196263. lajstromszámú szabadalom • Diagnosztikai eljárás és készítmény
1 196 263 2 a biológiai nedvekben való azonosítására. Igen előnyösen alkalmazható a találmány szerinti eljárás a spináüs folyadéknak (például az újszülöttek gerinc-agyburki folyadékának) a vizsgálatára Hacmaphilus influenzae, Neisseria meningitidis és Streptococcus pneumoniae jelenlétének kimutatására. A találmány fontos előnye, hogy kisebb térfogatú spinális folyadék szükséges a vizsgálathoz, mint az eddig szokásos agglutinációs tesztmódszereknél. Előnyösen alkalmazható a találmány bizonyos szerológiailag meghatározott mikroorganizmustörzsek, például a Streptococcus, A, B, C, D, Fés G szero-csoportok, Salmonella O és H antigének, valamint Meningococcus A, B, C, Y, 29E és Z szero-csoportok azonosítására. Belátható, hogy mindegyik oldhatatlan színes anyag adaptálható arra, hogy valamely ligandurr. jelenlétében agglutimáturnot képezzen, ha tartalmaz egy specifikus megkötóanyagot vagy kötődik egy specifikus megkötóanyaghoz. Az így adaptált oldhatatlan anyagok ilyen felhasználási módja és az ehhez való reagens a találmány előnyős kiviteli módjának alapját képezi. A találmány egyik előnyös megvalósítási módja esetében a reagens antitesttel bevont háromféle színű latex-részecskék szuszpenzióját tartalmazza, ahol az egyes részecskék színe jelzi, hogy milyen specifikus antitesttel van az illető részecske bevonva. Az egész reagens felhasználás előtt tompa szürkés színt mutat. Ha azután ezt a reagenst olyan közeggel keverjük össze, amely az említett specifikus antitestek valamelyikéhez kötődni képes antigént tartalmaz, akkor ez az antigén reagálni fog a megfelelő antitesttel és agglutinátumot képez. A képződő agglntinátum színe megmutatja, hogy melyik antitest vett részt a reakcióban és ennek alapján a jelenlevő antigén azonosítható, A képződött agglutinátum szemmel való felismerését megkönnyíti a nem agglutinált részecskék háttér-színével szembeni ellentétes színe. így például, ha a ragens vörös, kék és zöld részecskéket tartalmaz és a vörös színű részecskék agglutinálódtak, a háttér a kontrasztos türkisz-színben jelenik meg. Ha a kék részecskék agglutinálódtak, ezek naracs vagy sárga színű háttérben mutatkoznak, és ha a zöld részecskék agglutinálódtak, akkor bíborszínű lesz a háttér. Nem specifikus reakciók, például azok, amelyeket zavaró anyagok, mint reumatoid faktor (RF) vagy A-protein (a legtöbb S. aureus baktériumban fordul elő) vagy A-proteinszerú anyagok (némely sztreptokokkuszban) okoznak, általában sötét csomókként mutatkoznak, hasonló színárnyalatú világosabb háttér előtt. A találmány fentebb leírt előnyös kiviteli módját a fentiekben egyetlen antigén kimutatása esetében szemléltetjük, a találmány alkalmazható egynél több antigén egyidejű kimutatására is. így például a fent leírt háromszínú rendszerben két antigén egyidejű jelenléte például agglutinátumnak a kék és zöld részecskéken, vörös háttér előtt, vagy zöld és vörös részecskéken, kék háttér előtt való képződése alapján mutatható ki. Könnyen belátható, hogy ilyen esetekben a háttér színe különösen hasznos az immunokémiai reakció eredményének megítélése szempontjából. Az egyes különböző színű oldhatatlan anyagok tehát adaptálhatók arra, hogy agglutinátumokat képezzenek ligandumok valamely specikus csoportjának jelenlétében. így például mindegyik színes oldhatatlan anyag tartalmazhatja két- vagy többféle baktérium- vagy vírus-antigén antitestjét vagy ilyen antitestekhez lehet kötve. így a találmány egy további előnyös megvalósítási módját olyan agglutinációs eljárás képezi, amely lényegileg egyezik a fent leírtakkal, de amelyben a reagens legalább két, előnyösen legalább három különböző színű oldhatatlan anyagot tartalmaz és ezek közül legalább az egyik, de előnyösen legalább kettő, legalább kétféle specifikus megkötőanyagot tartalmaz, illetőleg legalább kétféle specifikus megkötőanyaghoz van kötve. Az egyes specifikus megkötóanyagok mindegyike más és más oldhatatlan színes anyaghoz lehet kötve, de lehetséges az is, hogy ugyanaz a specifikus megkötőanyag kötődik két vagy több különböző színű oldhatatlan színes anyaghoz. Az első esetben nyilvánvaló, hogy az ilyen agglutinációs módszer lényegében „leszűkíthető” módszer különböző lehetséges fertőző ágensek körének egy kisebb csoportra történő leszűkítésére, amikor is azután további tesztekre van szükség az egyes fertőző ágensek pontos azonosítására. Az ilyen módszerek különösen célszerűek lehetnek olyan esetekben, amikor különböző, például bakteriális vagy vírusos megbetegedések diagnózisát kell megállapítani, de a betegség tünetei sokféle különböző kórokozó esetében hasonlóak és így ezek alapján nem lehet a kórokozót azonosítani. Egy ilyen esetben például olyan reagenst alkalmazhatunk, amely például vörös, kék és zöld latex-részccskéket tartalmaz, a vörös részecskék az A és B antigénnel reagáló antitestekkel, a kék részecskék a B és C antigénnel reagáló antitestekkel, a zöld részecskék pedig az A csC antigénnel reagáló antitestekkel van bevonva. Ha most a reagenshez adott teszt-minta olyan antigént tártál- • máz, amelyre a reagens szenzitizálva volt, akkor két különböző színű részecske fog egyidejűleg rgglutinálódni és így a fennmaradó háttér-szín alapján a jelenlevő antigén egyértelműen azonosítható. Ha tehát például a teszt-minta A antigént tartalmazott, akkor a vörös és zölt részecskék agglutinálódnak és könnyen felismerhető kék háttér-szín marad vissza. A szakmában járatos vizsgáló számára könnyen belátható, hogy ha egy vagy több specifikus megkötöanyag egynél több különböző színű oldhatatlan színes anyaghoz van kötve ugyanabban a regemben, akkor az oldhatatlan színes anyagok és a specifikus megkötóanyagok megfelelő permutálása útján n számú különböző színes anyag alkalmazása esetén 2_°—2 ligandum specifikus kimutatása lehetséges, így három különböző színű oldhatatlan szemcséket tartalmazó reagens alkalmazásával hat különböző ligandum mutatható ki és azonosítható. Az ilyen reagens például vörös, kék és zöid szemcséket tartalmazhat és a vörös szemcsék az A, C és D, a zöld szemcsék a B, E és D, a kék szemcsék pedig a C, F és E ligandumok iránt lehetnek érzékenyítve. Ebben az esetben az A~F ligandumok egyenkénti hozzáadása a következő eredményt mutatja: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
