196205. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hugysav előállítására a baromfi, illetve madár ürülékből
1 2 196 205 A találmány tárgya, eljáráshúgysavelőállítására baromfi-, illetve madárürülékből lúggal történő oldás, majd ásványi savval történő kicsapás révén. A húgysav előállítására az állatvilágban előforduló forrásokból (guanó, kígyóürülék, baromfi 5 trágya stb.) leggyakrabban a lúgos (nátrium-hidroxidos, kálium-hidroxidos) kioldást alkalmazzák, majd a vízben viszonylag jól oldódó alkáli-urátokból ásványi savakkal, leginkább sósavval, kénsavval felszabadítják a húgysavat — (Diaux, Bl (4) 37, 10 314; Biochemisches Handlexikon, Bd. IV. s 1095., 1911.) Húgysav előállítását ismerteti a 3 850 930. számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás is. A leírás szerint a szárított baromfiürülék oldását 15 több fokozatban híg nátrium-hidroxiddal végzik, míg a húgysav kicsapása kénsavval történik. Az így előállított húgysav 90 tömeg% tisztaságú. A 4007186. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szárított baromfiürülékból 20 történő nagytisztaságú húgysav előállítási eljárást ismertet. A baromfiürüléket először híg lúgban, így 2,5 tömeg%-os kálium-hidroxidban oldják, majd az elegyet szűrik. A szűrletet diammónium-hidrogén- 25 foszfátul keverik és ekkor kicsapódik a húgysav ammónium sója. A sót szűrik, mossák, majd ebből kénsavval nyers, 80—90 tömeg%-os húgysavat csapnak ki. A nyers húgysavat úgy tisztítják, hogy ismételten 30 lúgban oldják, majd ásványi savval lecsapják. A kapott húgysavat perklórsavas kezeléssel továbbtisztítják. A tisztítás után nyert termék 99,0 tömeg%-os, illetve a klórsavas kezelés után 99,9 tömeg%-os. 35 A 67 255. számú szovjet szabadalmi leírás szerint a szárított baromfitrágyát először nátrium-hidroxiddal kezelik, majd az oldatot CaCl2-aI keverik a szennyezés eltávolítására, az oldatból a húgysav kicsapatásátkénsawal végzik. 40 Az Acta Polonia Phárm 11, 41—4 (1955) cikkben szárított baromfi- vagy madárürülékből úgy állítanak elő húgysavat, hogy az ürüléket először sósavval kezelik, ezután nátrium-hidroxidot adnak hozzá és ezzel forralják. 45 A szűréssel elválasztott oldatot ezután inésztejjel tisztítják, majd ásványi savval kicsapják a húgysavat, amelyet ezután még aktív szénnel derítenek. A fenti eljárások hátránya, hogy a lúgos oldást rendszerint több lépcsőben végzik, ezért a húgysav 50 előállítási eljárás bonyolult, illetve a kitermelés viszonylag alacsony, valamint az eljárásban keletkezett hulladékanyagok a környezetet erősen szennyezik. Célul tűztük ki olyan eljárás kidolgozását, amely 55 az ismert eljárások hátrányait kiküszöböli. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a vízben szuszpendált friss, vagyis 48 óránál nem régibb, baromfi trágyát, illetve a madárürüléket első lépésként alkáliföldfém-hidroxiddal, mégpedig 0,5—3 60 tömcg% klór-meszet tartalmazó mészhidráttal (kálcium-hidroxiddal) kezeljük szobahőmérsékleten, legfeljebb 8,1 pH eléréséig, mikor is az alkalmazott mészhidrát tömege mintegy 5 tömcg%-a a friss, 48 óránál nem régibb, baromfiürülék, illetve 65 a madárürülék tömegének. Ezután a kivált csapadékot leszűrjük és az oldathoz salétromsavat, előnyösen 20 tömeg%-os salétromsavat, adunk. Ennek tömege az oldat tömegének mintegy 25—30 tömeg%-a. Néhány órai állás, majd ezt követő szűrés után 90 — 95 tömeg%-os tisztaságú húgysavat kapunk. Alkáli fém-hidroxidban, előnyösen nátrium-hidroxidban, a nyers húgysavat újraoldjuk, kívánt esetben a lúgos oldatot csontszénnel derítjük, majd salétromsavval kicsapjuk, s így 97—99,9 tömcg% tisztaságú húgysavat kapunk. Találmányunk egy másik változata szerint a vízben szuszpendált, friss, 48 óránál nem régibb, baromfiürüléket, illetve vízben szuszpendált madárürüléket szobahőmérsékleten 0,5—3 tömeg% klórmcszet tartalmazó mészhidráttal elkeverjük 11—12,4 közötti pH érték eléréséig. Az ekkor alkalmazott mészhidrát tömege a friss baromfi-, illetve a madárürülék tömegének 20% -a. A keverés, majd a legalább 1 órai állás után a kívánt csapadékot leszűrjük és a szuszpenziót szárazanyag tömegére számítva legalább kétszres tömegű salétromsavval elkeverjük. A keverést 4 órán át folytatjuk. A kapott nyers húgysavat szűréssel elkülönítjük és az előbb ismertetett módon lúggal átoldjuk, majd salétromsavval kicsapjuk. A lúgos oldatot kívánt esetben aktív szénnel deríthetjük. így 98 — 99,9 tömcg% tisztaságú húgysavat nyerünk. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy — azonos tisztasági fok elérése mellett, 20— 25%-kai nagyobb húgysav kitermelés érhető cl alkalmazásával az ürülék szárazanyag tömegére számítva, — a keletkezett hulladékanyagok, (mosóvíz, szűrlet) — a mésztej és a salétromsav használata folytán — nagyobb mértékben környezetbarát, mint az ismert eljárások hulladékanyagai. Az eljárásunkban keletkezett nitráttartalmú hulladékanyag, valamint a kalcium-nitrát tartalmú mosóvizek műtrágya kiegészítőként alkalmazhatók a mezőgazdaságban. Az alkáliföldfém-hidroxiddal adagolt klórmész szerepe az, hogy a friss ürülékben lévő húgysavbontó baktériumokat elpusztítsa és ezáltal a kitermelés növelését elősegítse. A 48 óránál nem régibb baromfi ürülék nedvességtartalma 30—50 tömeg% lehet. Az ürülék adott nedvességtartalma miatt jól granulálható, ezért kiindulási anyagként alkalmazhatunk granulált trágyát is. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal mutatjuk be. 7. példa A 10000 g 40 órás, 2 mm átmérőjűre granulált baromfi ürüléket állandó keverés mellett 0,2 m3 mennyiségű ivóvízben szuszpendáljuk. A szuszpenzióhoz szobahómérséketen 500 g mészhidrátot keverünk. A meszes szuszpenziót 1 órán át keverjük. Fenolftaleinnel ellenőrizzük a közeg pH-ját. A fenolftaleinpapír enyhén piros színű ekkor, a szuszpenzió pH értéke: 7,5. A kívánt üledékről a szuszpenzió tisztáját dekantáljuk. A szűrlethez, amelynek térfogata 0,17—0,18 m3 közötti, 0,045 2
