196192. lajstromszámú szabadalom • Eljárás [di(terc-butil)-benzilidén]-tiazolidinon származékok és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
11 196192 12 (Arth. Rheum., 9, 394-397 1966 módszer módosítása). Egy 10 patkányból álló csoport („TB Kontroll") csak ezt a kezelést kapta. Egy másik 5-ös csoport egyáltalán nem kapott kezelést (normál kontroll). A vizsgálandó vegyületek 1%-os karboximetil-cellulózos szuszpenzióját adták be P. 0. patkányok 5- -ös csoportjainak napi 50 mg/kg dózisban az első napon, majd folytatólag az adjuváns-injekció utáni 28. napig (29 dózis). A talptérfogatokat higanykiszorításos eljárással mérték Statham nyomáscsökkentő és digitális voltmérő segítségével. Mind a kezelt, mind a kezeletlen talptérfogatokat lemérték a 16, 18, 21, 23, 25, 28 és 30. napokon. A 30. napon, miután az állatokat leölték, röntgenfelvételeket készítettek. A kezeletlen állatok talptérfogatértékeit a 16. naptól a 30. napig ábrázolták a „TB kontroll” állatok, a normál állatok éB a kezelt állatok megfelelő talptérfogat-értékeivel szemben, és a görbe alatti területeket ((TB kontroll esetében mért mínusz normál kontroll esetében mért) és (kezelt állatok mínusz normál konroll)] meghatározták. Az eredményeket a IV. táblázat tartalmazza. IV. Táblázat Gyulladás gátlása be nem oltott talpak térfogatváltozását követve Vizsgált vegyület Dózis mg/kg P. 0. x 29 %-os gátlás* Ha 50 40 Ilb 50 52 IIc 50 10 4. 50 57 5. 50 6 . 6. 50 40 ♦A %-ob gátlás a 16, 18, 21, 23, 25, 28 és 3C. napokhoz tartozó görbék (AUC) alatti területek különbségéből származtatható a kővetkező képlet alapján: (Kezelt AUC) - (normál kont.AUC) %-os = (1 - --------------------------------------------------x 100 gátlás (TB kont. AUC) - (norm. kont.AUC) A (III) általános képletü vegyületek az érszűkület okozta Bejtkárosodások megelőzésére szintén alkalmasnak bizonyultak, különösen - amint ezt a következő tesztrendszer demonstrálja - az agyvérzés által okozott neuron sejtkéroBodások esetén. Agyvérzés modell patkányokban Agyvérzést patkányoknál az agyat vériéi ellátó négy artéria elzárásával idézhetünk elő a következő módon: Hím Wistar patkányokat elaltatunk Metofane-val és egy sztereotaxikus készülékbe helyezzük. A nyak háti felületén egy hosszirányú metszést végzünk. A nyakizmokat a gerincoszlop héti felületérek feltárása érdekében visszahajtjuk. A két gerinci artériát ott tárjuk fel, ahol azok az első nyakcsigolyán áthaladnak. Mindkét artériát elektrokoaguláció alkalmazásával véglegesen elzárjuk. Az artériák koagulációja után a patkányt eltávolítjuk a sztereotaxikus készülékből és a sebet bevarrjuk. Ezután két hosszirányú metszést végzünk a nyak hasmenti felszínén. A két közős carotid-artériát feltárjuk és kipreparáljuk a környező idegek és egyéb szövetek közül. Egy csipeszt, mely t llnyomórészt szilikongumiból készült, teszünk minden carotid-artéria köré, úgy hogy a véredény ne traumatizálódhasson vagy ne tömődhessen el. Ezután a sebeket összevarrjuk. Az így tervezett csipesz egy a sebből kiálló kis rugalmas fonal meghúzásával megszorítható és így a carotid-artériák elzárhatok. Az agy vérellátása a carotidokon keresztül visszaállítható a rugalmas fonalon lévő tenzió megszüntetésével. A sebészeti beavatkozás után az állatok 24 óra hosszat lábadoztak. A vizsgálat napján a vegyületeket 2%-os gumi-arabikumban szuszpendáltuk és szájon át adtuk be az agyvérzés indukciója előtti különböző időpontokban. Agyvérzést (agyi érszűkületet) váltott ki a carotisok körüli csipeszek 30'-es elszaporítása. Ezen idő alatt azok a patkányok, melyeknél agyvérzést sikerült kiváltani, elvesztették felegyenesedési reflexüket és stimulálásra válaszképtelenek lettek. A 30’-es érszűkítés után a nyomást a csipeszeken megszüntettük és helyreállt az agy vérellátása. Az agyvérzés utáni reggelen az állatokat ismét kezeltük a vizsgált vegyületek kel. Az agyvérzés utáni 3. napon túladagolva kaptak barbiturát-érzéstelenítöket és az agyat in situ semleges, beállított pH~jú, 10%-os formaiinnal perfundáltuk. Az agy fixálásához megfelelő mennyiségű formalinnal való perfundálás után az agyakat eltávolítóitok és 10%-os formaiinban tároltuk a hisztológiai metszetek elkészítéséig. Az agyi területek közül az érszűkület-okozta károsodásra mind a patkányban, mind az emberben az egyik legérzékenyebb a hippocampus CAi piramidális sejtrétege. Olyan állatokban, melyek egy 30’-es érelzárésra nem reagálnak, a CAi piramidális sejtréteg teljesen elhal. Ezen sejtréteget vizsgáltuk a hippocampusból készített hisztológiai metszeteken mikroszkóp segítségével. Az agykárosodás valószínűsége a következő skála szerint adható meg: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7
