196202. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(4-[2,3-d]-pirimidin-6-il)-alkil-benzoil-L-glutaminsav származékok és e vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

pirimidinek hidrogénezésével állíthatók ölő. A (IÏI) általános képletben R1, R3, Rs, R« és R7 jelentése az előzőkben már megadottal egyező. A hidrogcnezcst 3,4x10s - 6,9x10s Pa nyomáson, a reakció szempontjából közömbös oldószerben, megfelelően megválasztott katalizátor, így például valamely nemesfém vagy fémoxid, célszerűen pal­ládium vagy platina-oxid jelenlétében végezzük. A katalizátort adott esetben valamely hordozóra, például csontszénre vagy kalcium-karbonátra fel­vitt formában alkalmazzuk (Pd/C; Pd/CaCO,, PtOj). Az R4 helyén (XIV) általános képíetú csoportot tartalmazó (II) általános képlctű 5,6,7,8-tctrahid­­ropirido-[2,3-d] piridin-származekokat a megfele­lő, R4 helyén (XIII) általános képlctű csoportot tartalmazó (11) általános képlctű vegyiilctck hidro­­gcnczcsévcl állíthatjuk elő. Alternatív megoldásként a (II) általános képlctű 5, 6, 7, 8-tctrahidropirido [2,3-d] pirimidin-szár­­mazékokat a (III) általános képlctű pirido [2,3-d] pirimidin-származékok direkt hidrogénezésével is előállíthatjuk; ebben az esetben a hidrogénezést drasztikusabb reakció körülmények között, hosz­­szabb ideig tartó hidrogénezés útján, magasabb nyomáson és/vagy emelt hőmérsékleten végezzük. A (III) általános képlctű intermediert több kü­lönböző módszerrel is előállíthatjuk. Az egyik lehetséges megoldás, hogy egy (IV) általános kep­­letű benzocsav-származékot, ahol R1, R3 és R7 a már megadott jelentésű, egy (V) általános képlctű védett glutaminsav-származékkal, ahol R5 és Rs a már megadott jelentésű, reagáltatunk. A reakciót a peptid-kötés kialakítására általánosan használt kondenzációs módszerek valamelyikével, így pél­dául a karboxilcsoport vegycs-anhidrid formájá­ban történő aktiválásával (diciklohexil-karbo­­diimides, vagy difenil-klór-foszfonátos kezelés) végezhetjük. Egy alternatív megoldás, hogy egy (VI) általá­nos képlctű aldehidet [Taylor és munkatársai; J. Org. Chem. 48., 4852. (1983.)], ahol R' es R7 a már megadott jelentésű, egy (VII) általános kép­lett! Wittig-reagenssel [Yan: J. Hét. Chem., 16., 541. (1979)]. ahol R3, R5 és R* a már megadott jelentésű, reagáltatunk. A reakciót nátrium-hid­­rid, vagy valamely más erős, ncm-nuklcofil jellegű bázis jelenlétében, valamely oldószerben, például N-metil-pirrolidonban vagy dimctil-fonnamidban hajtjuk végre. A fenti reakció fordítottját is lefoly­tathatjuk, nevezetesen egy (VIII) általános kép­lctű Wittig-rcagcnst, ahol R1 és R7 jelentése a fenti, reagáltathatunk egy N-(4-formil)- vagy N-(4-alkanoil-benzoil)-L-glutaminsawal, amely­ben a karboxilcsoportok védettek. A (IV) általános képlctű benzoesav-származé­­kot (IX) általános képlctű 4-[l-(2-szubsztituált-3- ciano-piridin-5-il)-aik-l-cn-2-il]-benzoátguanidin­­nel történő ciklizálásával állíthatjuk elő. A (IX) általános képletben RH jelentése amino vagy 4- nitro-fenil-tiocsoport és R3 a már megadott jelen­tésű. A (IX) általános képlctű vegyületet tcrc-bu­­tanol jelenlétében guanidinnel ciklizáljuk alkáli­­fcm-terc-butoxid, így például nátrium- vagy ká­­lium-terc-butoxid alkalmazása közben. A (IX) általános képlctű benzoesav-cszterbcn az észte­rező alkilcsoport általában tcrc-butil-csoport. A guanidinnel történő ciklizálást már alkoxid-alko­­hol kombinációkban is lefolytathatjuk, azonban ügyelni kell arra, hogy az átcsztcrcződcsrc mini­mális lehetőség legyen. A ciklizáció terméke a (X) általános képlctű 4-[l-(2,4-diamino-pirido-[2,3-d] pirimidin-6-il)-alk-cn-2-il]-bcnzoát, amelyet ez­után hidrolízissel egy (IV) általános képlett! vegyü­­letté alakítunk. A (X) áltlános képletben R3 a már megadott jelentésű. A (X) általános képlctű ve­gyidet hidrolízisét sav jelenlétében, például han­gyasav jelenlétében végezzük, és R1 helyén amino és R7 helyen hidrogénatomot tartalmazó (IV) általános képlett! vegyületet kapunk. A (IV) álta­lános képlctű 2,4-diamino-vegyülctet bázissal tör­ténő kezeléssel alakítjuk a 2-amino-4-hidroxi-vc­­gyiilctté; az átalakítást megelőzően azonban a 2-aminoesoportot célszerű például a megfelelő acctamidocsoporttá alakítva megvédeni. Ha a vegyületet valamely hidrogén-akccptor, mint például 4-{dimeti!-amino)-piridin jelenlété­ben ccctsnv-unhidriddcl kezeljük, akkor a 2-ami­­nocsoport acilcződik és a benzocsav-részben ve­gyes anhidrid alakul ki; az utóbbi hidrolízisekor (bázis jelenlétében) a (IV) általános képlett! ve­gyidet szubsztituálatlan (szabad) karboxilcsoport­­tal rendelkező formában képződik. Bázisssal, így például 1 n nátrium-hidroxiddal történő kezelés­kor a megfelelő 4-hidroxi-vcgyülct keletkezik. A (IX) általános képlctű vegyületet Wittig-rea­­gens alkalmazásával is előállíthatjuk. így például a [2-(4-nitro-fenil-tio)-3-ciano-piridin-5-il-metil]-tri­­nctil-foszfónium-bromidot Taylor és munkatársai módszerével [J. Org. Chem., 48., 4852.(1983.)] a következőképpen állíthatjuk elő; 2-metil-3-etoxi­­akroleint a-ciano-tio-acetamiddal kondenzálunk, a kapott 3-ciano-5-mctil-2(lII)-piridin-tiont 4- oitro-fluor-benzollal rcagáltatjuk, a keletkezett 2- (4-nitro-fcnil-tio)-3-ciano-5-metil-piridint N-bróm­­szukcinimiddci brómozzuk, majd a kapott 2-(4-nit­­fo-fcnil-tio)-3-ciano-5-(bróm-mctil)-piridinhez tri­­fcnil-foszfint adunk. Végül az így kapott vegyide­­tet egy (XI) általános képlctű bcnzocsav-szárma­­zékkal, ahol R3 a már megadott jelentésű, reagál­tatunk. Áz (IA) és (IB) általános kcpletű vegyületek önmagukban vagy kombinációban olyan dagana­tos betegségek kezelésére használhatók, amelye­ket eddig mctotrcxáttal kezeltek. Ilyen betegségek például a choriocarcinoma, leukémia, adenocarci­noma (emlő), a fejen és nyakon előforduló cpider­­mális rákbetegségek, az epidermális vagy kissejtes tüdőkarcinoma és a különböző lymphoszarkomák. A vegyületek ezenkívül a mctotrcxáttal kezelhető mycosis fungoidcs cs psoriasis kórformák kezelé­sére is használhatók. A találmány szerinti vegyületek orálisan vagy előnyösen parcntcrálisan alkalmazhatók önma­gukban vagy más ncoplazma-ellenes hatású szer­rel, például szíeroidokkal kombinációban, daga­natos betegségben szenvedő emlősök kezelésére. A parente ális beadás történhet például intra­­muszkulárisan, intravénásán vagy intraarteriásan. A vegyületek nagyjából a mctotrcxáttal azonosan alkalmazhatók; az N-M-[2-(2-amino-4-hidroxi-5, 6, 7, 8-tctrahidropirido [2,3-d] pirimidin-6-il)-etil]­­benzoil/-L-glutaminsav azonban különböző hatás­módja miatt a metotrcxátnál nagyobb dózisokban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents