196286. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként ciklohexán-1,3-dion származékot tartalmazó herbicid és növényi növekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
7 196 286 8 letaktív anyagok például kvaterner ammóniumvegyületek, így hosszú szénláncú alkil-ammóniumsók (például cctil-trimctil-amirióníiim-bromid) lehetnek. Azanionos felületaktív anyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: szappanok, zsírsavak alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói, ligninszulfonsav alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói, arilszulfonsavak alkálifém-, alkáliföldfem- és ammóniumsói (például naftalin-szulfonsav-sók, így butil-naftalin-szulfonsav-sók, di- és tri-izopropil-naftalin-szulfonsav-sók, szulfonált naftalin és naftalinszármazékok formaldehiddel képezett kondenzációs termékeink sói, szulfonált naftalin és naftalin-származékok fenollal és formaldehiddel képezett kondenzációs termékeinek sói, továbbá alkil-aril-bcnzolszulfonsavak sói, így dodccil-bcnzolszulfonsav-sók), hosszú szénláneti kénsav-monoészterek vagy alkilszulfátok (így lauril-szulfál) alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói, kénsav zsíralkohol-glikoléterekkel képezett monoésztereinek sói. A nemionos felületaktív anyagok közül példaként az etilén-oxid fenolokkal és alkil-fcnolokkal (így izo-oktil-fenollal. oktil-fcnollal és nonil-fcnollal) képezett kondenzációs termékeit, az etilén-oxid ricinusolajjal képezett kondenzációs termékeit, a hosszú szénláncú zsírsavakból és hexítanhidridekből levezethető részleges észtereket (így szorbitán-monolaurátot), az említett részleges észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékeit, az etilén-oxid/propilén-oxid tömb-kopolimereket, a lauri!-alkohol-poli(glikol-ctcr)-accláll és a Iccitinckcl említjük meg. A folyékony kompozíciók a hatóanyag folyékony hordozóanyagokkal készített oldatai vagy diszperziót lehetnek, amelyek adott esetben egy vagy több felületaktív anyagot (nedvesítő-, cmulgeáló- és/vagy diszpergálószert) is tartalmazhatnak. A folyékony hordozóanyagok például a következők lehetnek: víz; ásványolaj-frakciók, így kerozin, szolvens-nafta, petróleum-kőszénkátrány-olaj és aromás petróleum-frakciók; alifás, cikloalifás és aromás szénhidrogének, így paraffin, ciklohexán, toluol, xilolok, tetrahidro-naftalin és alkil-naftalin-származékok; alkoholok, így metanol, clanol, propanol, izopropanol, butanol, ciklohexanol és propilén-gükol; ketonok, igy ciklohexanon és izoforon; továbbá erősen poláros szerves oldószerek, így dimetil-formaniid, dimetil-szulfoxid, N- metil-pirrolidon és szulfolán. A folyékony kompozíciók előnyösen a hatóanyag vizes diszperziói, emulziói vagy szuszpenziói lehelnek, amelyeket például permetezéssel, porlasztva permetezéssel vagy elárasztással vihetünk fel a kezelendő területre. A vizes kompozíciókat rendszerint úgy állítjuk elő, hogy a megfelelő koncentrátumokat vízzel keverjük össze. A koncentrátumok például emuigeálható koncentrátumok, pépek, olajos diszperziók, vizes szuszpenziók és nedvesíthető porkészítmények lehelnek. A koncenlrátumokkal szemben leggyakrabban támasztott követelmény az, hogy hosszú időn át károsodás nélkül tárolhatók legyenek, és hosszabb tárolás után vízzel hígítva kellő ideig homogén, hagyományos permciezöberendczcsscl könnyen felvihető készilmcnyckekci képezzenek. A koncentrátumok rendszerint 10-95 tömeg%, előnyösen 10-60 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. Az emulziók vagy az emuigeálható koncentrátumokai általában úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagokat egy vagy több felületaktív anyagot és adott esetben olt jat is tartalmazó szerves oldószerben oldjuk. Az olajos diszperziók előállítása során a hatóanyag, egy szénhidrogén-olaj és egy vagy több felületaktív anyag keverékét összeőröljük. A vizes szuszpenziós koncentrátumokat általában úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyag. víz cs előnyösen legalább egy szuszpendálószer keveréket golyós malomban őröljük. Szuszpendálószerekkcnl például hidrofil kolloidokat, így poli(N- vini!-pirro!idon)-t. karboxi-melil-cellulóz-nátriumsót és növényi gumikat (így akáciagumit és tragakantagjmit), hidratált kolloid ásványi szilikátokat, igy n.ontmorillonitot, beidellitet, nontronitot, hektoritot, s'aponitot, szaukonitot és bentonitot, továbbá egyéb cellulóz-származékokat és poli(vinil-alkohol)-t használhatunk. A nedvesíthető porkészítményeket általában úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot egy vagy több felületaktív anyaggal, egy vagy több szilárd hordozóanyaggal és adott esetben egy vagy több szuszpendálószcrrel keverjük össze, és a keveréket a kívánt :.zcmcscmcrctíi porrá őröljük. A vizes szuszpenziók, diszperziók vagy emulziók előállítása során a nagy hatóanyaglartalmú kompozíciókat vízzel keverjük össze. A víz adott esetben felületaktív anyagokat és/vagy olajokat is tartalmazhat. A készítmények felvitelének módja elsősorban a felhasznált készítmény típusától és a rendelkezésre álló kezelő berendezésektől függően változik. A szilárd kompozíciókat például beporzással vagy a szilárd anyagok szétterítésének egyéb módszereivel vihetjük fel a kezelendő területre. A folyékony kompozíciókat általában permetezéssel, porlasztva permetezéssel, elárasztással, az. öntözővízhez keverve, vagy a folyadékok szétterítésének egyéb szokásos módszereivel vihetjük fel. A készítmények felviteli aránya több tényezőtől, köztük a hatóanyag jellegétől, az irtandó gyomnövény típusától, a felhasznált készítmény típusától és a kezelés helyétől (levél- vagy gyökérkezelés) függően változik. 1 hektár kezelendő területre általában 0,005-20 kg, előnyösen 0,01 -5,0 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségű készítményt vihetünk fel. A találmány szerinti készítmények az (1) általános képletű hatóanyagokon kívül adott esetben egy vagy több további, biológiailag hatásos vegyületet is tartalmazhatnak. Miként már közöltük, az (I) általános képlctíi vcgyiilctck egyszikű növényekkel vagy füfclckei szemben rendszerint lényegesen erősebb hcrbicid hatást fejtenek ki, mint kétszikű növényekkel szemben, igy egyes esetekben az (I) általános képletű vegyületeket önmagukban nem elegendőek a haszonnövény teljes mértékű védelmére. A készítmények tehát az (I) általános képletű hatóanyagok mellett adott esetben egy vagy több egyéb hcrbicid hatóanyagot is tartalmazhatnak. További hcrbicid hatóanyagokként az (1) általános képletű vegyületektől eltérő bármilyen herbicid vegyületet felhasználhatunk. Az egyéb herbicid hatóanyagok előnyösen kiegészítő hatású — kétszikű gyomokkal szemben hatásos - vcgyülctck vagy kontakt hcrbicidck lehetnek. A találmány szerinti készítményekben felhasználható az (1) általános képletű vegyületeket kiegészítő hatású herbicid hatóanyagok közül példaként a következőket soroljuk fel; 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6E
