége biztosítja azt, hogy a képződött gél röntgenernyőn látható legyen és ugyanakkor elkülönüljön a beágyazódott kövek árnyékától. A találmány kidolgozásánál hasznosítottuk azt a felismerést is, hogy jód jelenlétében a bórsav/polimer arány növelésével a kő és a ragasztó gél adhéziójának és a ragasztó mechanikai tulajdonságainak növelése a szol/gél arány növekedése nélkül, vagyis a megszilárduló ragasztó mellett vizes oldat megjelenése nélkül érhető cl. Az a felismerésünk is hozzájárult a találmány kidolgozásához, hogy az alkalmazott jód mennyisége elegendő ahhoz, hogy a készítmény baktericid tulajdonságát biztosítsa (V. O. Mohnacs: Szoedinenija ioda sz vüszokopolimerami, ih antimikrobnüje i íecsebniijc szvojsztva. Izd. Akad. Nauk SzSzSzR, Moszkva, Leningrad, 1962). E felismerések alapján a találmány tárgyát képező eljárásban két olyan vizes oldatot állítunk elő, melyek egyike vini!-a!koho] homo és/vagy kopolimert, másika szervetlen bórvegyület és lágyító tulajdonságú adalékok) mellett jódot is tartalmaz, és amely készítmény két összetevőjének egyidejű alkalmazásakor ragasztó tulajdonságú gél képződik. A fentiek alapján a találmány tárgya eljárás két vizes oldatból álló - elegyítésük után ragasztó tulajdonságú, emberi testüregben képződő kövek eltávolítására alkalmas — készítmény előállítására. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy egy olyan („A") vizes oldatot készítünk, mely vinil-alkoho! homovagy kopolimcrjét 5-20 t %, célszerűen 8 -12 t % koncentrációban tartalmazza és egy másik („B”) vizes oldatot készítünk, mely szervetlen bórvegyülete(ke)t 3 — 25 t %, célszerűen 6—12 t% koncentrációban, jódot 0,01—0,15 t %, célszerűen 0,05 — 0,09 t% és alkáli-jodidot 0,2— 1,5 t %, célszerűen 0,5 — 0,9 t % 5 10 15 20 25 30 33 40 45 50 55 60 65 2
